A reformáció Váradon – ezzel a címmel szervezett a Magyar Polgári Egyesület tartalmas, érdekes konferenciát a június 19–25. között zajló Szent László Napok programjaként. Az eseményen Nagy József Barna, a Polgári Egyesület elnöke, a Szent László Napok egyik szervezője köszöntötte a népes közönséget és az előadókat. Megköszönte Dr. Hermán M. Jánosnak, aki egészségügyi gondok miatt nem lehetett jelen, hogy a régi bibliákat, illetve a különböző nyelveken kiadott bibliákat (pl. koreai, perzsa, filippino, stb.) átadta a szervezőknek a kiállítás céljára.
A konferenciát megtisztelte jelenlétével Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, aki meleg szavakkal üdvözölte a színvonalas konferenciát és a Szent László Napokat is. Mint elmondta, a gazdag programkínálat annak a jele, hogy a nagyváradi magyarság büszke kultúrájára, elődeire, hagyományaira és a legjobb módját választotta annak, hogy ezeket a nagyközönségnek is bemutassa.
Az első előadó Kovács Zsolt Levente vizsolyi lelkipásztor volt, aki érdekes előadásában számos eddig kevésbé ismert tényt osztott meg a hallgatósággal. Így arról is hallhattunk, hogy Károli Gáspár milyen neves, jó borász volt a maga idejében és hogy a borból tisztes jövedelemre tett szert, amit később a Vizsolyi Biblia kiadására fordított. A lelkipásztor előadásában pontos történeti áttekintést adott a biblia kinyomtatásának történetéről, a korszak politikai, vallási körülményeiről.
Dr. Pálfi József Nagyvárad-Réti lelkipásztor, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora előadása elején bemutatta a Réti egyházközség tulajdonában lévő eredeti Váradi Bibliát, majd felvázolta azokat a politikai, vallási, egyházpolitikai körülményeket, amelyek a Váradi Biblia kinyomtatásához vezettek. A hallgatók részletes képet kaphattak a korszak váradi református oktatásáról, amely fontos része, előzménye lett a biblia kinyomtatásának, hiszen nem egy itt oktató tanár vett részt a fordításban és a nyomdai előkészületekben.
Kiss László berettyóújfalui tanár a reformáció elterjedéséről, a reformátori eszmék térhódításáról szólt. Röviden felvázolta, hogy az 1540-es évekre hogyan jelent meg a legtöbb magyarországi városban a reformáció és hogyan tudott gyökeret verni az új eszme.
Dr. Fleisz János nagyváradi történész a váradi reformáció első száz évét mutatta be sok érdekes adattal fűszerezett előadásában. Nem csak a reformáció kulturális, nyelvújító szerepéről, a református kollégium magas színvonaláról beszélt, hanem arról is, hogy egyes elvakult csoportok hogyan dúlták fel a várban lévő székesegyházat. Az előadásból képet kaphattak az érdeklődők arról, hogy egy püspöki, káptalani város hogyan vált néhány évtized alatt protestáns központtá.
Mihálka Nándor történész, régész a nagyváradi vár fejlődéstörténetét mutatta be, külön kiemelve a református várkapitányok, fejedelmek szerepét a váradi vár építésében. Bemutatta, hogy az 1598-as, majd az 1660-as ostrom idején milyen volt a váradi vár, hogyan tudott hosszú ideig védelmet biztosítani a maroknyi védőnek a közel hatvanszoros túlerő ellen.
A tartalmas, sok új ismeretet, tudást adó konferencia megszervezésében nyújtott segítségért a szervezők külön köszönetet mondanak a Bethlen Gábor Alapnak és a Polgári Magyarországért Alapítványnak.
A Szent László Napok keretében nyitottuk meg szerdán Makoldi Sándor debreceni festőművész Szent László-legenda című kiállítását a nagyváradi várban. A szép számú közönséget Nagy József Barna, a kiállítást szervező Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte.
Angela Lupșea, a Nagyváradi Vármúzeum igazgatója meleg szavakkal üdvözölte a közönséget és Makoldi Sándor festőművészt, kiemelve, hogy Szent László bizonyára most az egekből gyönyörködve nézi ezt a különlegesen szép kiállítást.
Vojtkó Ferenc, a Debreceni Tv szerkesztője, mint a Makoldi Sándor volt tanítványa szólt a megjelentekhez, bemutatva azt az egyedi világot, amit Makoldi Sándor, a „mennyező” mester képvisel.
Makoldi Sándor eközben arról beszélt, hogy a lehető legjobb helyen van a váradi várban ez a kiállítás, hiszen Szent László szelleme még ma is itt van. Rövid beszédében a három nagy méretű festményből álló Szent László Legenda című képét mutatta be a közönségnek, így avatva be mindenkit abba a különösen szép, mitikus világba, amit képei megjelenít.
A kiállítás június 30-áig látogatható.
A szerdai napot jó hangulatú operettgála zárta a Kolozsvári Magyar Opera művészeiből alakult Operett Group Projekttel, az ínyencek pedig sörkóstolón vehettek részt a Bodega kávézóban.
Fotók: Boros Csilla.
További felvételeket találnak honlapunkon és Facebook-oldalunkon.
A Szent László Napok sajtóirodája
