A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2022. március 17-én előkészítő ülésen hirdetett ítéletet annak a volt szerződéses szakaszvezetőnek az ügyében, aki hosszabb időn keresztül bántalmazta élettársát. A férfi a vádirattal egyezően teljeskörű, a bűnösségre is kiterjedő beismerő nyilatkozatot tett, tárgyaláshoz fűződő jogáról lemondott, amelyet a bíróság elfogadott.
A katonai tanács a vádlottat könnyű testi sértés vétségével, becsületsértéssel elkövetett kapcsolati erőszak bűntettében és személyi szabadság megsértésének bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság a férfit 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. /A fotó illusztráció!/
Az ítélet szerint a férfi 2021. augusztus 19-éig tartozott a magyar honvédség állományába. A vádlott 2020 év februárjától létesített élettársi kapcsolatot a sértettel, majd össze is költöztek a nő debreceni társasházi lakásába, ahol velük élt a nő korábbi kapcsolataiból származó két gyermeke. A férfi és a nő 2021. március 4-én a debreceni lakásukban tartózkodtak, amikor a férfi féltékenysége miatt vita alakult ki közöttük. A vádlott a sértettet az ágyra dobta, a nő nadrágját lehúzva ruhában ráfeküdt, testét leszorította a lábával, majd tenyérrel több alkalommal arcon ütötte és a fülét tépte. A bántalmazással a vádlott csak 3- 5 percet követően hagyott fel a nő zokogásának a hatására. Ezt követően 2021 júniusában a lakásban egy újabb veszekedés alakult ki közöttük, amely során a férfi megragadta a nőt a torkánál, magához húzta és erőszakos magatartását csak a sértett kiabálása miatt fejezte be. A sértett sérelmére elkövetett bűncselekmények ezután is folytatódtak, 2021. augusztus 6-án délután a vádlott ittas állapotban tartózkodott a debreceni lakásban és vitatkozni kezdett élettársával amiatt, hogy ő ekkor már nem akarta, hogy a gyermekeivel közös nyaralásukon részt vegyen. Ekkor a nő többször kérte a vádlottat, hogy távozzon a lakásából, amelyre ő közölte, hogy nem fog elmenni, ha pedig a nő rendőrt mer hívni, annak következménye lesz. Ezt követően a férfi azzal fenyegetőzött, hogy a nő 9 éves lányát kidobja az ablakon, eltöri a kezét és a lábát, majd közölte odaadja gyermeket olyanoknak, akik majd megnevelik őt. A sértett félt attól, hogy a férfi beváltja ígéretét és bántalmazni fogja a kislányát, ezért a gyermekeit a lakásból kimenekítette és telefonon segítséget hívott, majd megpróbált ő is elmenekülni. A férfi ezt észrevette és a nő után futott, akit a lépcsőházban utol is ért, hátulról megragadta és a földre rántotta, ezért a sértett fejét be is verte. A földön fekvő nőt a vádlott többször megrúgta, majd a haját megragadta, rángatni kezdte és több méteren keresztül húzta a lakás irányába. A vádlott a bántalmazással csak a dulakodás hangjára megjelenő szomszédok miatt hagyott fel, majd a rendőri intézkedés elkerülésének céljából elmenekült a helyszínről. A bántalmazás következtében a nő nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Dr. Szilvási László hb. őrnagy, a katonai tanács elnöke az ítélet indokolása során elmondta, hogy azért látta szükségesnek végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kiszabni, mert az ilyen cselekmények társadalomra veszélyességét valójában az jelenti, hogy felderítésük igen nehéz a nagyfokú látencia miatt és az ügyek sértettjei rendszerint vagy érzelmi vagy gazdasági kiszolgáltatottságban vannak az elkövetőktől, akik így hosszabb időn keresztül élhetnek vissza a helyzettel anélkül, hogy a külvilág tudomást szerezne az általuk nap mint nap megvalósított bántalmazó magatartásról. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott a bűncselekményét rendszerint ittas állapotban, hosszabb időn keresztül, kitartó módon követte el, a személyi szabadság megsértését garázda módon követte el és az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodottságát. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a férfi büntetlen előéletű, beismerő nyilatkozatott tett és megbánó magatartást tanúsított, továbbá a katonai szolgálati viszonya példás volt, amíg az meg nem szűnt a bűncselekmény miatt.
Az ítélet nem jogerős, a Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség súlyosítás, míg a vádlott és védője enyhítés miatt jelentett be fellebbezést. Az ügy másodfokú jogerős elbírálásáig a törvényszék katonai tanácsa fenntartotta a vádlott bűnügyi felügyeletét és a távoltartását.
