Halmazati büntetésként, mindkét, többszörös visszaeső vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Törvényszék egy 2005-ben elkövetett debreceni gyilkosságban.
A két férfi házvásárlás ürügyén kereste fel az áldozatot, akiről tudták, hogy jó anyagi körülmények között él. A Debreceni Törvényszék társtettesként, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, jármű önkényes elvétele és okirattal visszaélés vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. T. Gyula és társa leghamarabb 25 év múlva szabadulhat feltételesen, 10 évig a közügyeket sem gyakorolhatják. A vádlottaknak 3,8 millió és 3,4 millió forint bűnügyi költséget kell megfizetniük.
A Debreceni Törvényszék 2012 októberében már hirdetett ítéletet ugyenebben az ügyben. Akkor a határozat az ügy harmadrendű vádlottjára – Á. Anita - jogerőre is emelkedett. A másik két vádlott és védőik azonban fellebbeztek, így ment tovább az eljárás másodfokra. A Debreceni Ítélőtábla 2013-ban eljárási szabályszegés miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet. Ebben a megismételt eljárásban született most határozat.
A bírósági tényállás szerint T. Gyula és élettársa (a volt harmadrendű vádlott) komoly pénzzavarba került, ami sok konfliktust okozott. 2004 szeptemberében keveredtek először V. László sértetthez, aki használt hűtőgépek és más háztartási berendezések értékesítésével foglalkozott. Jó viszony alakult ki köztük. Úgy gondolták, a férfi jómódú lehet, komoly készpénzzel, ékszerekkel rendelkezhet. T. Gyula többször is felvetette, hogy pénzt kellene szerezni a „hűtőstől”. Kapóra jött, hogy a sértett árulni kezdte a házát, így ingatlanvásárlás ürügyén újra elmentek hozzá. T. Gyula egy pesti munkásszállón ismerkedett meg a másodrendű vádlottal, aki kecsegtetőnek találta a 600 ezer – 1 millió forint körülire becsült pénz megszerzését. Megbeszélték, hogy együtt újra felkeresik a sértettet és a másodrendű vádlott vevő-jelöltként mutatkozik be.
A sértetthez este értek oda, de nem találták otthon, így az éjszakát egy melléképületben töltötték. Másnap, 2015. november 26-án reggel 7-8 körül V. László már ajtót nyitott, barátságosan és kávéval fogadta őket, majd bemutatta a házat. Az emeleten támadt rá a két vádlott: ököllel ütötték, egy videómagnóval is fejbe vágták, összekötözték kezét - lábát, betömték a száját és tovább ütlegelték, de nem mondta el, mit hol tart. Átkutatták a házat, ahol végül 340 ezer forint készpénzt és 367 ezer forint értékű ékszert találtak. A bíróság szerint látták, hogy V. László fulladozik. A sértett legalább fél órán át küzdött az életéért, távozásukkor már valószínűleg nem élt. A két férfi Debrecenből a sértett autójával az állomásra, majd taxival és több átszállással Budapestre utazott. A pénzt és az ékszereket megfelezték.
T. Gyula és élettársa a bűncselekmény után Hollandiába költözött, másfél évvel később azonban T. Gyula önfeljelentést tett. 2007 márciusában vették őrizetbe, 2007 novemberében hozták haza. Az alapeljárásban a vádirat 2009-ben érkezett a törvényszékre. A másodrendű vádlottra T. Gyula beismerő vallomása alapján találtak rá. A másodrendű vádlott mostanáig tagad, de a bíróság szerint a közvetett bizonyítékok, illetve az elsőrendű vádlott részletes beismerő vallomása egyértelműen alátámasztotta a bűnösségét.
Az ítélet indoklását egyébként egyik vádlott sem volt hajlandó végighallgatni, így a rendelkező rész kihirdetése után a BV őrök kivezették őket a tárgyalóteremből. Az indoklást követő kötelező nyilatkozatok miatt azonban vissza kellett jönniük a tárgyalóterembe. Az ügyészség 3 nap gondolkodási időt kért, az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért, a másodrendű vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.
Az ügyészség indítványára a bíróság mindkét vádlott előzetes letartóztatását fenntartotta.
