A Debreceni Járásbíróság 2022. január 17-én, előkészítő ülésen hirdetett ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, aki csalással a munkaadójának több millió forintos kárt okozott.
Az ügyészség ismertette az ügyben a bizonyítékokat, továbbá beismerő nyilatkozat, valamint a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás esetén a vádlottal szemben úgynevezett mértékes indítványt tett a büntetésre vonatkozóan. A vádlott a vádirattal egyezően elismerte a bűncselekmény elkövetését, tárgyaláshoz való jogáról lemondott, ezt a bíróság elfogadta.
Az elsőfokú bíróság a vádlottat folytatólagosan, információs rendszer felhasználásával jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek.
Ezért a járásbíróság – az ügyészi indítványnak megfelelően – a nőt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság ezen felül kötelezte a vádlottat arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a sértett magánfél részére fizessen meg több mint 4,6 millió forintot.
A vádlott a vád tárgyává tett időszakban pénzügyi ügyintézőként dolgozott a hajdúszoboszlói gyógyfürdőben, ahol többek között az volt a feladata, hogy a sértett cégnél működtetett úgynevezett vállalatirányítási rendszerben a szállítói számlákat rögzítse. A nő emellett azt a feladatot is ellátta, hogy a sértett cég két banknál vezetett bankszámláihoz tartozó elektronikus banki csatornákon keresztül, az egyes beszállítók felé az áruk és szolgáltatások kifizetése érdekében, elektronikus átutalási megbízásokat rögzítsen. A jóváhagyást követően ezeket a bank felé teljesítés végett elküldte.
A vádlott 2019. április 23-a és 2020. február 19-e között a munkahelyén lévő számítógépet használva összesen 97 alkalommal úgy indított el átutalási megbízást, hogy az átutalni kért összeg a saját nevére szóló bankszámlájára érkezzen meg. A tranzakciók során a nő megtévesztette a cég pénzügyi igazgatóit is. A nő a fiktív kifizetési kötelezettségekhez tartalmazó tételeket manuálisan megváltoztatta és akként rögzítette, hogy a kedvezményezett neveként egy fiktív nevet adott meg, míg kedvezményezetti számlaszámként a saját bankszámláját rögzítette. Az átutalandó összeget és az egyéb adatokat a vádlott változatlanul hagyta, így a gazdasági igazgatók által ellenőrzött összesítők végösszege nem változott meg.
A nő ezzel a módszerrel a cégnek több mint 47 és félmillió forint kárt okozott. Cselekményét utóbb, a sértett jogi személynél bevezetett kontrolling folyamatok révén 2020. február 25-én észlelték. Ezt követően a vádlott még aznap két részletben összesen 1.410.000 forintot visszautalt a sértett cég részére. A nyomozó hatóság a vádlottól az eljárás során több mint félmillió forint készpénzt, valamint a bankszámlájáról közel 41 millió forintot lefoglalt és a sértett jogi személy részére kiadott, így az okozott kárból közel 43 millió forint megtérült.
Dr. Lippai Mónika bíró a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte a folytatólagos elkövetést és azt, hogy az elkövetési érték a jelentős érték felső határához közelít. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a vádlott büntetlen előéletű, teljes körű beismerő vallomást tett, a kár nagyobb része megtérült, bár ez enyhébb súllyal esett latba, mivel a közel 41 millió forintot a rendőrség foglalta le a nő számlájáról.
Az ítélet nem jogerős, azt az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője enyhítés miatt jelentett be fellebbezést. Az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.
