A Debreceni Járásbíróság 2022. április 11-én ítéletet hirdetett annak a vádlottnak az ügyében, aki több kiskorú lányt is arra kényszerített, hogy magáról pornográf tartalmú képeket, videót küldjön. Ezen felül a bíróság más bűncselekmények elkövetésében is bűnösnek mondta ki őt.
A bíróság a vádlottat szexuális kényszerítés bűntettében, szexuális kényszerítés bűntettének kísérletében, gyermekpornográfia bűntettében, 5 rendbeli kényszerítés bűntettében, 9 rendbeli kényszerítés bűntettének kísérletében és személyes adattal visszaélés vétségében mondta ki bűnösnek. Ezért a most 24 éves vádlottat halmazati büntetésül 4 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte és 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezen kívül végleges hatállyal eltiltotta minden, 18 év alatti személyek nevelésével, felügyeletével, gondozásával és gyógykezelésével kapcsolatos foglalkozástól, tevékenységtől. A férfi a büntetés kétharmad részének kitöltését követően feltételes szabadságra bocsátható.
Az ítélet szerint az akkor 21 éves vádlott 2018-ban az egyik internetes közösségi oldalon két álprofilt hozott létre, amelyeket arra használt fel, hogy egy üzenetküldő szolgáltatáson keresztül jellemzően 18. életévüket be nem töltött lányokkal beszélgetéseket kezdeményezzen. A vádlott az álprofilokon történő beszélgetések során több esetben is fehérneműs, meztelen, alkalmanként pedig a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázoló képeket kért beszélgetőpartnereitől. A vádlott azért, hogy a fiatal lányok bizalmába férkőzzön küldött több fényképet is, amelyek állítása szerint róla készültek, azonban azok a félmeztelen képek egy másik fiatal férfiról készültek, aki az ügy egyik sértettje. A képeket a vádlott az internetről töltötte le és a sértett engedélye nélkül használta fel.
A fiatal férfi képmását jogosulatlanul felhasználva a vádlott több fiatal lányt arra kényszerített, illetőleg kísérelt meg kényszeríteni, hogy magukról fehérneműs, meztelen vagy pornográf jellegű képeket küldjenek.
Az egyik esetben 2018 januárjában a vádlott egy akkor 21 éves fiatal lánnyal vette fel a kapcsolatot, akivel intim témáról kezdett beszélgetni. Rövid idő múlva a lány a vádlott kérésére önszántából több, saját magáról készített meztelen és szeméremsértő pózban készült képet küldött. A képek megszerzését követően a beszélgetést tovább folytatták, a vádlott több alkalommal is kérte a lányt, hogy találkozzon vele. A sértett üzenetben közölte, hogy nem akarja vele tartani a kapcsolatot és a férfival nem is akar találkozni, mert már komoly párkapcsolata van. A vádlott ekkor azzal fenyegette meg a sértettet, hogy ha nem találkozik vele, akkor a korábban megszerzett, a lányt ábrázoló meztelen képeket elküldi a sértett jelenlegi barátjának, valamint további képeket követelt. A vádlott fenyegetése a sértettben komoly félelmet keltett, ezért két szeméremsértő képet is küldött még ezt követően magáról.
A vádlott hasonló módon hálózott be egy 12 éves debreceni lányt, aki kezdetben visszautasította a kérést. A férfi ezután azzal fenyegette meg, hogy ha nem küld magáról félmeztelen képet, akkor a beszélgetésüket átszerkeszti és azt másokkal, köztük a sértett szüleivel is megosztja. A gyermekkorú sértett ettől megijedt és a fenyegetés hatására magáról olyan képeket küldött a vádlottnak, amelyben melltartóban, illetve félmeztelenül szerepel. A csevegést tovább folytatták, a vádlott rámenősen további képeket követelt a kislánytól és kilátásba helyezte, hogy ha ennek nem tesz eleget, akkor a korábbi félmeztelen képeit megosztja másokkal, ez pedig komoly félelmet keltett a sértettben.
Egy másik szintén 12 éves miskolci lánnyal ugyan azt a módszert alkalmazta a vádlott, rámenősen félmeztelen képeket követelt a sértettől. A kislány küldött magáról képet, azonban félmeztelen képet nem, ezért különböző módon a férfi tovább fenyegette a lányt, de nem ért célt, a sértett a beszélgetést egy ponton megszakította, így a vádlott cselekménye kísérleti szakban maradt.
A vádlott egy 21 éves nyíregyházi lánnyal történt beszélgetés során kapott a sértettet melltartóban ábrázoló képeket, amiket később arra használt fel, hogy még több ilyen jellegű képeket követeljen. A vádlott a fenyegetése során kilátásba helyezte, hogy ha nem kap a sértettről meztelen képet is, akkor a korábban megkapott képeket a közösségi oldalon nyilvánosan megosztja. A sértett ennek hatására videótelefonálás közben a vádlott követelésére megmutatta neki a melleit, a fenyegetések azonban tovább folytatódtak és a férfi már személyesen is találkozni akart a lánnyal. A sértett végül további képeket nem küldött magáról, a vádlottal a beszélgetést megszakította.
A vádlott összesen 18, az ország különböző pontjain élő 12 és 21 év közötti fiatal lányokat kényszerített arra, hogy magukról akár meztelen képeket küldjenek, majd a megszerzett képek birtokában, őket további képek küldésére bírta rá vagy próbálta rábírni, azzal is fenyegetve őket, hogy ha nem teszik, akkor pornográf tartalmú oldalakon közzé teszi a korábban megszerzett képeket.
Dr. Emri Kinga bíró az ítélet indokolása során elmondta: a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében nagy hangsúlyt kell fektetni a prevencióra. Erre azért van szükség, mert a kiskorúak hosszú időre traumatizálódnak, ezért az ítélet számukra nem jelent gyógyírt, legfeljebb a társadalom igazságérzetét segíti. A prevenció legfőbbképp a szülők, valamint az iskolai felvilágosító programok feladata. Azon gyerekekről, akik nem családban élnek, róluk a gyermekvédelmi rendszernek kell gondoskodnia. A bíró hangsúlyozta, hogy a szégyenérzet miatt nagy a látencia, sok bűncselekmény rejtve marad, a gyerekek nem tudják kihez fordulhatnak segítségért. Az ítéletben elhangzott, hogy az internetet annyira felelőtlenül, meggondolatlanul használják a fiatalok, hogy ez sodorja őket többek között az áldozattá válás felé.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte a nagyszámú halmazatot, továbbá azt, hogy 14 rendbeli kényszerítés esetében 13 rendbelit kiskorú sérelmére követett el. Ugyanakkor enyhítő körülmény, hogy a férfi büntetlen előéletű és néhány cselekmény kísérleti szakban maradt.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére, míg a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.
