artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

Idén szeptemberben a Magyar Patológusok Társaságának Vezetősége Pro Pathologia emlékérmet adományozott a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház Patológiai Osztálya részére. Ennek apropóján beszélgettünk Dr. Dombi Imre osztályvezető főorvossal a kitüntetésről, valamint magáról a patológiáról, egy patológus munkájáról.

 

A Pro Pathologia emlékérmet milyen eredmények és feltételek alapján ítéli odaa Magyar Patológusok Társaságának Vezetősége?

Először szeretném kiemelni, hogy azért is jelentős kórházunk életében ez a díj, mert általában patológus orvosoknak, mint magánszemélyeknek szokták odaítélni, viszont nálunk maga a Patológiai Osztály kapta. Ilyenre Magyarországon rajtunk kívül tudomásom szerint még csak három esetben került sor, ezért is vagyunk nagyon büszkék rá. Osztályunk a több, mint egy évtizede - pontosan 12 éve - megrendezésre kerülő Boncmesteri-és asszisztensi találkozó elismeréseként kapta a Pro Pathologia díjat, ugyanis az általunk szervezett rendezvény az országban hiánypótlónak mondható, mivel ilyen szintű és tematikájú szakmai konferencia sajnos nincs másik Magyarországon. És már elkezdtük tervezni, szervezni a tizenharmadikat is. Röviden összefoglalva, a díjat olyan személyeknek, vagy osztálynak ítélik, aki, vagy akik nevéhez nem mindennapi tevékenység köthető.

Ha jól tudom Ön az előbb említett Boncmesteri-és asszisztensi találkozó főszervezője. Hogyan kezdődött? Milyen elképzeléseket tudnak megvalósítani ez által?

2000-ben kezdődött egy, az osztálynak szervezett kis jubileumi összejövetellel, talán ha 50-en vettek részt rajta. Ez adta az ötletet, hogy szervezni kellene egy olyan szakmai konferenciát, amin a boncmesterek is bővíteni tudják tudásukat, ismereteiket és tapasztalataikat megoszthatják egymással, mivel országos szinten nem volt számukra ilyen találkozó, továbbképzési lehetőség. Kétnapos rendezvényt terveztünk megvalósítani, így mind a boncmesterek, mind pedig az asszisztensek számára is biztosítottnak láttuk a szakmai képzést, ismeretátadást. Örömmel mondhatjuk, egyre sikeresebb a rendezvényünk, sok neves és a szakmában elismert előadó jön el évről évre (pl. dr. Zacher Gábor toxikológus), ezzel is növelve a konferencia színvonalát. Ezúton is sok köszönet illeti az osztály minden dolgozóját, akik a kezdetektől egészen a találkozó végéig megszerveznek minden apró részletet, derekasan helytállva. A kórház és a város vezetése is szívügyének tartja ezt az eseményt, így minden lehetséges segítséget megkapunk tőlük. Szerencsére egyre több külső támogató is tudomást szerez erről a kezdeményezésről és rájuk is számíthatunk, ugyanis minden segítség elkel, ezeket szívesen fogadjuk.   

A kitüntetés átadása ünnepélyes keretek között történik? A díjazott patológus, illetve osztály munkáját a díjjal együtt esetleg más formában is honorálják, elismerik?

A díjátadó ünnepség - amely egyben a Magyar Patológus Társaság éves közgyűlése is - Zamárdiban került megrendezésre, egy pénteki napon, így az osztályról csak páran tudtunk részt venni rajta, de mi büszkén képviseltük az itthon maradt munkatársakat is. Ezen a rendezvényen adják át a többi – szintén a Magyar Patológusok Társasága által odaítélt – díjat is, így sok magyarországi kollégával volt lehetőségünk találkozni, röviden elbeszélgetni akár szakmáról, akár magánjellegű témákról. A díj egy emléklapot és egy emlékérmet foglal magában.

Vannak-e olyan szakmai fórumok, rendezvények, amelyeken országos szinten cserélhetnek tapasztalatot és bővíthetik tudásukat a patológusok?

A patológusok találkozóját, kongresszusát általában évente szervezik meg, itt az asszisztensek is részt vehetnek, külön szekció van számukra. Ez az egy olyan országos szakmai rendezvény, ahol széleskörű, szakmához tartozó előadásokat hallgathatnak meg a résztvevők.

Mennyire érzi megbecsültnek a foglalkozását? Véleménye szerint milyen állapotban van jelenleg a magyar egészségügy, azon belül is a patológiai szakterület?

Itt érdemes különválasztani, hogy kinek a részéről értelmezzük a kérdést. A betegek általában közvetlenül nem kerülnek kapcsolatba magával a patológia osztállyal, egyszerűen fogalmazva ide a leleteik kerülnek és igazán nem is tudják, mivel foglalkozunk pontosan. A kórház vezetése tisztában van az osztály fontosságával és elismerik a munkánkat. A lehetőségeikhez mérten támogatnak és segítenek bennünket. Az állami egészségügynél ez már nem teljesen így van. A patológia területét nem igazán övezi olyan figyelem, támogatás amilyenre szükség lenne ahhoz, hogy a munkánkat, esetlegesen a kutatásokat minél eredményesebben tudjuk elvégezni. Sajnos egyre több fiatal patológus vállal munkát külföldön, így a szakma lassan „elöregszik”. Ez az egészségügy mostani nehéz helyzetének is köszönhető. Kórházon belül a kollégákkal való jó szakmai kapcsolat elengedhetetlen az eredményes gyógyításhoz, mi is erre törekszünk.

Mióta dolgozik ebben a szakmában? Hogyan lesz valaki patológus? Mi a hobbija? Kérjük, röviden mutatkozzon be olvasóinknak!

1986-ban végeztem az orvosi egyetemen, 22 éve vagyok az osztályon. Mielőtt ide kerültem, több helyen is dolgoztam: ÁNTSZ, rendőrség, Bartók Kórház… Debrecenben élek, általában már reggel fél 6-6-kor az osztályon vagyok és feladatoktól függően kora délután fejezem be a munkát. Régen a hosszútávfutás volt a hobbim, majd a küzdősportok keltették fel az érdeklődésemet. Sokat jártam edzésekre, képeztem magam. Sajnos mostanában egyre kevesebb idő jut a sportra, de ahogy időm engedi, megpróbálom magam karban tartani, futni rendszeresen szoktam.

Mit is csinál pontosan a patológus, milyen feladatai vannak?

A legtöbb ember nem tudja, hogy a patológusok mivel is foglalkoznak valójában. Sokaknak a boncolást végző orvosok jutnak eszükbe, és megborzonganak. Pedig nagyon sok esetben találkozunk velük közvetlenül és közvetetten is: nagyon sok betegség pontos diagnózisa a patológusok tevékenysége nyomán születik meg, ezekben az esetekben ez a tevékenység a betegágynál gyógyító orvosok munkájához elengedhetetlen.

A patológia területe a betegségek tudománya, amely megadja a gyógyító orvosoknak azt a biztos tudást és hátteret, amellyel a betegségeket felismerik és leírják. Általában a patológia a sejteket és szöveteket ért károsodással, valamint a szervezet ez ellen fellépő védekező funkcióival foglalkozik.

A klinikai információkból (betegvizsgálat és képalkotók adatai), valamint a szövettani mintákból készített metszetek mikroszkópos vizsgálatával megállapítja a betegség típusát, súlyosságát, bizonyos esetekben azonosítja a kórokozó baktériumokat vagy gombákat, daganatos betegségek esetén megállapítja a pontos stádiumot is. A patológiai lelet gyakran a gyógyulás első és egyik legfontosabb lépése. Ezek mellett a gyógyító orvosi csapat munkáját segíti szaktudásával (onkológust, sebészt, belgyógyászt). Sok patológus vesz részt különböző kutatásokban, rákkutatási projektekben. Munkájához tartozik a boncolások végzése is, amikor a halálhoz vezető folyamatok tisztázódnak, kiderül a halál közvetlen oka.

Kérem, osszon meg velünk egy olyan történetet, amikor azt mondhatta, lám, megérte ezt a pályát választanom!

Több mint 20 év alatt nagyon sok dolog történt, amire így visszaemlékezni nagyon nehéz. Ezért nem is emelnék ki egy konkrét esetet, inkább azt mondom, hogy azok a visszajelzések, gyógyulások, amikben szerepe volt az osztályunknak nagyon inspiráló és örömmel tölti el az embert. Segítőkész, szakmailag felkészült kollégákkal dolgozhatok együtt, ez nagyon fontos a gyógyító, kutató munkában. Természetesen a munkánkból adódóan elkerülhetetlenek a negatív élmények is, de ez is a feladataink közé tartozik.

 

Az osztályvezető főorvossal történt beszélgetés után Daróczi Istvánné, a Patológiai Osztály vezető asszisztense - aki már közel 40 éve dolgozik itt - végigvezetett az osztályon, bemutatta az általuk végzett szakmai munkát, a használt eszközöket, berendezéseket, és elmondta nekünk azt, hogyan is zajlik egy nap a patológián. Ebből szeretnék rövid ízelítőt adni kedves olvasóinknak, az ott készült képekkel illusztrálva, betekintést nyújtva ezáltal ebbe a kevesek által ismert világba.

Miközben az osztály folyosóján elindultunk az egyes helyiségek megtekintésére, vezető asszisztens asszony elmondta, hogy régen a patológiát proszektúrának, majd kórbonctan-kórszövettannak nevezték és ezek eléggé negatív fogalmakként maradtak meg az emberek tudatában. A jelenlegi elnevezés, a patológia magába foglalja egyrészt a boncolási területet, valamint a kórszövettani - ezen belül az immunhisztokémiai - és a citológiai szakterületeket.

Először a citológiai dolgozószobát tekintettük meg, ahol pl. a nőgyógyászati vizsgálatok során nyert kenetek mikroszkópos értékelése történik. Itt derül ki, hogy van-e valamilyen kóros eltérés, gyulladás, esetleg vírusfertőzés, rosszindulatú elváltozás, vagy azt megelőző állapot.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Majd az immunhisztokémiai labor következett. A műtéti beavatkozások során nyert vizsgálati anyagok szövettani feldolgozása bizonyos esetekben kiegészül immunhisztokémiai vizsgálatokkal. Így igazolható pl. egy áttétes daganat kiindulási helye, vagy ezzel a módszerrel meghatározhatók a daganatok, egyéb elváltozások egyedi, biológiai jellemzői, amik a beteg kezelőorvosának nyújtanak segítséget a megfelelő kezelési mód kiválasztásához. Itt történik pl. az emlődaganatok Estrogen Receptor tartalmának feltüntetése, ami alapján a hormonkezelés választható, vagy pl. monoklonális ellenanyag-kezeléshez egy másik receptor (HER/2), mint kezelési célpont jelenlétének kimutatása.

Tehát ebből is látszik, hogy a hiedelmekkel ellentétben a patológia nem csak a halottakkal való foglalkozást jelenti, elsősorban az élő emberekre, azok minél eredményesebb gyógyítására helyezi a hangsúlyt.

A folyosó falán nem volt nehéz észrevenni a sok szemléltető ábrát, képeket. Mint megtudtuk, ezek különböző vizsgálati eljárásokat mutatnak be, szemléltetve az egyes betegségek és stádiumok közötti eltéréseket.

Megtekinthettük a szövettani labort, ahol a betegektől vett szövettani mintákból, vizsgálati anyagokból a mikroszkópos vizsgálathoz, a diagnosztizáláshoz szükséges metszetek készülnek. A vezető asszisztens részletesen bemutatta az ezek elkészítéséhez használt eszközöket. Elmondható, hogy a berettyóújfalui Patológiai Osztályon az egyes részfeladatok elvégzéséhez szükséges műszerek rendelkezésre állnak, közülük több igen modern, megbízható technikát képvisel. A kórház vezetése fontosnak tartja, hogy a még régebbi berendezéseket is újabbra cserélje, ahogy ezt az erre elérhető források lehetővé teszik. Külön meg kell említsük, hogy ezek az előkészítő, illetve labor munkák igen nagy odafigyelést igényelnek, sok olyan vegyszerrel, anyaggal kell naponta dolgozni, amik fokozottan károsíthatják az ott dolgozók egészségét. Ezért is becsülendő, hogy olyan berendezéssel is rendelkezik az osztály, ami ezeket a veszélyeket nagymértékben csökkenteni tudja. Daróczi Istvánné fontosnak tartotta megjegyezni, hogy munkatársai mindennapi feladataikat magas szakmai tudással, felelősséggel végzik, mindig szem előtt tartva azt, hogy a vizsgálatra érkezett anyag pótolhatatlan, az általuk készített metszetekből történik a beteg sorsát, gyógykezelését meghatározó kórszövettani diagnózis felállítása.

 

Végül szeretnénk megköszönni főorvos úrnak, hogy időt szakított ránk, illetve vezető asszisztens asszonynak azt a lelkes és odaadó hozzáállást, amivel szakszerű és részletes betekintést engedett az osztály működésébe. Valamint köszönjük az osztály többi dolgozójának is, hogy készségesek voltak, így bepillantást nyerhettünk a munkájukba. Bízunk abban, hogy ez a kis összefoglaló és az osztályon készült fotók segítségével sokkal tisztább kép alakul ki olvasóinkban a patológia fogalmáról, a patológusok munkájáról, annak gyógyításban betöltött szerepéről, jelentőségéről.

You have no rights to post comments