November 27 a magyar véradók napja. Rendezvényei idén elmaradnak a járványhelyzet miatt. A Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete tiszteleg minden véradó előtt, kitünteti 1600 jubilálóját, és javasolja mindenkinek, csatlakozzon szimbolikusan a donorok ünnepléséhez, és – ha kedvet érez hozzá – osszon meg gondolatot a véradók tettéről egy közösségi oldalon.
Névtelenségbe húzódó, felelősségtudatos, önkéntes donoroknak köszönhető a biztonságos vérellátás hazánkban. Minden véradó bátor, együttérző, önzetlen ember, aki ismeretlen társaiért, a biztonságos betegellátásért, ellenszolgáltatást, elismerést nem várva áldozatot hoz, felajánlja teste egy darabját. A mindennapok forgatagában időt, energiát szakít e jótettre a tűszúrás kellemetlenségét is vállalva. Mindezért szokás mindennapok csendes hőseinek nevezni őket. Joggal, mert a véradók hivatalosan is hősök. 1959-ben a Magyar Vöröskereszt I. Kongresszusa hazafias cselekedetnek minősítette a véradást.
November 27 a magyar véradók napja, melyet 1988-tól ünneplünk a Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére. Ez az a nap az évben, amikor reflektorfénybe állítjuk a csendes hősöket, kifejezzük tiszteletünket, a társadalom megbecsülését és köszönetét. A Vöröskereszt kitünteti a jubiláló véradókat, kiváló véradószervezőket. Ennek alkalmai – a véradóünnepségek és bálok – 2020-ban a járványhelyzet miatt elmaradnak. A Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete ezért több módon is kifejezi a társadalom megbecsülését a véradók iránt. Elismerő levelekben tiszteleg a sokszoros, kerek véradásszámú donorok előtt, az okleveleket területi irodáin keresztül eljuttatja nekik. Javasolja Hajdú-Bihar megye lakóinak, csatlakozzanak szimbolikusan a donorok ünnepléséhez, és – ha kedvet éreznek hozzá – osszanak meg egy szép gondolatot a véradók tettéről valamelyik közösségi oldalon.
140-szer adott vért
Egy véradással három ember élete is megmenthető. Összesen 420 ember gyógyulását segíthette elő Tóth Imre, hajdúböszörményi donor, aki 140-szereres véradóként Hajdú-Bihar megye legmagasabb véradásszámú kitüntetettje idén. Két éve megkapta az országos Pro Vita Díjat is. Mint akkor mondta, kötelességének érzi a véradást. Hitvallása, hogy ez a tett „olyan, mint a meccs: nem lehet kihagyni! Ha esik, ha fúj, ott kell lenni! Az érzés pedig, hogy hány embernek tudtam már segíteni életem során, felemelő!”.
Igazán kimagasló a száz feletti véradásért jubilálók száma az elmúlt évekhez képest. Összesen 25-en vehetnek át ilyen tiszteletre méltó véradásszámért kitüntetést: 100. véradásért 16-an, 110-ért hárman, 120-ért szintén hárman, 125-szörös, 130-szoros és 140-szeres véradóként pedig egy-egy donor. 2020-ban a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete 1600 donort tüntet ki.
Harcosai a véradásnak
Országos szintű elismeréseket többen is kiérdemeltek Hajdú-Bihar megyében a véradás ügyének szolgálatáért. „Pro Vita” Díjat kapott Pénzes Sándor hajdúnánási, 135-szoros véradó. Véradó Mozgalomért Ezüst Emlékéremmel Nagyné Kovács Mariannát tüntették ki, aki a hajdúszoboszlói Hungarospa önkéntes véradásszervezője. A véradó mozgalomban kifejtett tevékenységért Támogatói Oklevelet kapott Pánczél Zoltán, aki Hajdúszoboszlón áll a véradás ügye mellett adományozóként. Véradóbarát Munkahely plakettet nyert el az NI Hungary Kft. – Debrecen. A vállalat véradóhelyként és egyéb módokon is segíti a véradásokat.
Tisztelet, köszönet és hála
Éltető, élő folyékony szövet: a vér. Jelképe az életerőnek, de a véráldozatnak is. Testvérünk, fivérünk, nővérünk a legközelebbi rokonaink nevének szerves része, mert a vér szó kifejezi a származást, a szoros össze, sőt egybetartozást. Vérszerződést kötöttek eleink, hogy vértestvérek legyenek. Ez a kapcsolat szinte az egész világon elterjedt és kölcsönös segítségnyújtást, véd- és dacszövetséget jelentett. Pusztán egy spektruma ez a vér gyönyörű szimbolikájának, de csodálatos, hogy a véradók hőstettében ezek jelentések nem csak képletesek, hanem reálisan is kifejeződnek. Idén ezekkel a gondolatokkal is tiszteleg a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete Hajdú-Bihar megye valamennyi véradója előtt. Létük, tettük megnyugtató, hiszen amíg vannak ilyen együttérző, a közösség iránt felelősséget vállaló emberek, addig bízhatunk abban, hogy ha egy ember bajba kerül, és vérkészítményre lesz szüksége, megkapja azt.
