2017-ben új időszámítás kezdődött a berettyóújfalui felnőtt háziorvosi rendelő életében, ugyanis október 25-e óta immár a kívül-belül megszépült, felújított rendelőben várják betegeiket a háziorvosok. Ezzel egy időben került bemutatásra a háziorvosi szolgálat történetét összefoglaló kiadvány, mely a Bihari Múzeum történészének, Bagdi László munkásságának köszönhető. Ennek apropójaként november 9-én pedig a 140 év orvostörténetével ismerkedhettünk meg a Tudástár - szabadegyetem mindenkinek előadássorozat keretében.
A Bihari Múzeumban megtartott pódiumbeszélgetésen Csarkó Imre kérdezte az „orvossziget” történetét feldolgozó Bagdi Lászlót. A beszélgetésből megismerhettük a berettyóújfalui háziorvosi szolgálat múltját, jelenét.
Mikortól számítjuk a helyi egészségügy megjelenését kérdésre az alábbi választ kaptuk:
Az első írásos forrás az egészségügyi szakellátásról a 18. század elejére, egészen pontosan 1718-ra tehető, ettől az időszaktól kezdve, ha nem is folyamatosan, de kiépült közegészségügyi struktúra nélkül - ami csak a 19-20. században megy végbe - az orvosi ellátás és más egészségügyi szakemberek már bizonyítottan jelen voltak a településen - mondta Bagdi László.
Aki így folytatta: amennyiben a helyi egészségügy kialakulását szemléljük, akkor két kiindulási pont áll rendelkezésünkre. Ha a szakemberek 18. század eleji megjelenését nézzük, amikor állandó orvosi szolgálatról még nem, de időszakos egészségügyi szakellátásról már beszélhetünk, akkor egy háromszáz éves, ha pedig az állandó megjelenés kezdetét, az 1873-as évet tekintjük mérvadónak akkor pedig egy több mint 140 éves időszak van a település egészségügye mögött, és 55 évvel a kórház létrejötte előtt már volt rendszeres orvosi jelenlét a településen, ami mindenképpen figyelemre méltó eredmény.
Reichenberger Fülöp 1913. (jobbról a negyedik, ülő sor, az asztal közepén) / Dr. Trajánovits Antal
A berettyóújfalui egészségügy történetének fontos állomásai, lépései voltak. Az első és második világháború is, melyek nagyban befolyásolták a betegellátást.
Az I. világháborút követően az újjáalakult Csonka-Biharban 161.000 ember egészségügyi ellátásáról kellett gondoskodni, az orvosokból is hiány volt. 1920-ban az újjáalakult megyében mindössze 11 községi és 16 körorvos volt szolgálatban, ez a létszám az egyik legalacsonyabb érték volt az országban. A megye egyetlen tüdőszanatóriuma városunkban működött, tehát az összkép lesújtó volt.
Dr. Gazdig József / Rendelés a Tüdőklinikán
Berettyóújfalu ugyanakkor sajátos helyzetben volt, a vármegye elcsatolásával ambivalens helyzetbe került, hiszen ami tragédia volt Biharnak, az Berettyóújfalunak egyben hatalmas lehetőség, a régió központjából immár Bihar központja lett, városiasodása megyeszékhelyként új értelmet és lendületet kapott, egészségügye ennek megfelelően nagymértékű fejlődésen ment keresztül.
A legnagyobb egészségügyi beruházás az 1928-ban átadott Gróf Tisza István közkórház volt. A vármegye egyetlen kórházaként, működése a lakosság számára létszükséglet volt, egyúttal a háziorvosok számára is nagy megkönnyebbülést jelentett.
Bihar vármegye 1910. - Csonka-Bihar vármegye 1920. / Dr. Kiss Antal
A II. világháború veszteségei, majd az 1945 utáni új állami berendezés következtében a település és a térség egészségügyi színvonala jelentősen visszaesett, majd rendszere átalakult. Ennek következtében Berettyóújfalu elvesztette megyeszékhelyi státuszát, a háziorvosi szolgálat pedig a kórház alárendeltségébe került. A községi orvosok létszáma is csökkent, az elkövetkező évtizedekben mindössze két háziorvosi státusz volt biztosítva a településen, eme csekély létszámú szolgálat a lakosság ellátására a kezdetektől fogva kevésnek bizonyult.
Mikortól kezdett javulni a helyzet?
A hatvanas években ipari beruházásoknak köszönhetően a település népessége ugrásszerűen növekedett, elindítva Berettyóújfalut a várossá válás útján. A háziorvosok szolgálati lakásain berendezett rendelőhelyiségek a megduzzadt betegforgalom kezelésére már alkalmatlannak bizonyultak, márpedig a növekvő igények kielégítéséhez és a várossá alakuláshoz alapvető kritérium volt egy modern háziorvosi rendelő kialakítása.
Dr. Fényes Pál (1890-1954) / Dr. Fényes Ákos / Dr. Kovács Lajos (1938-1997)
Ennek megfelelően az új „egészségügyi kombinátot” 1974. február 5-én adta át Dr. Schnitzer József, a járás országgyűlési képviselője Dr. Freivillig Györgynek, Berettyóújfalu ügyvezető községi orvosának. A kombinát tartalmazott egy gyógyszertárat, négy munkahelyes orvosi rendelő, kiszolgáló helységeket és négy szolgálati lakást. A rendelő első három orvosa Dr. Freivillig György, Dr. Kovács Lajos és Dr. Schwanner István voltak, munkájukat 6 asszisztens segítette.
Gróf Tisza István Közkórház, 1930-as évek / Dr. Schwanner István (1938-)
Egy évvel a rendelő megnyitása után Dr. Bagdi Magdolna érkezésével sikerült betölteni az oly régóta várt negyedik státuszt. Bagdi Magdolna Dévaványáról érkezett és 1988-ig praktizált városunkban. Dr. Muraközi István a berettyóújfalui kórház belgyógyászaként érkezett és még ebben az évben átvette Freivillig Györgytől az ügyvezető községi orvosi munkát, praktizálásának végéig, 1991-ig irányította a háziorvosi szolgálatot, tudományos konferenciák állandó résztvevője és előadója volt, a szolgálat fejlesztésében kiemelkedő érdemeket szerzett.
Dr. Freivillig György (1936-1989) / Az új egészségügyi kombinát (1975) / Dr. Bagdi Magdolna (1947-)
1988-ban érkezett Dr. Újhelyi István és Dr. Pap-Majoros László - aki jelenleg városunk legrégebb óta praktizáló háziorvosa, praxisa 2018-ban lesz 30 éves - , 1991-ben Dr. Kertész Balázs, 1997-ben pedig Dr. Szeszák Ferenc.
Az előadásból megtudtuk, több orvos is súlyos egészségügyi problémája miatt kényszerült abbahagyni pályafutását, sajnos ez nem volt egy elszigetelt jelenség. Egy negatív tendencia volt az akkori orvostársadalomban, hiszen az ő hivatási idejüket nyugodtan hívhatjuk az orvosi szolgálat hőskorszakának, mivel munkájuk hétfő reggeltől vasárnap hajnalig tartott, gyakorlatilag éjjel-nappal egyfolytában dolgoztak, nem hiába. Ennek az emberfeletti, több évtizedes megfeszített munkatempónak sok esetben az egészségük látta kárát.
Dr. Muraközi István (1935-1991) / Dr. Ujhelyi István (1950-2013)
2002-ben több mint két évtizednyi szünet után ismét bővült a háziorvosok létszáma, a körzeti ellátás utolsó nagy adósságtörlesztéseként a berettyószentmártoni rendelő megnyitásával, ahol a kezdetektől egészen napjainkig Dr. Baglé Magdolna látja el a szolgálatot.
2008-tól további személycserék történtek, Dr. Ujhelyi István a Dunántúlon folytatta pályafutását, sajnos ő 2013-ban hosszan tartó betegsége után elhunyt, praxisát a kórház belgyógyászatáról érkező Dr. Cséki János vette át, míg 2016. január 1-től a nyugállományba vonuló Dr. Schwanner István helyére – aki több mint ötven éves szolgálatával Berettyóújfalu történetének leghosszabb ideig praktizáló háziorvosa - Dr. Jahangir Ahmed került, aki Hencidán volt körzeti orvos.
Dr. Pap-Majoros László (1957-) / Dr. Kertész Balázs (1952-) / Dr. Szeszák Ferenc (1964-)
A téma iránt érdeklődök a Bihari Múzeum honlapján érhetik el az orvostörténetet feldolgozó tanulmányt. Illetve a háziorvosi rendelőben lévő tablón - melyen a háziorvosok életútja is szerepel - van egy QR kód, és egy okostelefon segítségével be lehet olvastatni és ott helyben, már várakozás közben is elérhető a kért információ.
Dr. Baglé Magdolna / Dr. Cséki János Károly (1967-) / Dr. Jahangir Ahmed (1961-)
A rendelő 2017-es felújítás után
