Egy év fogházbüntetésre ítélte – két évre felfüggesztve – a Debreceni Járásbíróság azt a férfit, aki munkáltatóként megszegte a munkavédelmi előírásokat, és egy közfoglalkoztatott meghalt, amikor ráomlott a homokfal Bagamérban, 2015 decemberében. A vádlottat a bíróság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek, és kötelezte csaknem 300 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is.
A bíróság a vádirati tényállást megalapozottnak találta. Eszerint a vádlott a közfoglalkoztatottak munkavezetőjeként 2015. december 2-án reggel eligazítást tartott a település közmunkásainak. A sértett és négy kollégája az önkormányzat zártkerti ingatlanjára ment, a Kisszőlő („Öregszőlő”) tanyán lévő homokdombhoz, hogy ott lapát segítségével homokot termeljenek ki, Bagamér utcáinak síktalanításához. A homokbánya nem volt bekerítve, a lakosok földnyerő helyként szabadon használhatták, bár a terület bányászati engedéllyel nem rendelkezett. Az elszállított homok miatt néhol 5-8 méter magas, szinte függőleges, omlásveszélyes partszakaszok alakultak ki, de a területen nem volt figyelmeztető, jelző és tájékoztató tábla.
A sértett és négy társa több szállítmány homokot termelt ki. A pótkocsis traktor közvetlenül a homokfal mellett állt, a közmunkások pedig a leomlott homokból lapátoltak a platóra. A homokfal az utolsó szállítmány felrakodása közben szakadt rá a pótkocsi mellett álló közmunkásokra. Míg a pótkocsi szélein álló munkások el tudtak ugrani a lezúduló, megközelítőleg 1 méterszer 0,8 méteres, kővé szilárdult ún. „kovárvány” elől, addig a pótkocsi középső részénél álló sértettet a homoktömb nekinyomta a pótkocsi oldalának. A leomló homokfal a sértettet mellkasa alsó részéig betemette, és olyan súlyos sérüléseket okozott, hogy Gy. J. a helyszínen meghalt.
Az ítélet indoklásában elhangzott: az eljárás során az igazságügyi munkavédelmi szakértő elmondta, a közfoglalkoztatási törvény értelmében a közfoglalkoztatottakra ugyanúgy vonatkozik a munkavédelmi törvény. Bár a sértett és társai az előző napi esőzésektől nedves, omlásveszélyes területen nyerték ki a homokot, a vádlott nem hívta fel a munkások figyelmét a biztonságos munkavégzésre, nem biztosította a biztonságos munkavégzéshez szükséges eszközöket, és a baleset bekövetkezéséig egyszer sem ellenőrizte a munkavégzést. A közmunkások kaptak ugyan munkavédelmi oktatást, de az nem terjedt ki a földkitermelés kockázataira. A bíróság ugyanakkor a sértetti közrehatást is kimondta, a munkavédelmi előírásokat ugyanis Gy. J. sem tartotta be. A bíróság megállapította azt is, hogy a közfoglalkoztatottak munkáltatója egyértelműen B. László volt, aki a település-üzemeltetési tevékenység keretében látta el a közmunkaprogrammal kapcsolatos feladatokat, ő osztotta ki a napi munkát, ellenőrizte a munkabiztonsági előírások betartását, felügyelte a védőeszközök használatát. A bíróság szerint a vádlott megszegte a munkavédelmi előírásokat: nem gondoskodott a veszélyt jelző táblák kihelyezéséről, de nem ismerte a homok kitermelésének szabályait sem. A függőleges partfal előtt ugyanis egy úgynevezett rézsűt kellett volna kialakítani, e nélkül egyáltalán nem nyerhettek volna ki homokot a munkások. A sértett és kollégái azonban a vádlotthoz hasonlóan nem voltak tisztában azzal, mit kellene tenniük, és emiatt veszélyérzetük sem volt.
Az önkormányzat egyébként a baleset óta peren kívül megegyezett a sértett családjával, és 4,5 millió forint kártérítést fizetett az özvegynek és gyermekeinek.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség 3 nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett.