Fotó: Fülöp Noémi - magyarmezogazdasag.hu

A szeretet, nyugalom és csend tanyájának is nevezhetjük a 2017-es esztendő „Év hagyományőrző tanyája” címmel kitüntetett berettyószentmártoni Szász Tanyát. Bizony, akik már megfordultak itt és kóstolták a helyi ízeket, kenyérlángost, töltött káposztát, aranygaluskát, - sorolhatnám még a tanya jellegzetes ételeit - nem felejtik eme finom falatokat. Visszavágynak ide. A tanya csendje, nyugalma, a házigazdák vendégszeretete visszahúzza az idelátogatók szívét. Mondhatnám, hogy itt „megállt” az idő. Vagy mégsem?  Szász Istvánnal, a tanya tulajdonosával, megálmodójával beszélgettem. KÉPGALÉRIA

Hogyan „született meg” a tanya? Hány esztendő munkássága van ebben az új otthonban?

Már lassan, húsz éve, hogy leszázalékoltak a szememmel, mert van egy olyan betegségem, ami folyamatosan romlik. A gyermekeink felnőttek, én meg rettentően elkezdtem feleslegesnek érezni magam. A TSZ (Termelő Szövetkezet) felbomlása után eladóvá váltak ezek területek. A „mihaszna” területeket odaadták, kárpótlásba a TSZ tagoknak. Azzal a céllal vásároltam meg ezt a részt, hogy itt el tudok boldogulni ezzel a szememmel is. Nagyon kicsi az a távolság, ahonnan embereket be tudok azonosítani. Ebből kifolyólag nagyon sok kellemetlenségem volt. Azt gondoltam, „elvermelek” itt, mint a csiga. Friss zöldségeket termelek és állatokat nevelek, a célom is az volt, hogy mindig egészséges ételeket fogyasszunk. Igazából ez a tanya innen nőtte ki magát. A segítők, mesterek, akik itt megfordultak, azt kérték, hadd csinálhassanak egy gyereknapi rendezvényt. Ennek már lassan 15 éve, azóta nekem nincs szabad hétvégém. Innen datálom azt, hogy beindult a vendéglátós része a tanyának. Egyre többen és többen jöttek.

Amikor a vendég megkérdezte, hogy hol a mosdó?

Így feleltem: Ott a fák között van a mosdó! Ami állt egy lavórból, egy kanna vízből és egy tiszta törölközőből – tette hozzá mosolyogva a tanya tulajdonosa.

Ez volt a kezdetleges infrastrukturális háttér. Innentől kezdtünk el építkezni. Sikeres pályázatoknak köszönhetően elkészítettük az utat, kiépült a szennyvíztisztító és egy nagy konyhával bővítettük az egész tanyát. Most már úgy néz ki, hogy a búvóhelyből vendéglátóhely lett.

Milyen rendezvényeknek ad otthont napjaikban a Szász Tanya?

Családi, céges rendezvényeknek, Erzsébet-táboroknak, lakodalmaknak ad otthont a mi élőhelyünk. Lakodalmakban sem szűkölködünk, szinte minden nyári szombaton „lagzizuk”. Kicsit bővíteni kellett a kinti helyünket is, mely néha most is szűknek bizonyul. Helyt adtunk már számos városi rendezvénynek: Magyarok vásárának, Örökség koncertnek, Márton napi rendezvénynek.

A tanya központjában található egy életfa. Meséljen erről egy kicsit.

Lassan már bearanyoztuk az egész fát. Ezeken a kis réztáblákon rajta vannak a házasulandók nevei és időpontja, de nem csak azok nevei van rajta, akik házasságot kötöttek, a 25. és 50. házassági évfordulójukat ünneplőket is megtiszteljük. Egy kis köszöntőt követően mindenki saját maga helyezi el a fára az emléktábláját. Nemes Sanyi fafaragó barátom csinálta, - aki itt élt és alkotott valamikor a városban -, az ő általa készített motívumok díszítik a fát.

Milyen állatoknak, növényeknek ad otthont ez a több mint 10 hektáros terület?

Vizes élőhelyünk van, mert a Berettyó szabályozását követően számos csatorna, meder maradt fent. Vadmadarak és madarak sokasága fordul meg itt, gyakori látogatóink a kócsagok, gémek, gólyák, de vadkacsák mindig vannak. Próbáljuk összeszedni azokat az állatokat, amelyek őshonosak: kárpáti borzdereseink vannak, emellett juhok, kecskék, disznók és vietnámi malacok is (bár ezek nem őshonosak). Látványnak nyulak, galambok, amelyeket a gyerekek nagyon szeretnek. A tanya díszei a pávakakasok, nálunk minden jószág szabadon van. Nem tartunk ketrecben egy állatot sem. Akácok, juharok, platánok, jegenyefák díszítik a területet.

Számos régiség található a tanyán, hogyan találtak ezek itt otthonra?

Nekem a régi dolgokkal régi kapcsolatom van. Én is tanyán születtem, ugyanezek a falusi, paraszti világ díszítő elemei vettek körül. Gyerekkoromban is gyűjtöttem ezeket a dolgokat. Számos tárgyat kaptunk ajándékba. Tájházként is működünk. Természetesen nem csak régi használati tárgyak, dísztárgyakat találhatóak meg itt, vannak festmények, képek is.

Aki már kóstolta a helyi ízeket, - gondolok itt a kenyérlángosra, töltött káposztára -, biztos most is összefut a nyál a szájában, míg olvassa eme sorokat. Mi ezen ételek titka?  Melyek a kifejezetten Szász Tanyai ételek?

Igazából a 10 ujjamon meg tudnám számolni, hányféle ételt kérnek nálunk a vendégek. Általában a helyi ízeket, a kemencés ételeket helyezik előtérbe. A kenyérlángos az szinte sose maradhat ki, ez természetesen kovásszal készül. A ropogós, hirtelen sült kenyérre azt teszünk, amit a vendég kér: lila hagymát, kacsazsírt, tejfölt, szalonna csipszet. Sajnos egyre több a glutén érzékeny, így már gluténmentes kenyérlángost is készítünk. A másik a kemencés töltött káposzta, azt hiszem, ez a két étel, amiről elhíresültünk. Nagyon közkedvelt még a csülök pékné módra ételünk is. Nem használunk ízfokozókat, azoknál a fűszereknél maradtunk, amiket nagyanyáink is használtak.

Voltak itt nyíregyházi gimnazista gyerekek is, az egyik diák ezt mondta:

- Pista bácsi, ezt ne is hívjuk kenyérlángosnak, nevezzük ambróziának!

Ahogy bejövünk a kapun, megtalálható egy Szűz Mária szobor. Mit jelent a család életében a kereszténység, miért állíttatták?

Az hozzátartozik a családunk gondolkodásához, hitvilágához. A gyermekeim mind a debreceni katolikus gimnáziumba jártak. Én nem vagyok különösen templomba járó ember, a feleségem annál inkább. Ő évente több száz kilométert gyalogol, zarándokol. A környék és Európa nagy zarándokhelyét már megtette gyalog. Úgy gondolom, beépítettük a családunk tudatába, hogy Isten segítsége nélkül kevésre viszi az ember. Én azt hiszem, hogy ennek állítottunk emléket, illetve nincs a környéken olyan hely, vagy szent hajlék (ha a templom kapuk zárva vannak, ha nincs mise vagy Istentisztelet), ahol el lehet egy kicsit merengni, imádkozni. Viszont van ilyen igény. Itt naponta fordulnak meg emberek, akik virágot hoznak, vagy mécsest gyújtanak. Ezt a területet külön is választottunk, nincs körbe kerítve így bárki idejöhet imádkozni, vagy gondolkodni. Alkonyatkapcsolós világítás van benne, így éjszaka még eligazodási pontként is szolgál az erre járó embereknek.

A berettyószentmártoni Szász Tanya 2017-ben nyerte el az év hagyományőrző tanyája díjat.  Mely díjat azok a tanyák kaphatják, melyek számos kritériumnak megfelelnek. 

A pályázat célja egyéni tanyagazdaságokat megismertetése, amelyek jó mintául szolgálhatnak más tanyák számára. A kezdeményezés egybegyűjteni és bemutatni Magyarország legjobb tanyáit, azok mintaértékű fejlesztéseit, illetve gazdálkodási szemléletét, gyakorlatát. A magyar tanya népszerűsítésének további célja, hogy ezt a sajátos, magyar, ősi, szabad gazdálkodási életformát minél többen megismerjék és a lakhely választásakor minden korosztály, de legfőképp a fiatalok is számításba vegyék.

Meséljen erről a látogatásról, az eredményhirdetésről!

Az Földművelődésügyi Minisztériumtól és a Hermann Ottó Intézettől, mint lebonyolítótól érkezett egy delegáció. Természetesen megkínáltuk őket saját kis dolgainkkal, töltött káposztát főztünk kemencében és aranygaluskát készítettünk.

Aranyos történet volt, hogy amikor fent a majorban néztük az állatokat, megszólalt az egyik férfi.

- Államtitkár úr! Már egy órája a másik helyen kellene lennünk!

Az államtitkár úr így felelt: Az a helyzet, hogy én akkor ettem utoljára aranygaluskát, amikor nagyanyám készített. Én addig nem megyek, míg meg nem kóstolom.

Szoktam is vele viccelni, hogy lehet, azért lettem első, mert mire a következő helyre értek, már nem láttak semmit – mondta mosolyogva Szász István.

Felhívtak a díjkiosztóra az FM-be. Megkezdődött az eredményhirdetés, de itt is cselesek voltak, mert az utolsóval kezdték a díjazást. Zavaromban akkor nem tudtam, hogy visszafele sorolják a győzteseket. Mondtam is magamban, mindenkit díjaztak, minket meg kihagytak. Végül is az elsőt hagyták utoljára. Mi kaptuk az első díjat, az év hagyományőrző tanyája díjat. Aminek azért is örültünk - a családdal együtt -, mert egy visszaigazolás számunkra, hogy jó, amit csinálunk, azt jól csináljuk, és erre van igény, ezt meg kell mutatni a környéken. Meg kell mutatni ebben a kis országban, hogy honnan erednek azok a gyökerek, amikből mi táplálkozunk.

Ha egy átlagos napot nézünk, amikor nincsenek rendezvények, milyen feladatokat kell ellátni?

Nagyon fontos - legalábbis az én szememben -, ha idejön egy vendég, komfortosan érezze magát. Több mint 10 hektár a terület, de vannak segítőink is. Az állatok is mindennap lelegelik a füvet, mintha mindennap frissen lett volna nyírva. A terület nagysága mindig ad munkát, az állatok etetése, takarmány begyűjtése. A fáknak a rendbetartása, meg hát természetesen felkészülni a télre. Itt nincs gáz, fával, gallyal fűtünk, főzünk. Nagyon ritkán van, hogy azt mondhatjuk, minden rendben van, minden elkészült. Inkább úgy fekszünk le, hogy a mai napba ez sem fért bele. 

Egy biztos, hogy bármikor látogatunk el a Szász Tanyára, mi is kicsit sajátunknak, otthonunknak érezhetjük, mely már immár egy éve az év hagyományőrző tanyája díjat is kiérdemelte. Ha bárki nosztalgiázni szeretne, a tanya honlapján, a http://www.szasztanya.hu oldalon megtekintheti a régi képeket, ízelítőt kaphat erről a csodálatos otthonról, a Szász Tanyáról.

Fotók: Nagy Sándor, magánarchívum, magyarmezogazdasag.hu

You have no rights to post comments