A Debreceni Járásbíróság 2021. február 2-án hirdetett határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki egy sportegyesület pénzét elnökként a foci helyett szerencsejátékra, egy másik részét interneten történő vásárlásokra, magán jellegű kiadásaira fordította.
Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki a büntetlen előéletű vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében. Ezért a férfit 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette, továbbá vagyonának terhére több mint 30 millió forintos vagyonelkobzást rendelt el.
A bíróság által megállapított tényállás szerint 2014 áprilisi jogerős végzésével a bíróság az Ebesi Községi Közhasznú Sportegyesület elnökeként jegyezte be a vádlottat. Az egyesület célja a labdarúgás támogatása és az utánpótlás nevelése volt. Az egyesület vagyonát többek között a tagdíjak, egyéb támogatók az alapító okiratban rögzített célok megvalósítása érdekében adott adományai, jogi és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai, illetve szponzori díjak, pályázati pénzek és más vagyonok szerepeltek. Az egyesület alapszabálya szerint az elnök feladatai közé tartozott a pénzgazdálkodás szervezése, költségvetési javaslat készítése, valamint a költségvetési beszámoló elkészítése. Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodhatott, a bankszámla fölött bármely elnökségi tag együttesen volt jogosult rendelkezni. Az egyik takarékszövetkezetnél az ebesi sportegyesület 4 bankszámlával is rendelkezett, amely felett N. Zs. és az elnökhelyettes együttesen rendelkezhettek.
A vádlott 2014. április 10. és 2016. január 20. között összesen 55 millió forinttal gazdálkodhatott, az ügyészség szerint 35 millió forinttal nem tudott elszámolni, mivel azt eltulajdonította. Ezzel szemben a bíróság azt állapította meg, hogy a pénz jogosulatlan átutalásával már bűncselekményt követett el. Az kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy a két összeg közötti különbözetet elsikkasztotta volna.
Dr. Sal Ildikó bíró az ítélet indokolásakor elmondta, hogy a vádlottnak nem volt joga arra, hogy az egyesület pénzét a saját bankszámlájára átutalja, erre az egyesület sem hatalmazta fel. Ez önmagában megvalósítja a sikkasztás tényállását. A kirendelt könyvszakértő és a tanúvallomások alapján megállapítható és alátámasztható volt, hogy közel 25 millió forintot az egyesület működésére fordított, de azt is szabálytalanul tette. A könyvelés 2014-ben hiányosan bár, de rendelkezésre állt, azonban 2015-ben és 2016-ban már teljesen hiányzott. A bíró elmondta, hogy a vádlott azt a helyzetet használta ki, hogy a TAO pénzek átutalása annak ellenére megtörtént, hogy a felszólítás ellenére még az előző évi támogatással sem számolt el.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség, valamint a vádlott és védője is három nap gondolkodási időt tartott fenn.
