A Debreceni Törvényszék mai napon hirdetett ítéletet I.r. F. Miklós és társai büntető ügyében.
A bíróság I.r. F. Miklós és II.r. U. Botond vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli sikkasztás bűntettében, melyet társtettesként, folytatólagosan követtek el, továbbá 1 rendbeli társtettesként elkövetett csalás bűntettében. F. Miklóst közokirat és magánokirat hamisítás bűntettében és magánokirat hamisítás vétségében, míg U. Botondot magánokirat hamisítás vétségében is bűnösnek találta.
Az I.r. vádlottat a törvényszék halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra és 3.382.813.757 forint vagyonelkobzásra, a II.r. vádlottat 7 év börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 3.382.813.757 forint vagyonelkobzásra ítélte.
A III.r. vádlott bűnösségét a bíróság 1 rendbeli számvitel rendje megsértésében állapította meg. III-XII. r. vádlottak esetében a közokirat hamisítás bűntettét, illetve vétségét állapította meg. Hatójuk esetében pénzbüntetést, egy esetben megrovást, három vádlott esetében pedig 1 év időtartamra próbára bocsátást szabott ki. Az I. és II. vádlottaknak fejenként több mint 2 millió forint bűnügyi költséget is meg kell téríteniük az állam javára.
A bíróság dr. Balláné dr. Szentpáli Edit vezette tanácsa a bizonyítási eljárás lefolytatása után a vádbeli tényállástól részben eltérő ítéleti tényállást állapított meg. Azt bizonyítottnak találta az első fokú bíróság, hogy a K.Kft. vezetését I. és II. r. vádlottak végezték, az érdemi döntéseket ők hozták, a cég alkalmazottai az ő utasításait követve jártak el. A bíróság a bizonyítási eljárás során szakértő közreműködésével mérte fel a Kft. gazdasági helyzetét. A kft. 2006-2007. és 2009. évre vonatkozó adatai hiányosak voltak, míg 2008-ban a kft. könyvelése teljes mértékben átlátható volt.
Az ügyben három sértett bank volt érintett. Az egyik bank esetében a 2007 előtti szerződések vonatkozásában a bíróság nem állapította meg, hogy az I. és II. r. vádlott tévedésbe ejtette volna a sértett pénzintézetet, ezen szerződések esetében ugyanis hozzáfogtak a részbeli törlesztésekhez. A 2008 nyarától megkötött szerződéseknél viszont - melyet választóvonalként jelölt meg a bíróság - már megtörtént a tévedésbe ejtés. Ekkor az I. és II.r. vádlottaknak előre kellett látniuk, hogy a hitelszerződéseket nem tudják visszafizetni. A bíróság I.r. és II.r. vádlott vonatkozásában e vádpontban állapította meg a csalás bűntettének elkövetését. A tanács elnöke szóbeli indokolásában utalt a bank nagyfokú sértetti közrehatására is. A pénzintézetet 436.813. 792 forint kár érte.
A másik két bank esetében a bíróság megállapította, hogy a felek között adásvételi szerződések jöttek létre. A műtrágya e jogügyleteknél a pénzintézetek tulajdonában volt, melynek őrzését és tárolását a kft-re bízták, azt I. és II. vádlott jogtalanul – csaknem 8 ezer tonnát - tulajdonította el. Az árut a bankok mind a mai napig nem kapták meg, ezért a sikkasztás bűntettének törvényi tényállását állapította meg a törvényszék. A kár összege az egyik bank vonatkozásában 5.709.652.152 forint, míg a másiknál 619.161.570 forint.
A mai tárgyaláson a tizenkét vádlottból csak egy jelent meg. Az ítélet nem jogerős, az ügyész és több vádlott védője három nap gondolkodási időt kért. Az I. és IX.r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan pedig a büntetés enyhítésért jelentett be fellebbezést. A VIII.r. vádlott tudomásul vette az ítéletet.
A Debreceni Törvényszék mai napon hozott végzésében elrendelte az I. és II.r. vádlottak előzetes letartóztatását.