Staféta rovatunkban olyan embereket szólítunk meg, akik a mindennapi tevékenységük, a közösségért végzett munkájuk alapján példaként állíthatók embertársaik elé. Most egy olyan személy kapta a stafétát, aki fiatal kora ellenére már az élet számos területén bebizonyította, hogy a szavakon túl tettekkel, közös párbeszéddel, együtt gondolkodva minden feladatot meg lehet oldani. Csarkó Imrét mutatjuk be olvasóinknak.
- Nagyon sokrétű, szerteágazó tevékenységet folytatsz, hogyan tudtál szert tenni ennyi ismeretre ilyen rövid idő alatt?
Berettyóújfaluban születtem 1987-ben, a 3-as Számú Általános Iskola elvégezése után az Arany János Gimnáziumban tanultam tovább humán tagozaton. Ezt követően a Debreceni Egyetem történelem-néprajz szakát végeztem el, történész, történelem tanár és etnográfus diplomákat szereztem, valamint Európai Uniós speciális képzésben vettem részt. Tanulmányaimat a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában a hulladékgazdálkodási technológus szakon folytattam, mert a fenntarthatóság, a felelősségteljes, jövő generációit is érintő környezetvédelmi kihívásaink és azok megoldási lehetőségei már akkor is foglalkoztattak.
Egyetemi éveim alatt több évig diákmunkában dolgoztam Debrecenben, amely nagyon tanulságos volt számomra, hiszen rengeteg "szakmába" kóstolhattam bele, az úszómesterségtől a szauna üzemeltetőig, a karbantartótól a rendezvényszervezőig. 2012-ben kerültem kapcsolatba a Bihari Múzeummal és Kállai Irénnel, aki néhány hónapos önkéntes munkavégzést követően tudott állást biztosítani számomra, mint történész-muzeológus és múzeumpedagógus. Ezért a mai napig hálás vagyok, hiszen itt kerültem bele egy olyan kulturális, rendezvényszervező, oktató tevékenységet is végző szellemi műhelybe, amely teret adott az egyéni kibontakozásomra.
A Bihari Múzeumban töltött évek alatt több száz helyi embert ismertem meg, valamint az általam szervezett rendezvényekkel, kiállításokkal illetve a publikációimmal úgy érzem, értéket tudtam teremteni és közvetíteni. Szívesen emlékszem vissza a 2014-es, az I. világháború kitörése centenáriumának emléket állító Katonasors című időszaki kiállításomra, a fegyveres testületek egyenruháit bemutató tárlatomra vagy a Cserkészélet című kiállításra, de mindegyik tárlatunk más és más volt, mindegyik egyedi és különböző okokból emlékezetes.
- Ha jól tudjuk, könyvet is írtál már ...
Helytörténeti kutatásokat is végeztem, leventemozgalomról, cserkészekről, bíráskodástörténetről, háborúkról, 1956 berettyóújfalui eseményeiről és helyi néprajzi értékeinkről. Ezekből több tanulmány is született, amelyek könyv formájában meg is jelentek, valamint a Leventemozgalom helyi történetét bemutató tablóim az egykori Leventeházban, a mai Nadányi Zoltán Művelődési Ház folyosóján jelenleg is láthatóak. 2015-ben Esztár település felkérésének eleget téve megírtam a Szemelvények Esztár XX. századi történetéből című, több mint 100 oldalas ismeretterjesztő könyvemet. Mindezekért is hálás vagyok akkori kollégáimnak és minden segítőmnek!
- Tudjuk, hogy szívügyed a környezetvédelem, hogyan próbálod átadni ezt a fajta szemléletet a fiatalabb generációnak?
A kiállításokhoz is kapcsolódva és ezeken felül is a múzeumban töltött éveim alatt közel félezer múzeumpedagógiai foglalkozást és előadást tartottam, ezzel több ezer diákot és felnőttet elérve. Büszkén mondhatom, hogy nem csak Berettyóújfaluban, de Biharban sincs olyan közoktatási intézmény, ahol valamely foglalkozásommal, vagy előadásommal ne lettem volna meghívva. Ezek közül az egyik legsikeresebb, amellyel valósággal végig "turnéztam" Bihart, a "Tejeszacskóból lábtörlőt" nevet viselte, a fenntarthatósággal és környezetvédelemmel foglalkozott.
Vallom, hogy közös jövőnkért a jelenben tudunk tenni, a problémákat nem csak felvetni kell, hanem valós, helyi igényekre támaszkodó megoldási javaslatot kell kínálni, mindezt párbeszéd útján, együtt gondolkodva. Kis város vagyunk ahhoz, hogy túlságosan széthúzzunk, és "háborúskodjunk" egymás ellen Együtt, közösen kell gondolkodnunk és építkeznünk, hiszen Berettyóújfalu mindannyiunk városa!
- Önkéntes vagy számos helyi egyesületben, civil szervezetben. Hogyan kerültél kapcsolatba városunk közösségi életével?
Az elmúlt években több helyi rendezvények fő- vagy társzervezője voltam. A kezdetektől fogva egyik főszervezője vagyok a Berettyó Nemzetközi Néptáncfesztiválnak, ezen kívül több éve szervezem társzervezőként a Mobilitási Hét eseményeit, de több tucat gyerekeknek és felnőtteknek szóló sport és kulturális program megvalósításában működtem közre. Ezeket a jövőben is folytatni szeretném, hiszen egy-egy sikeres rendezvény és az emberek pozitív visszajelzése mindig örömmel tölt el, közösségünkért pedig örömmel végzek szabadidőmben szervezési munkákat.
A helyi civil élettel is a Bihari Múzeum által kerültem kapcsolatba, első ezirányú elköteleződésem a Bihari Természetbarát Egyesület irányába mutatkozott meg, amely szervezetnek mai napig aktív önkéntese és segítője vagyok. Jelenleg önkéntesen, szabadidőm terhére, egy helyi természetvédelem alatt álló kert és ház felújítási munkálatait koordinálom. A Természetbarát Egyesületet követően sorra kerültem kapcsolatba rengeteg szervezettel, majd 2013 végén az akkor megalakuló berettyóújfalui Civil Udvarral. 2014-ben Megyesi Ibolyával és Molnár Tamással, valamint az ott helyet kapó civilekkel és az önkormányzattal közösen alakítottuk ki az Udvar szervezeti és működési szabályzatát, alakítottuk meg a Berettyóújfalui Civil Udvar Ügyvivő testületet, amelyben mai napig elnöki feladatot látok el, mindezt hangsúlyozottan önkéntes munkában, bármiféle javadalmazás nélkül. Az ügyvivő testülettel egyfajta összekötő kapocsként működünk az önkormányzat és a szervezetek között.
Külön öröm számomra, hogy az önkormányzat pályázatainak hála, a héten elkezdődött a Civil Udvar felújítási munkálatainak első szakasza, amelyben új közműveket és új vizes blokkokat fognak kialakítani. Ezt követi a nyílászáró csere, hőszigetelés és tetőcsere. A Civil Udvar ezáltal egy megújult közösségi térként fog funkcionálni, amely egyedülálló országos tekintetben is. Ennek a közösségi térnek a megalakításáért és felújításáért köszönet illeti meg Muraközi István polgármester urat, Bónácz János alpolgármester urat valamint a városvezetést.
- Mi jelenti a legnagyobb kihívást számodra jelenleg?
2018 ősze óta dr. Vitányi István Országgyűlési Képviselő munkatársa vagyok, amely egy új kihívásokkal, új feladatokkal teli korszak nyitánya. Emiatt és helyi képviselőjelöltségem miatt az élet a politikai pálya felé sodort. Egyetemi éveim alatt a történelem szakból kifolyólag is foglalkoztam múltbéli és jelenkori politikai kérdésekkel, amelyhez úgy látszik, most újra visszatértem. Emellett már harmadik éve óraadó tanárként tanítok az egyik helyi középiskolában.
- A munkád és a közösségi tevékenykedéseid mellett apuka is vagy. Marad még mindemellett szabadidőd?
2017-ben kötöttem házasságot feleségemmel, majd 2018 őszén született meg a ma már több mint 1 éves kisfiunk. Szabadidőmben szívesen kertészkedem, barkácsolok és végzem a legkülönfélébb ház körüli teendőket, de a házunk és udvarunk felújításának munkálatait is nagy részben saját kezűleg végeztem és végzem. Bútoraink egy részét is én terveztem és készítettem. Az önálló munka érték és kikapcsolódás számomra, valamint kompenzálja a szellemi tevékenység egyoldalúságát.
Évek óta táncolok a Bajnóca Néptánc Egyesületben, amely szervezet hatalmas munkát végez el helyi értékeink közvetítésében, felfedezésében, valamint néptánchagyományaink és kultúránk megőrzésében. Örülök, hogy a nemrég felfedezett helyi táncaink felkutatásában is aktívan részt tudtam venni, és amelyet minden alkalommal büszkén táncolunk helyi és országos rendezvényeken! Ezt a táncot jelenleg csak mi, Bajnócások tudjuk az országban, sőt a világon!
Mindezekhez a tevékenységekhez szükséges a megfelelő családi háttér és feleségem támogatása, amelyet ezúttal is köszönök NEKI!
A stafétát rendhagyóan nem egy embernek, hanem a Bajnóca Néptánc Egyesületnek, ezen belül Turzó Renátának, Turzó Boglárkának és Csarkó Erikának adnám át, hiszen óriási értékű munkát végeznek a felnövekvő generációkkal!
