Meghatározott betegségek, fogyatékosságok esetében havi 7450 Ft adókedvezmény érvényesíthető 2019. január 1-jétől az összevonandó jövedelmek utáni adóból. Ez éves szinten 89 400 Ft adókedvezményt jelent. A kedvezményre jogosító betegségek felsorolása számos női- és férfibetegséggel bővült 2019. január 1-jei hatállyal, azaz nem visszamenőlegesen.

A betegségek, fogyatékosságok utáni kedvezmény három évtizede része a személyi jövedelemadózásnak, most az összege emelkedett (a minimálbér növekedése miatt), illetve a betegségkör bővült.

A súlyosan fogyatékos személyek adókedvezményéről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40. §-a rendelkezik (e szabályok nem változtak meg 2019-től!):

Személyi kedvezmény

40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény).

(2) Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A fogyatékosság fennállása a nevesített járadékok juttatását (abban való részesülését) vagy a kormányrendelet szerinti tételes felsorolásban szereplő valamely betegséget jelenti.

Betegségek, fogyatékosságok

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza a tételes felsorolást, ami ITT elérhető.

2019 év elejétől a következő női- és férfibetegségekre is érvényesíthető a kedvezmény:

A kedvezmény érvényesítése

A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

A BNO kódok az orvosi zárójelentések, ambuláns lapok alapján állapíthatók meg.

A kedvezmény egyszeresen érvényesíthető, azaz több kedvezményre jogosító betegség esetén is csak egyszeresen jár, és kizárólag az összevonandó jövedelmek utáni személyi jövedelemadóból. Azaz nem érvényesíthető az elkülönítetten adóköteles jövedelmek (ingatlanértékesítés, tőkejövedelmek, átalányadó stb.) összegéből, illetve ha a magányszemély nem a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik, hanem például az egyszerűsített foglalkoztatás, az EVA, az EKHO vagy a KIVA szabályait alkalmazza.

Ha valaki adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik, hanem csak például nyugdíjban, családi pótlékban, más társadalombiztosítási ellátásban, adómentes önkormányzati segélyben részesül, akkor a kedvezményt nem tudja érvényesíteni.

A kedvezmény kizárólag saját jogon érvényesíthető, azaz fogyatékos hozzátartozó után ezt a kedvezményt nem lehet igénybe venni, akkor sem, ha a hozzátartozónak nincs a kedvezmény érvényesítésére jogosító jövedelme (és adója).

A súlyos fogyatékosság minősítése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó adójogi, hanem orvos szakmai kérdés. Az igazolást nem kell az adóbevalláshoz mellékelni, nem kell a NAV-hoz beküldeni, de meg kell őrizni.

A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg (e rendelet sem változott 2019-től). A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki. A háziorvos akkor jogosult az igazolás kiállítására, ha a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa megállapította az állapot véglegességét.

Az igazolás nyomtatványa innen tölthető le.

Adóelőleg

Az adókedvezményt a rendszeres juttatások (munkabér tiszteletdíj stb.) adóelőlegének meghatározásakor figyelembe vehető. A magányszemély a birtokában lévő orvosi igazolása, járadékjogosultsága alapján nyilatkozatot tehet erre vonatkozóan munkáltatójának, kifizetőjének. A jogosultságot igazoló papírokat nem kell a munkáltatónak bemutatni, átadni, a nyilatkozat tartalmáért, jogszerűségéért a nyilatkozó magánszemély a felelős!

A kitöltendő nyilatkozat és tájékoztató innen tölthető le.

Ha a magánszemély saját maga köteles az adóelőleg megállapítására és megfizetésére, akkor a fizetendő adóelőlegből érvényesítheti a neki járó személyi kedvezményt, feltéve természetesen, hogy erre vonatkozó nyilatkozata alapján más munkáltató, kifizető nem vette azt nála figyelembe.

Forrás: ado.hu

You have no rights to post comments