artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

Minden emberrel előfordul élete során legalább egyszer, hogy hazudik, vagy megtéveszt. Az azonban már kevesek fejében fordul meg, hogy egy nem létező tüzet jelentsen vagy bombához riassza a tűzoltókat. Vajon aki megteszi, annak izzad a keze, míg a telefont fogja, esetleg a szíve is hevesen kalapál? Vajon élvezi, hogy ennyi embert becsap?


Minden segélyhívás a hívásfogadó központba fut be. Az ott ülő ügyeletesnek akár két-három percét is elveszi egy bejelentés, így a hazug történet is. Ez idő alatt nem tud másik segélyhívást fogadni: adatlapot vesz fel, azt továbbküldi a tevékenységirányítási központba, ahol szintén lefoglal egy irányító ügyeletest a szándékosan megtévesztő jelzés. És hogy mi történik ezután?
Riasztás érkezik a valótlan címhez legközelebbi tűzoltóságra. Ott szolgálnak azok a tűzoltók, akik a nap 24 órájában fél füllel, fél szemmel a riasztó panelt figyelik a falon. Ott dolgoznak azok az emberek, akik, ha megszólal a jelzés, két percen belül elhagyják a laktanyát, a legrosszabb esetre is felkészülve, akik minden riasztást komolyan vesznek. Száguldanak a helyszínre, bízva abban, hogy a közlekedés szereplői megadják az elsőbbséget.
Az emberek általában számolnak azzal, hogy a telefonálás eredményeként a katasztrófavédelem a helyszínre vonul. Azonban a szándékosan megtévesztő hívás után járó anyagi költségeket mindenki figyelmen kívül hagyja. A beavatkozástól függően ez az összeg tízezertől több százezer forintig terjedhet.
Jó, ha a betelefonáló tisztában van azzal, hogy a hívását rögzítik, és ha bebizonyosodik, hogy a riasztás szándékosan megtévesztő volt, az alapján feljelentést tesznek a megfelelő hatóságnál, Ha a bejelentés szándékosan megtévesztő jellegét sikerül bizonyítani, a tűzoltói vonulás költségét is állnia kell annak, aki tette. Hajdú-Bihar megyében a 2012. évi, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény bevezetése óta 240 valótlan bejelentéssel összefüggő ügy érkezett a Debreceni Járásbíróságra.
A valótlan bejelentések száma bírósági szinten évről-évre nő. Míg 2012-ben 12, 2014-ben már 53, 2015-ben 72, tavaly pedig 86 valótlan bejelentés miatt indult szabálysértési eljárás. A bíróság ezekben az esetekben figyelmeztetést, pénzbírságot, közérdekű munkát, illetve elzárás büntetést szabott ki. A 240 valótlan bejelentő több mint 10 százaléka fiatalkorú volt.
A szabálysértések mellett több büntetőeljárás is indult a Debreceni Járásbíróságon közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt (ilyen például a bombával való fenyegetés), ezekben az esetekben az ítélet pedig súlyosabb a figyelmeztetésnél.

You have no rights to post comments