artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

tavaszbanner2020

viktoriatours

20ulius

gazdatavasz

egeszsegesvaros

helyijárat

aurabannermedium2

berettyokartya2019

LizArt Design hajas

coaching2

BoPi nyito banner uj

zoldvaros

2020. november 28. szombat

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

INGYENES házhozszállítás!

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP


piri2
Bessenyei ltp. üzletsor
06 (30) 596-1883

06 (30) 260-6040

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Karfiolleves

Sült hús tört burgonyával

"B" menü:

Hamis gulyásleves

Csirkemell csíkok rizzsel

HETI MENÜ

veradas

ZöldVáros Szerelempark

koboreb

 ilonatavasz2020

Soha annyian nem bringáztak nagy tavainknál, mint idén nyáron. A kerékpáros turizmusnak nemcsak a kerékpárút-fejlesztések és a Covid-helyzet adhat lökést, hanem a megvalósítás alatt álló BalatonBike365 program is. Kétrészes interjú Princzinger Péterrel, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökével. (Szerző: Fucskó Hajnalka)

Kívülről nézve úgy tetszik, több szervezet is bábáskodik a kerékpáros turizmus felett. Megvilágítaná, hogy kerül ebbe a körbe a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ), mint sportági szakszövetség?

Az 1894-ben alakult Magyar Kerékpáros Szövetség alapfeladata a versenysport és az utánpótlásnevelés rendszerének a működtetése, fennállásának nagyjából az első száz évében nem is foglalkozott mással. Ma már azonban – a világban megfigyelhető trendekkel összhangban – az élsporthoz nálunk is szorosan kapcsolódik a tömegsport, a szabadidős sport és a kerékpáros turizmus.

Az „ősrobbanás” a rendszerváltozás környékére, az új divat, a mountain bike elterjedésének idejére tehető. A kerékpáros versenyek szervezői a ’90-es évektől kezdődően egyre több olyan versenyt hirdettek meg, amely a profik mellett az amatőrök, illetve a hobbiversenyzők igényeinek is megfeleltek. Sőt, sokszor az amatőröknek és hobbistáknak szóló programelemek nélkül nem is tudták volna rentábilisan megvalósítani azokat. A versenyek lassacskán többnapos eseményekké fejlődtek, a felnőttfutamokhoz kapcsolódóan megjelentek a gyerekversenyek, a túrák is, tartalmas kikapcsolódást kínálva immár az egész családnak.Így a kerékpárversenyek jelentős részben turisztikai attrakcióvá váltak, több száz, vagy több ezer vendéget, vendégéjszakát és költést generálva az eseménynek otthont adó desztináció számára a verseny napjaira, illetve az azt megelőző és követő napokra. Számos MKSZ-tagszervezet rendez már évek óta olyan eseményt, ahol verseny nincs is, csak teljesítménytúra vagy túra.

A szervezők, akik értelemszerűen komoly útvonal-biztosítási és rendezvényszervezési tudást halmoztak fel, a versenyeik helyszínéül szolgáló térségeket amúgy is jól ismerték, így túraszervezési tapasztalatokra is szert tettek, valamint élénk marketingmunkát is végeztek, lényegében a turisztikai szolgáltató hálózat szereplőivé váltak. Az MKSZ 170 tagszervezete évente mintegy 200 eseményt bonyolít le országszerte.

 Princzinger Peter MTSZ kiemelt cikk lista lead

Princzinger Péter: A turisták igényeinek megfelelő, félnapos, egynapos programokat szolgáló, hálózatos fejlesztéseknek van létjogosultsága

Fotó: Dombóvári Judit

Rendszeresen és szorosan együttműködünk a többi meghatározó kerékpáros szervezettel (Magyar Kerékpárosklub, Aktív Magyarországért felelős kormánybiztosság, Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség és legújabban az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség), számos ügyben közösen lépünk fel. Egy példa: közösen határoztuk meg a szálláshelyek, a vendéglátóhelyek és az egyéb attrakciók kerékpárosbarát minősítési kritériumait, amelyek egy országosan egységes minősítési rendszer alapját jelentik.

Ami a kerékpáros infrastruktúrát illeti, ott az Információs és Technológiai Minisztériumnak, mint a fejlesztéseket elrendelő állami szervnek, valamint a beruházások megvalósításáért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek van szerepe.

A Covid-19 járvány hogyan hatott a hazai kerékpáros turizmus forgalmára és a jövőben hogyan befolyásolhatja, mint turisztikai terméket?

Talán meglepő, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Covid-válság egyik „nyertese” 2020 tavaszán és nyarán általában a kerékpározás és ezen belül a kerékpáros turizmus volt, ami alapvetően három okra vezethető vissza.

Bár a járványveszély miatt bevezetett korlátozások jóformán alig hagytak valódi mozgásteret az embereknek, de a szabadidős célú sportolás a szabadban nem volt tilos – nagyjából a futás, a gyalogos- és a kerékpáros túrázás maradt, mint választható tevékenység. Másrészt, a külföldi országokbeli vírushelyzet és az azzal összefüggő utazási korlátozások miatt a magyarok idén nyáron, amikor már lehetett, belföldi úti célokat kerestek fel. Végül, de nem utolsósorban épp befejeződtek olyan fejlesztések, amelyek szabályos lökést adtak a kerékpáros turizmusnak. Az időjárás pedig szeptemberben és októberben is kegyes volt, a szabadidős bringások nem tűntek el az ősz beköszöntével sem az utakról.

 bicikliverseny

A versenyek több napos családi eseményekké fejlődtek

Fotó: Princzinger Péter

Szembetűnő volt, hogy a szaküzletekből jóformán elfogytak a biciklik, előbb a kiskereskedésekből, majd a nagykereskedők raktáraiból is. A külföldi beszállítók nem tudták olyan ütemben növelni a kibocsátásukat, mint amilyen ütemben a kereslet megnőtt a kerékpárok és az alkatrészek iránt. Egyes boltok arról számoltak be, hogy sok évvel ezelőtt forgalmazott, régebbi modellekhez is sokan kerestek alkatrészeket.

Mely régiók profitáltak a legtöbbet a kerékpáros turistákból?

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kézi és gépi forgalomszámlálási adatai szerint a három nyári hónapban a Fertő tónál 15 százalékkal, a Tisza-tónál 68, a Balatonnál 85 százalékkal, a Velencei-tónál pedig egyenesen a duplájára nőtt a kerékpáros forgalom 2019 azonos időszakához képest. A Velencei-tó és a Tisza-tó esetében a jelentős bővülés oka valószínűleg az, hogy mindkettő egynapos családi program, számottevő szintkülönbség nélkül.

Ezenkívül nyilván az is közrejátszott, hogy a Tisza-tónál nyáron átadták a Poroszló–Tiszafüred kerékpárutat, amelynek jelentős részét a 33-as főút mellett épített új hidak alkotják. A fejlesztés eredményeként ezen a szakaszon is megteremtődtek a biztonságos kerékpározás feltételei, bezárult a rövidebb, 65 km-es Tisza-tó kör. Talán kevéssé ismert, hogy a "nagy Tisza-tó körön" megfelelő túrakerékpárral eddig is biztonságosan körbe lehetett biciklizni, csak ehhez el kellett tekerni Tiszadorogmáig, ott a komppal átkelni és részben murvás úton tovább bringázni, ez így egy 100 km-es túra volt.

 Tisza to kerekparut

Idén nyáron átadták a Tisza-tavi kerékpárút utolsó szakaszát is Poroszló és Tiszafüred között

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Hol zajlanak még az országban olyan beruházások, amelyek hasonló eredménnyel kecsegtethetnek, mint a Tisza-tavi kerékpáros fejlesztés?

Magyarországon ma mintegy 9000 km a kerékpározható úthálózat hossza. Ebből nagyjából 5000 km kerékpározásra kijelölt közút és 4000 km a közúttól fizikailag önállóan vezetett kerékpárút, vagy kerékpár- és gyalogút. A kormány tervei szerint a teljes kerékpáros úthálózat a fejlesztések eredményeként 2030-ra eléri a 15 ezer kilométert. A Tisza-tó példája is igazolja, hogy a turisták igényeinek megfelelő, félnapos, egynapos programokat szolgáló, hálózatos fejlesztéseknek van létjogosultsága.

Ez kétféleképpen is értendő. A kormány Magyarország 11 turisztikai térségét úgy jelölte ki, szakmai szempontok alapján, hogy azok együttesen lefedik a hazai vendégéjszakaszám 85 százalékát produkáló településeket és szolgáltatókat. Egy-egy desztináció pedig néhány napra elegendő ajánlatot, néhány nap alatt bejárható, egymáshoz viszonylag közel lévő, meglátogatható élménypontokat foglal magába. A kerékpárút-hálózatnak a desztinációkon belül is egybefüggőnek kell lennie, azok bejárhatóságát kell szolgálnia.

Másfelől az EuroVelo hálózat elemeit kell fejleszteni, annak érdekében, hogy hazánkat minél sikeresebben bekapcsoljuk a nemzetközi kerékpáros turistaforgalomba. Ennek jegyében készült el az idén az EV6 Szentendrétől Budapestig tartó szakasza, illetve épül a Dunakeszi–Budapest szakasz is. Továbbá az ipolydamásdi új híd és kerékpárút megépítésével biztonságosan végig lehet majd tekerni Esztergomtól Szobig. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. készíti elő az EV6 Dunaalmás–Neszmély és a Gönyű–Kormárom szakaszait is. Óriási előrelépés lesz továbbá és a turisztikai termékfejlesztés előtt új lehetőségeket nyit majd a Budapest–Balaton kerékpárút.

Sok kritikát kapott a sajtóban, hogy a Budapest–Balaton kerékpárutat miért Etyek felé, a legnehezebb terepen, dombokon keresztül vezetik, és miért nem a kézenfekvő nyílegyenes, sík nyomvonalat választották, az M7-es mellett, amin gyorsabban és kényelmesebben lehetne lejutni a tóhoz. Egyetért ezzel a döntéssel?

Teljes mértékben. Az előkészítés során a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ megbízása alapján eljáró FŐMTERV három lehetséges nyomvonalat mutatott be, ezek előnyeit és hátrányait értékelték a döntés-előkészítési javaslatban. Két pont között vezetendő kerékpárút esetében az útvonal hossza (vagy épp rövidsége) nem az egyetlen, kerékpáros túrázás vonatkozásában pedig nem is a legfontosabb szempont.

A kerékpáros turista a nyílegyenes, városias vagy ipari környezetben, a főúton vezetett, útburkolatra felfestett kerékpáros nyom helyett szívesebben választja a szebb tájon haladó kerékpárutat, még ha az hosszabb is valamennyivel, sőt, még ha valamekkora szintkülönbséget is le kell győznie. Ha pedig az egyes szakaszok kezdő- és célpontjai közé az elérhető turisztikai attrakciókat fel akarjuk fűzni az útvonalra, akkor biztosan el kell térni az alapvetően gépjármű-közlekedésre tervezett főutaktól. A szakemberek az „arany középutat” keresték az útvonal vonzereje, hossza és a leküzdendő szintkülönbség között. Úgy gondolom, hogy ez sikerült is.

Hol tart a BalatonBike365 fejlesztési program, amelytől egy új tavaszi és őszi bringás szezon kialakulását várják a Balatonnál? Milyen fejlesztési elemeket tartalmaz pontosan, és ezek mikorra valósulnak meg?

A Balaton Magyarország első számú kerékpáros desztinációja. A GINOP 7.1.9 konstrukcióban rendelkezésre álló 1,2 milliárd forint uniós támogatást szolgáltatásfejlesztésre lehet és kell felhasználni, azaz ebben a projektben nem épül egyetlen méter kerékpárút sem, nem ez a program célja. A Balatoni Bringakört és a desztináció úthálózatát adottságként elfogadva, olyan új szolgáltatásokat hozunk létre, melyek a kerékpáros turisták pontos tájékoztatását, tájékozódását, biztonságérzetét és komfortját szolgálják.

 

 BB365 logo

A BalatonBike365 program a tótól távolabb eső településeket is bevonja a kerékpáros turizmusba

Fotó: BalatonBike365

A projekt célja, hogy a 200 km-es Balatoni Bringakörön kívül kijelölésre kerüljön további legalább 600 kilométernyi, egybefüggő, bejárható hálózatot alkotó kerékpárút, illetve kerékpározható út, és ezzel bevonjuk a kerékpáros forgalomba a tóparttól távolabb eső településeket is, hogy a kerékpáros turisták költéseiből részesüljenek a háttértelepülések szolgáltatói is.

Még 2019-ben elkészítettünk egy reprezentatív kutatást, hogy megismerjük a Balaton, mint kerékpáros desztináció iránti keresletet. Ez segített a célcsoportok pontos elhatárolásában és igényeik pontosabb feltárásában. Ezután bejártunk és felmértünk mintegy 1000 kilométernyi utat, ebből a nemzeti parkkal és az erdőgazdaságokkal történt egyeztetések után nagyjából 800 kilométernyi bizonyult használhatónak.

A felmért szakaszok képezik az alapját a hamarosan elkészülő BalatonBike365 applikációnak, amelynek segítségével bárki könnyedén megtervezheti túráját, illetve pontos információkat kap az adott túra nehézségéről, várható időtartamáról, az útvonalon hozzáférhető szolgáltatásokról. Magyarországon ez lesz az első olyan kerékpáros applikáció, amelyik előre minősített, kerékpározható, átlag 1-2 km-es útszakaszokból is képes lesz útvonalverziókat tervezni. Ugyanezekből az adatokból készül el három kerékpáros térkép, az észak-balatoni, a dél-balatoni, illetve a nyugat-balatoni térségre.

Az applikációhoz kapcsolódóan – a többi kerékpáros szervezettel együttműködésben – kidolgoztuk a kerékpárosbarát szálláshelyek, vendéglátóhelyek és egyéb attrakciók minősítési rendszerét, amely nemcsak a Balaton térségében, hanem Magyarország bármely desztinációjában alkalmazható lesz.

 tb2

Variációk egy témára: tókerülés kezdőknek, keleti medence 78 km

Fotó: BalatonBike365

Emellett a projektben turisztikai termékfejlesztés is megvalósult: megterveztünk és szabványos formában leírtunk 48-féle ajánlott tematikus túrát, az útvonal hosszától és a terepviszonyoktól függően négy különböző nehézségi fokozatban. Ezek a Balatoni Bringakörről lecsatlakozó, majd oda visszatérő „hurkok”, mint ajánlatok, a weboldalon, az applikációban és a térképeken lesznek megismerhetők.

Mindezt a helyszínen hogyan teszik láthatóvá, és milyen szolgáltatásfejlesztés kapcsolódik hozzá?

Elkészültek a táblák grafikai tervei, a kijelölésre kerülő útvonalakra a táblázási tervek, hamarosan megkezdődhet az útirányjelző táblák és a kerékpáros pihenők gyártása, majd kihelyezése.

Elkészült a balatonfüredi, keszthelyi és balatonföldvári kerékpáros szolgáltatópontok műszaki és szolgáltatási koncepciója, látványterve, megtörtént a városképi megfelelőségük egyeztetése, és folyamatban van a tervezésük. Ez év végén esedékes a leendő kivitelezők kiválasztása. Mivel a három helyen három különböző műszaki feladatot kell megoldani, ezek átadása 2021-ben, az építési munkák előrehaladásától függően várható.

A projekt keretében tervezünk olyan marketingaktivitásokat, amelyek a Balatont, mint kerékpáros paradicsomot ajánlják a potenciális vendégek figyelmébe. Ez, a Covid-helyzet függvényében, több mint valószínű, hogy 2021-ben belföldi kampányokat fog jelenteni. Elkészül a BalatonBike365 honlapja, amely a WOW Hungary-arculathoz illeszkedik, valamint megszületnek a különféle márkázott ajándéktárgyak.

A projekt eredményeit egy háromnapos kerékpáros fesztivál keretében tervezzük bemutatni és átadni a nagyközönségnek, ahol vezetett túrák és családi programok formájában ismerkedhetnek a Balaton eddig talán kevésbé ismert kincseivel.

Milyen terveik vannak a szolgáltatók edukációjára, esetleg anyagi támogatására, hogy minél magasabb színvonalon tudják kiszolgálni a kerékpáros turistákat?

A projekt előrehaladását a koronavírus-járvány hátráltatta, de nem akasztotta meg. A tervezett szemléletformáló programokat áprilisban – épp a tervbe vett indulásuk előtt – el kellett halasztani, ezek mintegy féléves csúszással most, az ősz folyamán valósulhattak meg. A három szubrégióban megtartott előadások és workshopok keretében a helyi szolgáltatók megismerhették a projekt céljait és előrehaladását, a kerékpárosbarát szolgáltatóvá válás feltételeit, valamint a termékfejlesztést modellezhették csoportmunkában. Jelentős érdeklődés mellett zajlott a 3-3 program Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron, volt, ahol pótidőpontot kellett meghirdetni az érdeklődők számára tekintettel. A megkezdett szemléletformáló programsorozatot 2021 tavaszán szakmai tanulmányút és túravezető képzés teszi teljessé.

A projektben lehetőségünk nyílik olyan eszközök beszerzésére, melyekkel egyes szálláshelyek, vendéglátóhelyek, attrakciók kerékpárosbarát jellege erősíthető, mint a kerékpártárolók, önkiszolgáló szervizoszlopok, szerszámkészletek. Ezek szintén 2021-ben kerülnek ki a szolgáltatókhoz.

(Az interjú második részét holnap közöljük – a szerk.)

Szóljon hozzá!