A Nadányi Zoltán Művelődési Ház Bihar Vármegye Képgalériája adott otthont László Dániel festőművész Mária út című kiállításának megnyitójának, valamint az új kenyér megszentelésének 2020. augusztus 20-án. KÉPGALÉRIA
A rendzevényen Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere mondott ünnepi beszédet, mely az alábbiakban olvasható:
"Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves ünneplő berettyóújfaluiak!
Gróf Teleki Pál földrajztudós, a XX. századi Magyarország egyik meghatározó miniszterelnöke a következőt üzente a nemzetnek egy évszázaddal ezelőtt: „Tudom, hogy a magyaroknak nehéz összetartást hirdetni. Mégis meg kell tennem ezt is. Tehetem, mert bár nem visz rá a lázadó, büszke, egyéni természetünk, felbuzdulásunkban mégis mindig össze tudtunk fogni, és ha ököllel az asztalra vágtunk, mondván: most eddig ezt csináljuk, csodákat tudtunk művelni. Most pedig olyan időket élünk, amikor mindnyájunknak az asztalra kell csapni, hogy most eddig összefogunk."
Ma, amikor szent István királyunk ünnepnapján magára az államalapításra is emlékezünk, nem tehetjük meg, hogy nem tekintünk vissza ennek az állami létnek az egyik legnagyobb traumájára és fordulópontjára.
Arra a 100 évvel ezelőtti történésre, mely máig meghatározza a nemzet és az ország mindennapjait, sőt az európai lét egészét is. A Szent István által alapított legelső vármegyék között volt Bihar, mely önmagában is számos területi változáson esett át az évszázadok alatt, ma pedig két ország, és legalább 4 megye osztozkodik rajta. Ettől függetlenül Biharként tekintünk magunkra, egymásra, és igyekszünk a közös örökséget közös jövővé formálni. Mert csak ezáltal tehetjük elevenné a Szent István-i örökséget és intelmeket is.
És meg kell emlékeznünk Szent László királyról, aki a bihari püspökség Váradra helyezésével lényegében megvetette a mai Nagyvárad, mind megyeszékhely és mind régiós központ alapjait. A két nagy király személye pedig együtt jelenti nekünk a mai nemzeti ünnep fundamentumát. Néhány napja Nagyboldogasszony napján emlékeztünk arra, hogy államalapító királyunk ekkor ajánlotta Szűzanya oltalmába Magyarországot. 1083-ban pedig László király a Nagyboldogasszony napja utáni első vasárnap, augusztus 20-án emelte oltárra István király, Imre herceg és Gellért püspök ereklyéit, ezáltal elindítva szentté avatásukat.
Szűkebb hazánk és a nemzet sorsfonala számos ponton összefűződik, így a 100 évvel ezelőtti trianoni döntés is a bihari emberek elevenjébe vágott. Egy megcsonkított országban egy megcsonkított vármegyében találták magukat, az addigi családi, gazdasági, közösségi kapcsolatok, megfelelő közellátások nélkül. De - amint Szent István intette Imre herceget erős kiállásra, egyúttal szerénységre és türelemre - 100 évvel ezelőtti eleink is a talpra állást szolgáló építkezés útjára léptek. Mi pedig az építkező elődök örökösei kell, hogy legyünk.
Ma, amikor állam- és egyházalapításról, újjáépítésről beszélünk, akkor olyan osztatlan előképek jelennek meg előttünk, mint a két szent uralkodó, Mátyás király, Kossuth és Széchenyi, Teleki Pál miniszterelnök és Fráter László alispán.
Természetesen nyilvánvaló az is, hogy egyikük uralkodása, illetve politikája sem volt osztatlan fogadtatású. Ahogy az évszázadokon haladunk előre, egyre kevésbé véres, de mindig is intenzív szembenállások és összecsapások határozták meg a magyar állam belső létét. Nincs ez másként ma sem, hisz sokan, sokféleképpen gondolkodunk nemzetről, nemzet és állam, állam és egyház kapcsolatáról. A kiállásról, a népképviseletéről itthon, a nemzet képviseletéről a világban.
A magyar nemzet bő egy évezrede itt, a Kárpát-medencében ugyanúgy tekinthető egy megtett zarándokútnak, mint amelynek a tartalmi és érzelmi oldala elénk vetül a mostani kiállítás képein is. Rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy ez a nagy, közös zarándoklat eredményes lesz-e. Most, a XXI. század első felében tudunk-e úgy visszatekinteni történelmünkre, hogy merítünk a példákból, testben erősödünk, lélekben tisztulunk, és ahogy Teleki kérte: "ha mindenben való egyformán gondolkodást nem is, de mindnyájunkért való összetartást tudunk hirdetni."
Legyen a mai ünnepi alkalom erre egy hívó szó!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!"
Az ünnepi beszédet követően Dr. Baglé Magdolna, a zarándokutak kiváló ismerője nyitotta meg a kiállítást. Az új kenyeret Rákóczi Jenő, katolikus plébános szentelte meg. Az ünnepségen zenés előadásukkal közreműködtek Szászné Ökrös Beáta és Kocsis Csaba.
A kiállítás megtekinthető 2020. szeptember 18-ig.
