400 napi tételre, azaz 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélte megismételt másodfokú eljárásában a Debreceni Törvényszék Tóth Józsefet, aki 2005-ben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat gazdálkodásáért felelős alelnökeként és az M3-as Kht. felügyelőbizottsági tagjaként részt vett az M3-as Kht. közmunka programjában fellelt törvénytelenségek elkendőzésében. Egyebekben a bíróság helybenhagyta a Debreceni Járásbíróság ítéletét.
Első fokon 2014. június 6-án ítélte el a bíróság Tóth Józsefet hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt, és 540 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A Debreceni Törvényszék 2015. június 17-én elévülés miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és megszüntette az eljárást a vádlottal szemben. A Debreceni Ítélőtábla azonban harmadfokon 2016. január 27-én hatályon kívül helyezte a Debreceni Törvényszék ítéletét és új eljárásra kötelezte a bíróságot. A táblabíróság szerint 2005 februárjában valóban megkezdődött az öt éves elévülési időszak, de ez 2007 decemberében megszakadt, amikor az ügyészség nyomozást rendelt el. 2010 augusztusában a vádlottat gyanúsítottként hallgatták ki, így újrakezdődött az elévülés időtartama. A táblabíróság egy kúriai állásfoglalással is alátámasztotta megállapítását.
A megismételt eljárásban hozott ítélet indoklásában elhangzott: a Debreceni Ítélőtábla az elévülés tekintetében egyértelmű és követendő irányt adott a másodfokú bíróság számára, így nem volt akadálya az elsőfokú ítélet érdemi felülvizsgálatának. A Debreceni Törvényszék ítélete szerint a nyomozás elrendelése, valamint a gyanúsítotti kihallgatás ténylegesen félbeszakította az elévülés időtartamát, így a vádlott felelősségre vonható.
A bűncselekmény 2005-ben történt. Tóth József ekkor a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés gazdálkodásért és gazdaságpolitikaitevékenységért felelős alelnöke, ill. az M3-as Kht. Felügyelő Bizottságának tagja volt. Az M3-as Kht-nál pénzügyi szabálytalanságok merültek fel, melyekről a kht. könyvvizsgálója feljegyzést készített. Tóth József több értekezleten is rosszallását fejezte ki a szabálytalanságok, jogosulatlan kifizetések miatt, de többször jelezte, hogy az ott elhangzottakat szűk körben szeretné tartani és a botrány elkerülése érdekében semmilyen eljárást nem kezdeményez. Tóth József az értekezleten szerzett tudomást arról is, hogy B. Péter és P. Barnabás az ismeretlen okból keletkezett hiányt törvénytelenül próbálják eltüntetni. A megbeszélésekről egyikük hangfelvételt készített, majd feljelentést tett. A kht. két munkatársát 2010-ben, illetve 2012-ben jogerősen elítélték sikkasztás bűntette és magánokirathamisítás vétsége miatt. Mindketten pénzbüntetést kaptak.
Az eljárás során bebizonyosodott: Tóth József hivatalos személyként járt el, és a pénzügyi szabálytalanságok feltárására megbízást kapott a közgyűlés elnökétől. Tóth József tudta, hogy bűncselekmény történt, mégsem tett feljelentést, sőt a bűncselekményekről az elnököt sem tájékoztatta. Azzal, hogy utasítást adott a pénzügyi szabálytalanságok „megoldására”, a büntetőeljárás meghiúsítására törekedett. A bíróság megállapította azt is, hogy a megbeszélésen, titokban készült hangfelvételeket bizonyítékként törvényesen fel lehetett használni, manipulációra utaló nyomokat a szakértő nem talált.
A pénzbüntetés - többek között a megrováshoz, próbára bocsátáshoz, közérdekű munkához hasonlóan - nem kerül bele az erkölcsi bizonyítványba és az illető nem számít büntetett előéletűnek. Az érintettek a jogerős döntéssel automatikusan mentesülnek a hátrányos jogkövetkezmény alól.
A Debreceni Törvényszék ítélete jogerős.
