Két év - öt évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék azt az izlandi vádlottat, aki még 2012 júliusában támadt kalapáccsal barátnőjére Debrecenben. E.C.F.-t a bíróság életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében és személyi szabadság megsértése bűntettében mondta ki bűnösnek. A felfüggesztett börtönbüntetés mellett a törvényszék E.C.F-et 5 évre kiutasította az országból.
A vádlott előre bejelentette, hogy az ítélethirdetésen nem tud részt venni.
A Debreceni Törvényszék túlnyomórészt elfogadta a vádirati tényállást. Eszerint a vádlott és a sértett a Debreceni Egyetem orvostanhallgatói voltak, bérelt lakásban laktak Debrecenben, rendezett anyagi körülmények között. 2012. július 24-én a két nő együtt töltötte a délutánt, vásároltak, kozmetikushoz mentek. Késő este a vádlott saját lakásában vacsorára is invitálta a sértettet, az ételbe altatót kevert. F. B. az altató hatására rövidesen elaludt. Másnap reggel gyengének, elesettnek érezte magát, így a vádlott lakásában maradt, végigaludta a délelőttöt, míg barátnője ügyeit intézte a városban. Délután a vádlott hazavitte a sértettet saját otthonába, a délutánt ott töltötték. F. B. továbbra is elesett állapotban volt, csak részlegesen emlékezett arra, ami vele történt. A hálószobában hason aludt, amikor E. C. F. magához vett egy csaknem fél kilós kalapácsot, ráült a nő lábára és hátulról fejbe verte. Az ütésre a nő magához tért, de védekezése ellenére társa újabb ütést mért rá. Dulakodás alakult ki a barátnők között, a sértettnek sikerült felállnia az ágyról, kicsavarta támadója kezéből a kalapácsot, majd menekülőre fogta. A vádlott hajánál fogva igyekezett visszarántani, de a sértettnek mégis sikerült kijutnia a lakásból. Egy szomszédos lépcsőházban talált segítőre. Menekülés közben végig nála volt a kalapács és mindenhol vérnyomokat hagyott maga után. A szomszéd hívta a mentőket, akik aztán a rendőrséget is értesítették. A sértettet a Kenézy Kórházba kellett szállítani, a nő feje két helyen repedt meg a kalapácsütések hatására. A helyszínre érkező rendőrök a vádlottat már nem találták ott, de az elkövetés eszközét lefoglalták.
A bántalmazás indítéka sem a nyomozati szakban, sem a bíróságon kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást. A vádlott végig tagadta a bűncselekményt, a bíróságon nem tett vallomást, korábbi vallomásai pedig ellentmondásosak voltak. A vádlott adósságára hivatkozott, arra, hogy egy harmadik személy volt az elkövető, de egy másik alkalommal arra is, hogy a sértett saját magát gyógyszerezte be és magának okozta a sérüléseket. Mindezekre azonban a bíróság nem talált bizonyítékot.
A sértettet egyébként a tárgyalásra nem sikerült Nigériából szabályszerűen megidézni, korábbi három vallomása és a két szembesítés azonban elegendő és egyértelmű információkat tartalmazott, amelyek egybecsengtek a tanúvallomásokkal és az egyéb okirati bizonyítékokkal. A törvényszék a vádiratban indítványozott tanúk mellett még 8 tanút hallgatott meg, pszichológiai szakvéleményt kért, és kiegészíttette az igazságügyi orvosszakértői véleményt is.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős, bár az ügyész tudomásul vette, az ügyvéd fellebbezett. E.C.F. az írásba foglalt vádirat fordítását kapja majd kézhez minisztériumi közvetítéssel, és azután 8 napon belül fellebbezhet az ítélet ellen.
