Négy évtizedes pedagógiai munkájával párhuzamosan a festészettel és a versírással is foglalkozott. Alkotásaiban több festészeti irányzat elemei ötvöződnek egyedi megfogalmazásban. Ismerjük meg Tóth Sándor nyugalmazott gimnáziumi tanárt, Holló László díjas festőművészt.
Tanár úr! Hogy telnek a nyugdíjas évei?
Amíg vidámkedvű tanítványaim között éltem, nem éreztem az idő múlását. Együtt jártuk az ismeretszerzés útját a biológia, földrajz, rajz és művészettörténeti órákon. Aztán négy év után elmentek és újabb osztályok érkeztek. A hatodik x betöltése után fájó szívvel, önként mentem nyugdíjba. Az utolsó 21-es létszámú leány osztály diákjai aranyos unokáimnak tűntek. Azóta nagyon gyorsan szalad az idő.
Ez év végén leszek 20 éves nyugdíjas. Sokat idézem az elmúlt éveket. A kapcsolat fenntartást az internet segíti. Örömömre szolgál, mikor fel-feltűnnek egykori tanítványaim. Bujdosó Péter - digic pictures - Új-Zélandról jelentkezett, ahol a fővárosban, Wellingtonban játékfilmek lenyűgöző háttérképeit festi. Makai Rita Kanadából, Torontóból küldi nonfiguratív képeinek reprodukcióját. Gál Beáta az USA-ból, Miniapolisból, Tóth László Londonból küldi tudósításait.
Az athéni Akropolisz / Dél-görög táj, Delfi
Mivel foglalkozik a legszívesebben?
Soha sem unatkozom. Régi nyarak európai úti élményeit olajfestményeken örökítem meg.
Velük párhuzamosan készítem berettyóújfalui ihletésű műveimet. Legkedvesebb témám a Népliget csillogó vizű tavacskája, amelynek tükrében a part menti fák nézegetik magukat. A napszakonként változó fényviszonyok, az évszakonként színesedő levelek bőséges festőiséget kínálnak az alkotómunkához. A tó mögötti parkerdő őszi lombszíneződése lenyűgöző.
Csónakázó tó a szigettel
Mikor, s hogyan indult a festői pályája?
Az első olajfestményem 1956 májusában készült, érettségi előtti időben. Azóta mindig kísér a képi kifejezés vágya. Gyermekkoromban hencidai portánk, a falu öreg nádtetős házai, a görbe utcák és a széles határ adott ihletet.
Akkoriban a falvakban nem voltak rajztanárok, a magam érzéseitől függően rajzoltam, és vízfestékkel festettem. A berettyóújfalui Arany János Gimnázium reáltagozatán központilag nem szerepelt a rajztanítás a tantervben. Csak a Szegedi Tanárképző Főiskolán kerültem szakmai kezekbe. Vinkler László professzor úr nyújtotta a legtöbb ismeretet számomra. Nagy tudású tanár és festőművész volt. Széles skálán dolgozott: minden művészeti irányzatot kipróbált. Sokirányú érdeklődése, tevékenysége példakép lett számomra. 2017 novemberében a Nadányi Zoltán Művelődési Házba tervezett jubileumi kiállításomon nonfiguratív munkáimmal is prezentálom ezt.
Az ókori Róma romjai / Párizs, Montmartre művésznegyed
Másik két főiskolai tanárom eltérő festői egyéniséget képviseltek. Ők is elvárták, hogy a stílusukat kövessem. Ezen tényezők következtében megtanultam különbözőképpen festeni. Egyébként sohasem akartam leragadni, sablonos utat követni. Ma is kísérletező típus vagyok, de nem mindent mutatok be a közönségnek.
1960-tól a tanítás mellett 40 évig szenvedélyesen festettem. Amikor a katedrát elhagytam, a festőállványhoz továbbra is hűséges maradtam. Évtizedek alatt sokat utaztam Európában és ezek felhalmozott emlékeit dolgozom fel jelenleg is.
Isztambul, Kék Mecset / Londoni fények
Vannak-e közelebbi tervei?
Június közepétől a Bella Costa étterem falai várják az itáliai témájú olajfestményeimet.
Mindig szerettem volna egy olyan kiállítást rendezni, ahol a lagúnák városának jellegzetes világa tárul a látogató elé. A vízi utcák, az évszázados szép paloták kimeríthetetlen témát kínálnak nekem. Annyira rabul ejtettek, hogy napjainkban is festem a hangulatos városrészeket.
Milyen témákat fest szívesen?
Korábbi időkben képekbe sűrítettem Európa világvárosainak jellegzetességeit: Londontól Isztambulig, a Balti-tengertől a Földközi-tenger partjainak vidékéig. Többször visszatértem Párizsba, Rómába, Velencébe, Firenzébe, Nápolyba, Athénbe, hogy újra meg újra feltöltődjek olyan élményekkel, amelyek átitatják a képeimet. A magas hegységek: Alpok, Kárpátok, Kaukázus stb. romantikával telítették a szépre éhező lelkemet. A nagy témák nagyobb felületet, nagy méretet, több munkát igényelnek, de a szenvedélyességem ebben tudom jobban kiélni. Amikor festek, úgy érzem, mintha a helyszínen lennék.
Toszkán tanya / Velence a lagúna felől
Több európai városban is volt kiállítása, sokat kirándult. Mindig egyedül utazott?
Örömömre szolgált, hogy a természeti tájakat és a városok nyújtotta élményeket családommal és tanítványaimmal együtt, különböző helyszíneken meg tudtam osztani. Ezek az álomutazások a tanulás, a tanítás leghatásosabb lehetőségei voltak. Sajnálom, hogy az 1993 előtti tanítványaimat a nehézkes gazdasági és társadalmi körülmények miatt nem tudtam utaztatni, pedig sokan szerették volna.
Mit csinál szabadidejében?
A növények szeretete irányítja tevékenységemet. Családi házunk körüli kertünkbe sok növényfajt telepítettem. Hazai és utazásokról hozott fák, cserjék és virágok teszik változatossá a növény együttest. Ültetek, szaporítok, gondozok és gyönyörködöm az eredményben. Sok fotót készítek, amelyek az elvirágzott növényeket korábbi teljes szépségükben megőrzik. A növényvilág évszakos váltakozása festészetemhez sok témát kínál. Az ősz meleg színei, a nyárfák aranyló sárga levelei csillognak a kárpáti fenyők és a kaukázusi fényes zöld levelű cserjék között. Az olasz leánderek virágainak pompája a mediterrán nyarak emlékét idézi. 1964-ben - huszonhat évesen - hoztam az első hajtást Rómából, amely még most is virul és emlékeztet első itáliai utazásomra.
Berettyó-híd Hencidán
Úgy tudom verseket is ír. Miről szólnak ezek a költemények?
Néhány éve spontán gondolatom támadt. Bőséges élményanyagomat versekbe foglaltam. Szülőfalum, Hencida emlékeit is rímekbe szedtem. Grafikával illusztrált könyv alakjában jelentettük meg. Gyermekkortól a felnőtté válásig kísérem végig a falu életét, amelynek alakulását napjainkban is fájó szívvel figyelem.
Kik segítik céljainak elérésében?
Tevékenységem hűséges kísérője, fő segítője feleségem, aki minden tevékenységem legfőbb támogatója. Festményeim, verseim első számú kritikusa. A kerti munkák főkertésze. Utazásainkra mindig együtt vittük a lányunkat, később az unokánkat, s mindnyájan szenvedélyes utazók lettünk. Legutóbbi emlékezetes találkozásunk Párizsban volt, ahol unokánkat, a világhírű Sorbonne egyetem francia szakos ösztöndíjasát látogattuk meg.
Unokámmal Párizsban / A Notre-Dame előtt
Párizs újabb rajzok, festmények készítésére inspirál. Élménye felkavarja érzéseimet, és új festészeti irányzatokkal bombázza eddigi elképzeléseimet. Szép terveim vannak, csak legyen időm azok megvalósításához.
Munkájához, terveihez jó egészséget és sok szabadidőt kívánunk! Örvendeztessen meg minket sok festménnyel és szívhez szóló verseivel! A kiállításairól természetesen mi is beszámolunk.
