Mint azt korábban megírtuk, a helyiek biztonságára való tekintettel Berettyóújfalu Város Önkormányzata úgy döntött, lemondják a március 15-i ünnepi rendezvényeket. Ma reggel ünnepi istentisztelettel emlékeztek a hívek a református templomban, majd városunk vezetői koszorút helyeztek el a népligeti életfánál.
Mi is kint jártunk és azt tapasztaltuk, hogy számos család egyénileg is megemlékezett a márciusi ifjakról - a gyerekek elhelyezték az általuk készített zászlócskákat, amit egy kellemes séta, játszótér, esetleg kocogás követett a Népligetben. KÉPGALÉRIA
Muraközi István polgármester online elhangzott ünnepi beszéde az alábbiakban olvasható.
"Tisztelt Berettyóújfalui Polgárok!
2020 tavaszára rendkívüli helyzet állt elő Magyarországon, akárcsak világszerte. Ez pedig nem hagyható figyelmen kívül sem a hétköznapokat, sem pedig ünnepi alkalmainkon. Március 15-e a felkelések, nemzeti ébredések, az összefogás és az önrendelkezés felszabadulásának napja volt 1848-ban. Abban az évben, amikor ez a hullám egész Európát végigjárta. „A francia kakas már harmadszor is kukorékolt: a hajnal minden életrevaló nemzetnél kezdődik… - fogalmazott a márciusi ifjak egyike, Vasvári Pál. És tudjuk jól, a nemzeti ébredésből nemzeti fejlődés, évtizedek munkája révén polgári demokrácia lett. Ezt pedig csak az I. világháború világméretű vérzivatara, majd az azt követő igazságtalan békedöntések törte meg. Ez pedig meghatározta egész XX. századunkat, sőt jelen napjainkat is.
Egy dolog azonban bizonyos: ha együtt állunk a vártára, egy irányba tekintve próbáljuk leküzdeni a nehézségeinket, akkor megmaradunk, sőt erősek maradunk. Épp a 100 évvel ezelőtti trianoni békediktátumra emlékezve lett 2020 a nemzeti összetartozás éve. Meggyőződésem, hogy ez túl kell, hogy mutasson azon, hogy pusztán az első világégés következményeit idézzük fel és mutassuk be. Hisz a Kárpát-medencében töltött bő évezredünkben a nemzeti összetartozás kérdése számos különböző árnyalatot kapott. Mást jelentetett a középkorban, a rendek közötti ellentétek idején. Mást az újkorban, amikor már a nemzetiségi kérdések is egyre nagyobb teret kaptak. És egészen más az elmúlt évszázadban, amikor a nemzeten több ország osztozik.
Más-más hangvételűek voltak szabadságküzdelmeink, és bármennyire különbözött egymástól Bocskai, Rákóczi és Kossuth, mégis ugyanúgy, szabadságharcaink vezetőiként emlékezünk rájuk. Pedig a maguk korában mindegyiküknek megvolt a maga külső ellensége és belső ellenzéke egyaránt. Viszont mindig, minden időben felbukkantak olyan tényezők, melyeket sem politika, sem semmilyen ideológia nem tudott felülírni. A természet alkotta törvényeken az ember nem, vagy csak komoly kiállással és szoros összefogással tud felülemelkedni. Legyen az árvíz, pusztító tűzvész, vagy éppen egy ismeretlen kórokozó által generált járvány. Ezek megakadályozhatják azt, hogy adott időpontban, adott helyen összegyűljünk. Megváltoztatják napi szokásainkat, személyes találkozásainkat. De nem változtathatnak azon, hogy együvé tartozva, egymással összefogva visszaállíthassuk életünk rendjét.
A mai napon a megszokott, közös ünneplésünk elmaradt. Nem maradhat el azonban az, hogy fejet hajtsunk hőseink emléke előtt. Éppen ezért elhelyezzük a Népligetben az emlékezés virágait, és kérjük, hogy ezt tegyék meg Önök is. Így, lelkiekben összekapaszkodva tarthatjuk fenn azt az egységet, melyben ünnepeink erősítenek meg minket. Sosem aktuálisabb a Wass Albert által magyarra fordított amerikai mottó:
„Együtt erő vagyunk, szanaszét gyöngeség!”
Kívánom, hogy tudjunk odafigyelni egymásra, és összetartozni jóban-rosszban! Legyen igaz, amit Kosztolányi Dezső megfogalmaz:
„Vér vízzé válhat, pártot is üthet, de ez a szellemi közösség megronthatatlan, elmozdíthatatlan.”
Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!"
