A bíróság a vádirati tényállást elfogadta, amely szerint egy fémmegmunkálással foglalkozó társaság a fűtési rendszer kiépítésére kötött szerződést egy másik debreceni céggel. A K. Kft. alkalmazottai 2015 novemberében úgy kezdték meg a kivitelezési munkát, hogy az üzemben nem állt le a termelés, a Zrt. munkavállalói is ugyanúgy, két műszakban dolgoztak.

Az üzemben egy csapágygyűrűket kovácsoló gépsor működött, amelyhez egy felső síneken mozgó, 10 tonnás ipari bakdaru is tartozott. A fűtési és gázszerelési munkálatokhoz a vállalkozó egy úgynevezett ollós emelőállványt bérelt, amelyet ugyanabban a csarnokban használtak.

A kivitelező cég három alkalmazottja 2015. november 24-én délután az emelő kosarában, csaknem 10 méter magasságban dolgozott a fűtés szerelésén. Az elsőrendű vádlott – a zrt. alkalmazottja - mindeközben tehermozgatást végzett a daruval. A szerkezetet „a daru működési irányának háttal állva” úgy indította el, hogy nem győződött meg arról, van-e a gép hatósugarában másik emelőkosaras eszköz. A balesetveszélyes helyzetre N. R.-t a harmadrendű vádlott sem figyelmeztette. Az emelőkosaras lift a baleset időpontjában a daru mozgási magasságában, a darugémmel párhuzamosan helyezkedett el, benne a három szerelővel. Miután N. R. elindította a darut, munkatársai kiabálva figyelmeztették a veszélyhelyzetre. A férfi ekkor leállította a darut, a hirtelen megállás miatt azonban a rajta lévő teher kilengett és felborította az emelőállványt. Két férfi a kosárban a mélybe zuhant, harmadik társuknak borulás közben sikerült megkapaszkodnia a teherdaru gémjében. A baleset 39 éves áldozata a helyszínen életét vesztette, H. R. súlyos sérüléseket szenvedett.

A kivitelezési munkálatok során a kollégák irányítása H. R. feladata volt. A munka megkezdése előtt a másodrendű vádlott nem egyeztetett az üzem operátorával, és elmaradt a két különböző céghez tartozó munkavállalók tevékenységének összehangolása. Elmulasztotta az egyeztetést az elsőrendű vádlott is, N. R., a Zrt. alkalmazottjaként többek között a technológiai fegyelem betartására és a balesetek elkerülésére kellett volna figyelnie. Az ügy harmadrendű vádlottja a munkafolyamatok megtervezéséért és ellenőrzéséért, a berendezések kezeléséért felelt. K. L. akár még a termelést is leállíthatta volna.

A bíróság szerint a vádlottak a Munkavédelemről szóló törvény több passzusa mellett megszegték a darukezelői kézikönyv előírásait, és nem tartották be maradéktalanul az ollós emelők kezelési útmutatóját sem. Kötelesek lettek volna együttműködni és úgy végezni feladataikat, hogy az ne veszélyeztesse saját vagy társaik épségét, egészségét. Az esetleges veszélyek elhárítása érdekében össze kellett volna hangolniuk a két cég dolgozóinak munkáját is, hiszen egyszerre tevékenykedtek a csarnokban. Emellett nem törekedtek arra, hogy az emelő munkaterületén egyidejűleg ne üzemeltessenek más berendezést. Egy szabályzat azt is kimondja, hogy az egymás hatósugarában működő gépek üzemeltetését meg kellett volna tervezniük, felmérve az együttes működés kockázatait, ami szintén elmaradt.

Dr. Kiss László bíró a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlottak beismerő vallomást tettek, büntetlen előéletűek, kiskorú gyermekekről kell gondoskodniuk, valamint az időmúlást.

Az ítéletet az ügyész, a vádlottak és védőik is tudomásul vették, így az jogerős.