A Berettyóújfalui Járásbíróság 2021. november 22-én megtartott tárgyaláson ítéletet hirdetett annak a három vádlottnak az ügyében, akik rátámadtak az intézkedő rendőrökre.
Az ügyben korábban előkészítő ülést tartott a bíróság, amely során az első- és harmadrendű vádlott beismerő nyilatkozatot tettek és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról, azonban a másodrendű vádlott nem. Ezért a bíróság az ügyben több tárgyalást is tartott és bizonyítást vett fel. A bizonyítási eljárást követően az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki a férfit és a két nőt csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, valamint a férfit testi sértés vétségében is.
Ezért a járásbíróság a büntettet előéletű G. T.-t 4 év börtönbüntetésre ítélte és 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság a másod- és harmadrendű vádlottat 1 év 6 hónap, valamint 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a rendőrök 2020. március 15-én 8 óra 30 perc körül azért jelentek meg egy berettyóújfalui ingatlannál, mert bejelentés érkezett arról, hogy egy nőt az élettársa, G. T. bántalmazta. Az egyenruhások intézkedését a férfi többször megzavarta, hangosan közbeszólt és számon kérte az élettársát, hogy miért hívott a házukba rendőröket. Ezt követően az elsőrendű vádlott ökölbe szorított kezekkel támadólag lépett fel a járőrökkel szemben. A rendőrök felszólították, hogy ne akadályozza az intézkedést, ekkor azonban a férfi kijelentette, hogy nem viszik sehová, majd követelte, hogy takarodjanak a házából. A hangos ordítozásra kijött a házból a férfi édesanyja, az ügy másodrendű vádlottja, akinek a jelenléte miatt a férfi még agresszívabbá vált, ezért G. T.-t a rendőrök meg akarták bilincselni. A másodrendű vádlott G. S.-né ezt látva kiabálni kezdett az egyenruhásokkal és el akarta zavarni őket az ingatlanból. A nő oda is akart menni az elsőrendű vádlotthoz, azonban ezt az egyik rendőr megakadályozta. G. T. közben a bilincselésnek ellenállt és ököllel megütötte a testi kényszert alkalmazó járőr arcát. Az ütést elszenvedő rendőr ekkor könnyfakasztó gázt alkalmazott a férfival szemben, aki ekkor bemenekült a házban található hálószobába, ahová követte őt édesanyja és az élettársa is, közben pedig folyamatosan kiabáltak az egyenruhásokkal.
A helyszínre közben további rendőri egységek érkeztek és felszólították G. T.-t, hogy működjön együtt a hatósággal. A férfi továbbra is fenyegetőzött és azt kiabálta, hogy nem megy sehová, majd szidalmazta a rendőröket. A másodrendű, valamint a harmadrendű vádlott, K. Á. - akit korábban az elsőrendű vádlott bántalmazott – ordítani kezdtek a járőrökkel és felszólították őket, hogy hagyják abba az intézkedést és menjenek el. Az egyik rendőr ekkor odalépett az elsőrendű vádlotthoz, megfogta a férfi kezét, aki megragadta a járőr ruházatát és megkísérelte őt elrántani. Ezt észlelve a járőr társai testi kényszert alkalmaztak a férfival szemben, kivezették az előtérbe, majd a tornácra, ahol végül megbilincselték. A férfi folyamatosan ellenállt, próbálta magát kivonni az intézkedés alól, amely során segítségére sietett az élettársa is. K. Á. megfogta az egyik rendőr ruházatát és próbálta őt elhúzni a férfitól, annak érdekében, hogy az elsőrendű vádlott el tudjon menekülni. A nőt ebben a rendőrök megakadályozták, azonban ekkor a másodrendű vádlott lépett oda ahhoz a rendőrhöz, aki a fiával szemben testi kényszert alkalmazott és megpróbálta elrángatni. A három vádlott az előállítás közben a rendőrök szidalmazását tovább folytatták.
Dr. Kiss László bíró az ítélet indokolása során súlyosító körülményként értékelte többek között az ilyen és ehhez hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát, továbbá azt, hogy az elsőrendű vádlott két korábbi felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el a bűncselekményt. A bíró elmondta, hogy az elsőrendű vádlott korábban édesanyja sérelmére követett el súlyos testi sértést, továbbá megverte a helyi postást, amely miatt közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt kellett felelnie a bíróságon. A korábban kiszabott két szabadságvesztés büntetés végrehajtását a bíró utólagosan elrendelte.
A Berettyóújfalui Járásbíróság ítélete nem jogerős, az ügyész három munkanap gondolkodási időt tarott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére, míg a vádlottak és védőik a döntést tudomásul vették.
