artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

My message for Day 23

Minden emberrel előfordul élete során legalább egyszer, hogy hazudik, vagy megtéveszt. Az azonban már kevesek fejében fordul meg, hogy egy nem létező tüzet jelentsen vagy bombához riassza a tűzoltókat. Vajon aki megteszi, annak izzad a keze, míg a telefont fogja, esetleg a szíve is hevesen kalapál? Vajon élvezi, hogy ennyi embert becsap?


Minden segélyhívás a hívásfogadó központba fut be. Az ott ülő ügyeletesnek akár két-három percét is elveszi egy bejelentés, így a hazug történet is. Ez idő alatt nem tud másik segélyhívást fogadni: adatlapot vesz fel, azt továbbküldi a tevékenységirányítási központba, ahol szintén lefoglal egy irányító ügyeletest a szándékosan megtévesztő jelzés. És hogy mi történik ezután?
Riasztás érkezik a valótlan címhez legközelebbi tűzoltóságra. Ott szolgálnak azok a tűzoltók, akik a nap 24 órájában fél füllel, fél szemmel a riasztó panelt figyelik a falon. Ott dolgoznak azok az emberek, akik, ha megszólal a jelzés, két percen belül elhagyják a laktanyát, a legrosszabb esetre is felkészülve, akik minden riasztást komolyan vesznek. Száguldanak a helyszínre, bízva abban, hogy a közlekedés szereplői megadják az elsőbbséget.
Az emberek általában számolnak azzal, hogy a telefonálás eredményeként a katasztrófavédelem a helyszínre vonul. Azonban a szándékosan megtévesztő hívás után járó anyagi költségeket mindenki figyelmen kívül hagyja. A beavatkozástól függően ez az összeg tízezertől több százezer forintig terjedhet.
Jó, ha a betelefonáló tisztában van azzal, hogy a hívását rögzítik, és ha bebizonyosodik, hogy a riasztás szándékosan megtévesztő volt, az alapján feljelentést tesznek a megfelelő hatóságnál, Ha a bejelentés szándékosan megtévesztő jellegét sikerül bizonyítani, a tűzoltói vonulás költségét is állnia kell annak, aki tette. Hajdú-Bihar megyében a 2012. évi, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény bevezetése óta 240 valótlan bejelentéssel összefüggő ügy érkezett a Debreceni Járásbíróságra.
A valótlan bejelentések száma bírósági szinten évről-évre nő. Míg 2012-ben 12, 2014-ben már 53, 2015-ben 72, tavaly pedig 86 valótlan bejelentés miatt indult szabálysértési eljárás. A bíróság ezekben az esetekben figyelmeztetést, pénzbírságot, közérdekű munkát, illetve elzárás büntetést szabott ki. A 240 valótlan bejelentő több mint 10 százaléka fiatalkorú volt.
A szabálysértések mellett több büntetőeljárás is indult a Debreceni Járásbíróságon közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt (ilyen például a bombával való fenyegetés), ezekben az esetekben az ítélet pedig súlyosabb a figyelmeztetésnél.

You have no rights to post comments