A magyarok a kontinens legerősebb dohányosai, egyre aggasztóbb a fiatalok alkoholfogyasztása, valamint a magyar lakosság a harmadik legelhízottabb az unióban - áll az Európai Bizottság Magyarországról szóló 2017-es egészségügyi országprofil jelentésében.
Ma Magyarországon 75,7 év a születéskor várható élettartam, amivel a 24. helyen (hátulról az ötödiken) vagyunk az EU-tagországok között. A fő halálozási okok hazánkban továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek: 2014-ben ilyen kórképek eredményezték 35 ezer nő és 27 ezer férfi halálát. Komolyan elgondolkodtató az adat, amely szerint a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások standardizált arányszáma a magyar lakosság körében több mint kétszerese volt az uniós átlagnak.
Mindez leginkább a dohányzás és azelhízásmagasabb előfordulási gyakoriságának tulajdonítható, illetve közrejátszottak az ezen állapotok miatt igényelt kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámok is. A listán második halálokot a daganatos betegségek jelentik, hiszen 2014-ben közel 15 000 nő és 18 000 férfi halt meg rákban.
A konkrétabb halálokokat vizsgálva látható, hogy Magyarországon rengeteg haláleset mögött megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezők állnak. Az ischaemiás szívbetegségek messze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a stroke és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami határozottan mutatja a folyamatosan magas dohányzási arány hatását.
A dohányzás rengeteg egészségügyi problémát okoz a magyar lakosság körében
Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk
"A jelentésből az is kiderül, hogy a magyarok alig több mint fele tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. Ugyanakkor azzal nem szeretünk szembesülni, hogy az egészségtelen életmód nagy mértékben hozzájárul a kedvezőtlen egészségügyi mutatókhoz. Döbbenetes, milyen erős a magyarokban a hárítás, és mennyivel szívesebben fogjuk meg a könnyebbik végükön a dolgokat" - mutatott rá dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke. "Ezzel együtt különösen figyelemreméltó és szomorú, mennyire nem ismerjük fel a mozgás jelentőségét, amely pedig gyakorlatilag minden egyes szervet, szervrendszert és a már kialakult betegségeket is pozitívan befolyásolja" - tette hozzá.
A szakember szerint valóban van összefüggés a rossz anyagi helyzet, a túlhajszoltság, a magas gyógyszerárak és az egészségi állapot között. Ugyanakkor a leggyakoribb halálozási aránnyal rendelkező kórokat, vagyis a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségeket ezen tényezők befolyásolják a legkevésbé. Nem fedezhető fel közvetlen összefüggés a rossz anyagi helyzet és a fent említett kórképek között, sőt bizonyos rákfajták (például a vastagbélrák) jóval gyakoribbak a tehetősebb országok lakói körében. Sokkal erősebb hatásúak viszont a saját döntésünktől függő szokások, így főként a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószerek használata.
A mozgás bizonyított hatásai
A WHO egyik korábbi átfogó tanulmánya szerint a rendszeres mozgás bizonyítottan csökkenti számos betegség kockázatát, így például a szívbetegségekét, a stroke-ét, az elhízásét, a cukorbetegségét, a vastagbél- és mellrákét, illetve a depresszióét. Ezen kívül javítja a közérzetet, tónusossá teszi az izomzatot, és megadja az idős embereknek az esélyt az önállóbb életre. A felmérésből bizonyos arányszámok is világosan mutatják az éles összefüggést.
- Az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint az aktívan mozgóknak. A mozgás a magas vérnyomást és a koleszterinszintet is csökkenti, ezzel összefüggésben pedig megelőzheti akár a stroke kialakulását is.
- A korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú (erősen életmódfüggő) cukorbetegség ma már a fiatalabbakat is érinti. Kialakulására rendszeresen végzett közepes vagy nagy intenzitású mozgás mellett 30 százalékkal kisebb esély van.
- A fizikailag aktív személyeknek 40 százalékkal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, illetve kisebb esetükben a mellrák kockázata is, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen.
- A mozgás csökkenti a depresszió esélyét is, segít a stresszel való megküzdésben. Gyerekeknek jó lehetőséget nyújt a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig abban segít, hogy jobb viszonyban legyenek a testükkel. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, amilyen például az egészségesebb étkezés és a lemondás a dohányzásról.
Dr. Babai László leszögezte, hogy egészségi állapotunkért jobbára mi magunk vagyunk a felelősek. Éppen ezért van döntő jelentősége a 21. század gyógyító-megelőző módszerének, az életmódorvoslásnak, amely a szakértők által irányított mozgás-, táplálkozási és mentális programmal a már kialakult betegségek esetén is jelentősen hozzájárulhat a gyógyuláshoz.