2017. május 23-án a Vörösmarty téren, Báthory Gábor szobrának megkoszorúzásával kezdődtek Berettyóújfaluban a Város Napja ünnepi rendezvények, ezt követően az ünnepi képviselő-testületi ülésre, valamint a városi kitüntetések átadására került sor a Makk Kálmán Moziban. A záró rendezvény idén is a Városnapi Futóverseny volt. KÉPGALÉRIA
Béke Csaba debreceni lantművész, énekmondó műsorát követően, a Vörösmarty téren álló Báthory Gábor fejedelem szobránál Kiss Tamás, a József Attila Általános Iskola tanára elevenítette fel beszédében, miért is ezen a napon, május 23-án ünnepeljük Berettyóújfalu várossá nyilvánítását. A visszaemlékezés az alábbiakban olvasható:
"Városunk képviselő-testülete 20 évvel ezelőtt, 1997-ben határozott úgy, hogy május 23-át a város napjaként ünnepeljük meg. Ezen a napon emlékezünk arra, hogy Báthory Gábor erdélyi fejedelem, 100 hajdúvitézt telepített le családostul Berettyóújfalu és Szentkozma birtokokon, egyúttal kollektív nemességgel felruházva őket. De mi is vezetett idáig. 1606. december 29-én elhunyt Bocskai István fejedelem, akit a fiatal és energikus Báthory Gábor követett a fejedelmi székben. Ehhez, a posztért kitört viszály közepette igen komolyan hozzájárultak a szolgálatába állt hajdúkatonák. Ennek fejében vállalta, hogy a letelepítetlen hajdúvitézeket „Váradtól fogva Ecsegig” földhöz juttatja, mégpedig úgy, hogy „nekik nemzetségről nemzetségre állandó és szabadságos hely adassék, hogy az mikor az szükség kívánja, hamarsággal az ország szükségére” lehessenek. Így született meg a május 23-án kelt adománylevél is. Berettyóújfalu hajdújogát az a Nadányi Gergely szerezte, aki nagy múltú, Körösladányból származó középnemesi család fia volt, és politikai pályája éppen Báthory fejedelemsége idején érte el csúcspontját. Tőle számos adományt elnyert, de később belekeveredve a Báthory-gyilkosságba, ő maga is tragikus véget ért.
A hajdúkiváltságolás ténye Újfalu jogi státusán is változtatott, hiszen ennek előtte évszázadokon keresztül jobbágyfalu. Az új helyzet jelentősen hozzájárult a város belső önrendelkezésének a megszilárdításához. Míg korábban faluként emlegetik a források, ezt követően már következetesen mezővárosként szerepel az iratokban. Ez kétségtelenül felemelkedést jelentett a feudális ranglétrán, amely a gazdálkodás szabadságában, a város igazgatásának a rendjében és az első fokú bíráskodásban nyilvánult meg. Mindezek megteremtették annak a folyamatnak az alapját, mely során Berettyóújfalu tágabb környékének központjává, szervező- és rendezőtelepülésévé válhatott.
Ezek miatt Berettyóújfalu Város Önkormányzata az adománylevél kibocsátásának 400. évfordulójára Kurucz Imre szobrászművésszel elkészíttette Báthory Gábor fejedelem egész alakos szobrát, amely előtt 2008. május 23. óta hajthatunk fejet és emlékezhetünk meg."
A visszaemlékezés után a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Berettyóújfalu Város Önkormányzata, a Berettyóújfalui Járási Hivatal, a Berettyóújfalui Tankerületi Központ, a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum, a város intézményeinek, civil szervezetinek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit.
A Makk Kálmán Moziban megtartott ünnepi képviselő-testületi ülésen a Himnusz közös eléneklése után Kiss Tamás köszöntötte a megjelenteket; Dr. Vitányi István országgyűlési képviselőt, Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökét, Pálfi Anikót, a Berettyóújfalui Járási Hivatal vezetőjét, Muraközi Istvánt, Berettyóújfalu város polgármesterét, Bónácz János alpolgármester urat, Dr. Körtvélyesi Viktor jegyző urat, a képviselő-testület megjelent tagjait, városunk kitüntetettjeit és minden kedves vendéget.
Ezt követően Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit. A köszöntő beszéd az alábbiakban olvasható:
„Tisztelt Elnök Úr, Hivatalvezető Asszony, Polgármester Úr! Hölgyeim és Uraim!
Berettyóújfalu város napján most, 2017 májusában egy szemlátomást dinamikusan fejlődő, a bihari térség igazi központjaként működő településen, nem mellesleg szülő- és lakóhelyemen köszöntöm Önöket. A város vezetőit, polgárait, közülük is kiváltképp azokat, akik ebben a fejlődésben az élet valamely területén tevékenyebben hozzájárultak az átlagnál, ezért pedig ma kifejezhetjük nekik elismerésünket. Az, hogy ma Berettyóújfalu, illetve a város és vonzáskörzete itt tart, ők és az előttünk járók sok-sok generációja megtette a magáét.
Ha pedig a különböző korok embereit nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy minden nagy ívű fejlődési időszakot megelőz egy szabadságelvű, az önazonosságra és önállóságra törekvő küzdelem. Ha jól belegondolunk, mindig egy diktátumokon alapuló, önkényesen a nemzetre, nemzetekre tornyosuló hatalom és adminisztráció volt az, ami ezeket kiváltotta.
Ha nagyobbat ugrunk vissza az időben, akkor rögtön ott voltak azok a hajdúvitézek, akik Bocskai, majd az őt követő fejedelmek, így Báthory Gábor oldalán is vitézkedve próbálták „két pogány közt” biztosítani a megmaradt országrészek biztonságát és védelmét. Ennek emlékezete a mi megyénkben különösen jelentős, hisz ennek nyomán jöttek létre a nagy hajdúvárosok, és Báthory 1608. május 23-án kelt adománylevelével történt meg a Nadányi-féle hajdúcsapat letelepítése és nemesítése itt, Berettyóújfaluban.
A nagy világégések sem kerültek el minket, az első a legmélyebb nyomokat hagyta a nemzet életében. Az ezt lezáró békediktátum következményei mindenki számára ismeretesek. A világ és Európa hatalmi elitje a legnagyobbat vágta Magyarországon, mind fizikai, mind pedig lelki tekintetben. Mi kaptuk a legnagyobb büntetést a bécsi udvar sértettsége és Németország mohósága miatt. Rövid lélegzethez jutás után azonban jött a második világháború, melybe szintén belesodródott az ország. Nagyhatalmak játszótere lett a Kárpát-medence, majd visszakerültünk a szűkebb határok közé, sokan pedig az utódállamok másodrendű állampolgárai lettek. Ráadásul az egyik tömeggyilkos diktatúrából a másikba estünk. És ott is maradtunk egész 4 évtizedig. Bihar és Berettyóújfalu végérvényesen az ország perifériájára került, és a rendszerváltás után ebből az alapállásból kellett elérni, hogy a végletes leszakadást megszüntessük, az elmaradottságot felszámoljuk, versenyképessé és élhetővé tegyük városainkat és falvainkat.
Ehhez pedig mindenekelőtt ott voltak a jó példák, a példamutató elődök. A legnagyobb trauma, a trianoni döntés hatására teljesen felborultak az arányok, lényegében IV. Béla második honalapításához fogható erőfeszítésekre volt szükség a működőképesség megtartása érdekében. Elég, ha arra gondolunk, hogy a Tiszántúlon egyetlen nagyváros, Debrecen maradt, a legközelebbi megyeszékhely pedig Nagyvárad helyett Berettyóújfalu lett. Gondoljunk csak bele, milyen fejlesztéspolitikára adott ez lehetőséget. Mégis voltak, akik az átmenetinek gondolt időben is építkeztek és fejlesztettek. Ebben az időszakban Berettyóújfalu megyei kórházat és szakképző intézményeket is kapott, a népoktatást pedig általánosan kiterjesztették. Néhány év alatt Berettyóújfalu soha azelőtt nem látott mértékben fejlődött. Bátran kijelenthetjük, hogy akkor élte első igazi aranykorát az akkor még nagyközség státuszú, de már valódi székhelyként működő település.
Ennek lendületét törte meg az 1950-es továbbcsonkolás, hisz az akkori hatalom már nem számolt revízióval, így felszámolta a töredék megyéket, és megszületett Hajdú-Bihar megye, egy részünk pedig Békéssel lépett kényszerházasságra. Ha az évszázadokon keresztül jól működő területi munkamegosztás felszámolása nem lett volna elég, ráadásnak megkapta ez a térség is az erőltetett iparosítást. Egészen a rendszerváltásig olyan gazdaságirányítási és pénzügyi gyakorlat uralkodott, mely időről időre jelentős fejlesztési forrásoktól fosztotta meg az agrárvidékeket. Ezzel egyszerre borult fel a hagyományos falusi társadalom, a közép- és nagyvárosok ipari népességéből pedig az egyébként csak mesterségesen piacképes ipar megszűnése után tömegek váltak munkanélkülivé. Innen indultunk 1990-ben.
Nem ment azonban ez zökkenőmentesen. Még nem is vagyunk az út végén. De Magyarország és Bihar mai eredményei azt mutatják, hogy megtaláltuk a legjobb irányt. Eleget tanultunk a történelmünkből, és ma már tudjuk, hogy a magunk dolgait tekintve nem engedhetünk abból, amiért sokan sokat dolgoztak. Elődeink megharcolták a nemzet és az ország fennmaradásának és függetlenségének harcát. Emellett viszont többször is kiálltak a kereszténység és Európa védelmében. Sőt, számos értéket és innovációt vittek be a közös európai, sőt világpiacra. Nekünk sem lehet más a célunk. Európai országként hozzátenni a közöshöz azt, amit szánunk, és amit a kohéziós politika egyébként is megkövetel. Az ennek eredményeként lehívható forrásokat hatékonyan, hosszú távra tervezve kell felhasználnunk. Voltak az elmúlt évtizedekben példák ennek ellenkezőjére, amely részben magyarázható a kezdeti útkereséssel, és bizony voltak szándékos eltérítések is. Azt azonban senki sem vitathatja el, hogy az előző európai uniós ciklus végén nagyot kellett hajráznunk, de 2010-et követően Magyarország kormánya konszolidálta a nemzetgazdaságot, és valódi, gyarapodásserkentő irányba tudta elmozdítani a források felhasználását.
Mindezek mellett viszont a legnagyobb eredményünk egyike, hogy sikerült olyan, már régóta húzódó reformokat elindítani, melyek az ország, a megyék és a települések működőképességéhez elengedhetetlenek. Az államigazgatási feladatokat levettük a jegyzők és a helyi hivatalok válláról. Az egységes színvonal és kezelhetőség érdekében a köznevelés, szakképzés és egészségügyi ellátást államilag irányított és működtetett szervezetekben történik. Kulturális és családpolitikánk a mikroközösségek és az egyének szintjéig igyekszik odafigyelni mindenkire és minden szükségletre. A nemzetközi politikánk pedig arról szól, hogy – szintén az elődök mintáját tekintve – önmagára büszke, Európában otthonosan mozgó, ha kell, azért kiállni tudó nemzet legyünk. Nyitottak minden irányba, feltéve, ha onnan tisztességes szándékkal közelednek hozzánk. Erről szólnak a határvédelmi intézkedések, a keleti nyitás politikája és a nyugat-európai befektetetőkkel közösen elért gazdaságfejlesztési eredményeink is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ha visszatekintünk, számos dátum kínálkozhatott volna megfelelőnek ahhoz, hogy Berettyóújfalu azt a város napjaként ünnepelje. Ezelőtt 20 évvel az egyik legkorábbira esett az akkori döntéshozók választása. És ez így is van jól. Hisz minél régebbről találhatunk példaképeket, annál erősebb lábakon állhatunk. Ezek a lábak pedig egyre erősebbek. Berettyóújfalu majd félévszázad után el tudott indulni egy felfelé ívelő pályán, ezen pedig képes magával húzni a környező településeket is.
Azt kell látnunk, hogy erős Berettyóújfalu nélkül nincs erős Bihar, és ez igaz fordított viszonylatban is. A kisebb települések meg kell találják mindazt Berettyóújfaluban, ami a napi élet szempontjából elengedhetetlen. A Gróf Tisza István Kórház mindig is erős vonzáskörzettel rendelkezett, s az elmúlt időszakokban folyamatosan nagy értékű fejlesztések valósultak meg.
Az új oktatási-köznevelési struktúrában Berettyóújfaluban működik a megyei szakképző centrum, és a három tankerületi központ egyike is. Így alap- és középfokon is megkerülhetetlen a város, mely mindehhez biztosított is minden feltételt. A közigazgatási rendszerének egyik legfontosabb hozadéka, hogy ismét járási székhely lett a város, amely egy bő 700 millió forintos fejlesztéssel, az egykori megyeháza bővítésével teremtette meg az alapot. A Bihar Termálliget és a Makk Kálmán Mozi, sőt a Szent István tér olyan közösségi, kikapcsolódási lehetőségeket adnak, mely szintén bőven túlmutat a városon.
A település szempontjából a gyermekorvosi rendelő, az Orbán Balázs tér, a Kálvin tér, a Népliget, az óvodaépületek, a belvízelvezetés és az ivóvízminőség-javítás mind-mind a helyi életkörülmények javulását szolgálják. Jól mutatják, hogy ha egy város tisztában van saját szerepével, illetőleg lehetőségeivel, egyúttal pedig összhangban van az országos fejlesztési irányokkal, akkor nagyon nagy eredményeket tud elérni.
Ez az együttműködés a mai napra kézzelfoghatóvá is vált. Már épül az az autópálya, amely Hajdú-Bihar megye több mint felét köti be majd az országos, sőt a nemzetközi vérkeringésbe. Ahhoz, hogy ez valódi eredményt, adóbevételeket és újabb munkahelyeket hozhasson, a friss támogatási döntések értelmében Berettyóújfalu közel 600 millió forintból hozhat létre újabb ipari parkot. Az energetikai és közterületi fejlesztések tovább növelik a komfortérzetet és a fenntarthatóságot. A turisztikai fejlesztésekkel – például a Nagyvárad-Debrecen kerékpárút teljes megvalósításával - további bevételek keletkezhetnek, egyúttal pedig új közösségi terek jönnek létre, és fontos, emblematikus műemléképületek újulnak meg és telnek meg élettel. Jelenleg Berettyóújfalu 2,8 milliárd forint megítélt támogatásnál tart, ami a települési és területi operatív programokat illeti.
Ezután érkeznek azonban a döntések a gazdaságfejlesztési és innovációs, az emberi erőforrás-fejlesztési operatív programok, illetve egyéb kiírások támogatásairól, szóval most még nehéz megmondani, hogy hol a vége. Az együttgondolkodás, a valós igények és szükségletek mentén megvalósuló tervezés eredménye nem lehet más, mint sikeres pályázatok, eredményes fejlesztések. Olyanok, amelyek helyi szinten erőssé tesznek, de mégis tágabb kitekintésben is hasznosakká válnak.
Ha helyi és országos szinten is ezt az utat követjük, akkor nem tudnak sem diktátumokkal, sem pedig gazdasági trükkökkel eltántorítani minket mindattól, amit célul tűztünk ki: egy versenyképes, folyamatosan fejlődő, erősödő gazdasággal és erős alkotó közösségek által épülő, önálló, de mégis európai Magyarországot, Bihart és Berettyóújfalut. Ehhez pedig erőt adnak történelmi és a kortárs példaképek. Ehhez kívánok mindenkinek kellő bölcsességet, sok erőt, töretlen hitet és kitartást.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!”
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökének köszöntője után Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere megtartotta ünnepi beszédét, amely az alábbiakban teljes terjedelmében olvasható:
„Tisztelt Képviselő Úr, Elnök Úr, Hivatalvezető Asszony! Tisztelt Berettyóújfalui polgárok!
„A nagy kérdés nem az, mit hoz a holnap. Az igazi kérdés, hogy mit hoz a tegnap.”
Mint rendesen, város napján számot vetünk és számot adunk. A helyzetjelentésből pedig mérleget vonunk és a jövőbe tekintünk. Idén sem történhet ez másként, de – amint az előttem szólók által is kiderült, mégis nagyon különleges ez az idei város napja. Messzebb tudunk látni, ha a jövőnket fürkésszük, és mélyebben is tudunk visszatekinteti a múltba. Sok kérdés merül fel, és egyre több mindenre már válasszal is rendelkezünk. A nagy ívű áttekintés pedig felidézte Márai Sándor örökérvényű megállapítását. Hogy mit hoz a holnap, s talán a holnapután, azt nem csupán láthatjuk, de cselekvő módon hatással is lehetünk rá. De hogy hogyan jutottunk el a mai naphoz, és hogyan alakultak lehetőségeink, azok a pillanatok, melyet most meg kell ragadnunk, az elsősorban eleink életén és munkálkodásán alapul.
Ezelőtt 25, 60, 100 vagy éppen 400 évvel ezelőtt pedig – még ha nem is Márait idézve – ugyanez vetődhetett volna fel az akkor itt élőkben. Nagy és igazi kérdések azonban minden ember, minden család, minden közösség életében felvetődnek. A mindennapi életünket, annak további alakulását határozzák meg az elénk álló kérdések, és a mi azokra adott válaszaink. Valamennyi közül pedig talán a legegyértelműbb, mégis sokszor a legnehezebben megválaszolhatóak az eldöntendő kérdések. Amikor egy konkrét élethelyzet, felvetés két út, két választás elé állít minket: igent mondunk rá, vagy nemet. Ez pedig a magánéletben, a hivatásunkban, a szabadidőnkben, szórakozás és pihenés közben is előfordul. Ilyenkor pedig úgy kell választ adnunk, hogy annak folyománya nagy valószínűség szerint visszavonhatatlan, és másokra is hatással bír a jövőben. Úgy is megközelíthetjük, hogy bizonyos élethelyzetekben valami mellett, vagy valami ellenében foglalunk állást. Így választ a gyermek játszótársat, majd barátot. Így alakulnak párkapcsolataink.
Így állunk munkába, vállalunk vagy éppen nem vállalunk közösségi feladatokat. Így alakulnak ki elkötelezettségeink. Felekezethez, politikához, művészethez, sporthoz. Vagy éppen nem alakul ki egyik irányba sem. Egyénekként, egyéniségekként alkotjuk a magunk közösségét, és a magunk által bejárt utak szövevényéből áll össze az, amit most, a mai összefüggésben a város közösségének mondunk. Itt viszont már eljutunk a közös, mindannyiunk életét befolyásoló döntések szintjére. Amelyeket meg kell hoznia a képviselő-testületnek, a megyei közgyűlésnek, az országgyűlésnek és így tovább. És számolnunk kell azzal, hogy az általunk választott döntéshozók válaszaiban nekünk is osztoznunk kell. Nyilván ennek tudatában döntünk, mikor 4 vagy 5 évenként választás előtt állunk.
Egy város épülése, gyarapodása azonban messze túlmutat a politikai döntéseken. Elég, ha csak azzal számolunk, hogy mindenkit figyelembe véve, mi, választott tisztségviselők a város polgárai számának 0,1 százalékát tesszük ki.
Ezért is törekszünk arra, hogy képviseljük Önöket, ne pedig vezessük. Képviseljük egymás előtt, és rendezzük közös viselt gondjainkat, dolgainkat. Az Önök felhatalmazásával képviseljük a várost, a megyét az országot más szinteken. Megkeressük és idehozzuk azokat az erőforrásokat, melyekkel még nem rendelkezünk, máshol fellelhetők, a továbblépéshez pedig nagy szükség van rájuk. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy ki-ki a maga ismereteit, felkészültségét felhasználva megvilágítsa egyfelől a szükségleteket, másrészt pedig a lehetőségeket. Ez pedig nem csak a szakbizottságok és a képviselő-testület, valamint a hivatalok és az intézmények territóriuma. Hisz minden fejlesztési forrás akkor ér valamit, ha az minél több mindenkihez érzékelhető módon elkerül. Itt, a mozi teltházas termében az elmúlt néhány percben jó néhány milliárd forint röpködött körülöttünk. Ezek egy része már korábban realizálódott – mondjuk épp ebben az épületben – java része azonban ezután érkezik meg Berettyóújfaluba.
Sokan, és nagyon sokat tettek, gondolkodtak, terveztek és dolgoztak azért, hogy ez így legyen. Így ez sokak érdeme és sokak eredménye. Fontos azonban, hogy ezekre az összegekre ne haszonként, ne grátisz forrásként tekintsünk, melyeket most majd költhetünk, amíg a keret tart. Ez a jövő, a mi közös jövőnk tőkéje. Bár valójában felhasználjuk, elköltjük. Építünk, eszközöket vásárolunk, szakembereket javadalmazunk, korszerűsítünk és hatékonnyá teszünk. Mindezt azonban annak a szem előtt tartásával, hogy nem csupán a miénk lesz. Gondolnunk kell gyermekeinkre, unokáinkra. Értékes örökséget kell rájuk hagynunk. Ha majd ők áttekintik, hogy mit hozott számukra a tegnap – vagyis a mi mostani jelenünk –, akkor büszkék és hálásak legyenek. És legyenek jó példák a jövőlátásra a mi mostani döntéseink. Ezért is fontos, hogy a kínálkozó lehetőségre mindig igent mondjunk. Így állnak előttünk – mint minden város napján –, ma éppen 13-an azok a polgárok, akik vélhetőleg több mindenre mondtak igent az életükben, mint nemet. Akik úgy élnek közöttünk, hogy a példaértékű, példamutató családi és magánélet mellett a választott szakmát, hivatást is odaadással, kimunkálva, sőt tovább formálva művelik. Kutató és gyógyító, városvezető és a civil, pedagógus és diák, iparos és kereskedő – a családi útmutatások alapján, a mesterektől tanult alapokon, elkötelezetten, magas hozzáadott értékkel tesznek sokkal többet, mint ami minimum elvárható vagy remélhető.
Ha csak az elmúlt két évtizedet vesszük figyelembe, a mai napon már a százat is meghaladja azon városi szintű elismerések száma, melyet egy-egy polgártársunk, vagy a városban működő szervezet számára nyújthattunk át. Mellettük pedig vannak, akik a megyei önkormányzat bizonyos díjait, illetve valamilyen országos, szakmai elismerést is magukénak tudhatnak. Nagyon jó tudni, hogy ilyen sokan vannak, és biztonságot ad, nekünk, felkent feladatellátóknak is, hogy van kire támaszkodni, amikor kicsit erősebben meg kell tolni a város szekerét. Sőt, ezt kérni sem kell, hisz sok esetben az egyéni eredmények már csak akkor válnak szemmel láthatóvá, nyilvánossá, amikor egy-egy évben valaki előterjeszti, felhívja rá a figyelmünket. De ahogy Müller Péter írja: „A legnagyobb dolgok mind lent, a csöndben, a mélyben, a szótlan, alázatos odaadásban születnek. A szerénység a legnagyobb eredmények szülőanyja.”
Az egyéni eredményekből pedig összeáll egy közös siker, ami a megszerzett tőke kovácsolásakor elengedhetetlen, nélkülözhetetlen. Amit Önök jelentenek ennek a városnak, az olyan adottság, amiért mi, polgárok csak hálásak lehetünk a Gondviselésnek. Mindennek tudatában a mi is könnyebben tudjuk megválaszolni az eldöntendő kérdéseket. Egy-egy intenzív pályázati időszakban végig kell tekinteni, hogy mire nyújtson be egy önkormányzat, egy intézmény vagy egy civil szervezet támogatási igényt. Nyilván olyan dologra érdemes, amire szükségünk van. Ez most evidenciának tűnik, de nem is olyan régen még ez is másként volt. Vagy benyújtottuk a pályázatainkat arra, ami ki volt írva – ha kellet az nekünk, ha nem –, vagy pedig kimaradtunk, és akkor magyarázhattuk, hogy ide miért nem jött ennyi vagy annyi forrás. Sokan most is megkérdezik, hogy minek addig térkő és kerékpárút, rendezvénytér vagy éppen mozi, amíg a szociális ellátások, vagy az aszfaltos utak nem érik el az optimális szintet. Erre azt tudjuk válaszolni, hogy tudjuk, a helyzet valóban nem éri el még a tökéletes szintet. De mindaz, amit eddig együtt elértünk, az már sokkal jobb, mint mondjuk ezelőtt 20 vagy 27 évvel. Megőriztük, vagy éppen visszaszereztük centrum szerepünket az egészségügyben, az oktatásban, a szakképzésben, a közigazgatásban, a turisztikában. Emellett azonban megtartottuk a város élhetőségét, vonzerejét, és bízunk benne, hogy ezt ezután még növelni is tudjuk.
Valamennyi előttünk álló, és megvalósításra váró pályázati program szükséges, régóta vágyott, eddig elvégzetlen dolgot old majd meg. Egy kicsit azonban nézzünk ezek mögé. Egy háztartásban is rendre előfordul, hogy pénz híján sok mindent leleménnyel, saját erővel oldunk meg. A Magyarország kormányával, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattal, illetve a környező települések önkormányzataival kialakított különféle viszonyrendszerek a kölcsönös segítség jegyében számos ehhez szükséges képességet alakítottak ki. A különböző közfeladatok ellátásának struktúrája oly módon alakult át az elmúlt években, hogy azok finanszírozása is egyre átláthatóbb, tervezhetőbb. Az érték alapú közfoglalkoztatás, a szociális szövetkezetek, a valóban építeni akaró, valódi civil szervezetek támogatásai egyre arányosabbá teszik a felelősséget és a különböző tevékenységeket. Sok-sok év kényszerkísérletezés után számos terület sorsa rendeződött megnyugtató módon. A helyben maradt feladatok közül e tekintetben szinte valamennyien kiemelkedő eredményeket tudnak felmutatni.
A pszichiátriai betegek és időskorúak ellátását egységes szerkezetben végző BERÉPO Nonprofit Kft. A köznevelés legelső szintjét hat tagintézményben ellátó Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde. A teljes kulturális, turisztikai és médiaszolgáltatást végző Berettyó Kulturális Központ. A Bihar Termálliget. Sok erőfeszítés és együttműködés után számos kimagasló teljesítmény.
A megmaradt, illetve erőnkhöz mérten megszerzett anyagi erőforrásokból pedig zöld pihenőpontok, járdák, útalapos utak épültek. Egyre rendezettebbek a közterületek, a magunk erejéből előállított térkövek már fellelhetők az óvodák melletti új parkolókban, a József Attila lakótelep megújult rámpáin, és a jövőben egyre több pontján a városnak. A szűk esztendők után pedig már ki is merünk állni a nyilvánosság elé. Szerényen, de meg szeretnénk mutatni, megfelelő köntösbe öltöztetni mindent, hogy a jó egyben szép is legyen. Apró, fontos részlet például, hogy a Bihari Hírlap a mai napot követő ünnepi lapszám jután is teljes egészében színes oldalakkal jelentkezik. Vagy a városi weboldal-hálózat megújítása, melyek közül – hiánypótló módon – a mai napot követően elindul a kulturális szolgáltatók közös oldala, majd ezt követi a teljes önkormányzati feladatellátóé. Sok nehézség előzte meg mindezt, és ma sem megy minden viták nélkül. De ahogy év végén, a tavalyi évet értékelve idéztem: „A békés tenger nem nevel ügyes hajósokat”. Az apró lépésekből is igen nagy utat be lehet járni, de nem vagyunk még ennek az útnak a végén. Rendkívül sok teendőnk van addig. De ha mindig megtaláljuk a megfelelő választ, ha hallgatunk azokra, akik tudják is azt, akkor még nagyon messzire juthatunk. Ennek építőkövei a jókor adott jó válaszok, sokszor a pillanatnyi, sorsszerű döntések. De ezeket csak biztos alapokon állva tudjuk megadni. Már pedig ezek az alapok egyre szilárdabbak. Olyan alapok, melyekre bátran építkezhetünk, nem csak a magunk számára.
Ahogyan Wass Albert is üzeni:
„… a legnagyobb örökség, amit adni lehet az utódnak, az otthon. Egy ház. Akármilyen ház, amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás s a jövendők bizakodó hite emelte föl.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!”
Berettyóújfalu XX. századi történelme, az akkor a város elé került kihívások, a szerzett jogok és lehetőségek valamint az előző generációk tevékenysége nagyban meghatározza a város jelenét, valamint a jövőbeni terveket, fejlesztési irányokat is. A mozgókép által az elmúlt évszázad több fontos eseménye is megörökítésre került. Az eredeti kópiákat a Magyar Nemzeti Digitális Archívum őrzi. Az ünnepi rendezvényen ezek kerültek bemutatásra, megadva a város fejlődésének, átalakulásának stációit, egészen a jelenkorig áttekintve, filmhíradós elvek és eszközök felhasználásával. A filmet Karácsony Sándor operatőr-rendező és Ungvári Judit szerkesztő-riporter állították össze, ezzel megajándékozva szülővárosukat a 20. város napja alkalmából.
Ezt követően a városi kitüntetések átadása következett. A kitüntetéseket Muraközi István polgármester és Bónácz János alpolgármester adták át.
2017-ben városi kitüntetésben részesültek:
A Berettyóújfalu város kitüntetéseiről szóló önkormányzati rendelet szerint Berettyóújfalu díszpolgára kitüntető cím adományozásával fejezi ki a képviselő-testület elismerését annak a személynek, aki tevékenységével többek között a tudományos és a társadalmi élet területén huzamosabb időn keresztül kimagasló érdemeket szerzett, ezáltal közvetve vagy közvetlenül hozzájárult Berettyóújfalu város anyagi és szellemi életének gyarapodásához.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2017. évi 80. számú határozata alapján Dr. Oláh Éva részére Berettyóújfalu díszpolgára kitüntető címet adományoz.
Dr. Oláh Éva Berettyóújfaluban, a későbbi mártír lelkipásztor Oláh Zsigmond lányaként született. 1968-ban szerzett kitüntetéses diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1972-ben csecsemő- és gyermekgyógyász, 1980-ban humángenetikus szakorvosi vizsgát tett. 1981-től az orvostudományok kandidátusa, majd 1990-ben doktora. 1968 és 1972 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika gyakornoka. 1972-től egyetemi tanársegéd, 1982-től egyetemi adjunktus, 1989-től egyetemi docens, majd 1992-ben kapott egyetemi tanári kinevezést. 1992 és 2007 között volt az debreceni Gyermekklinika igazgatója, majd 2007. július 1-től a Gyermekklinika Klinikai Genetikai Központjának igazgatója. Tudományos területen számos úttörő eredményt ért el. Tagja több tudományos szervezetnek: 1986-tól az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság Orvosi Szakbizottsága Onkológiai Bizottságának, 1987-től az MTA Humángenetikai Bizottságának. 2003-2008 között a Magyar Koraszülött-mentő Közalapítvány Kuratóriumának elnöke. A Magyar Gyermekorvosok Társaságának vezetőségi tagja, majd 1995-től négy éven át elnöke, a Magyar Humángenetikai Társaság főtitkára, 2000 és 2004 között pedig elnöke. 2003-2007 között az európai gyermekgyógyász szövetség alelnöke, majd 2007-től az európai régió képviselőjeként a nemzetközi gyermekgyógyász szövetség vezetőségi tagja. Eddigi eredményeit eddig önálló kötetben, tanulmányban, közleményben foglalta össze, emellett szerkesztőbizottsági tagként segíti orvosi szaklapok munkáját. Oktatási tevékenységét és oktatásszervezését a graduális, a posztgraduális és a továbbképzés területén fejti ki. A gyermekgyógyászat mellett a klinikai genetikát az ő jóvoltából immáron három évtizede oktatják önálló tantárgyként. A professzor asszony többször volt „Az év oktatója” a hallgatók szavazatai alapján. Emellett számos szakmai és közéleti kitüntetés birtokosa. Szülővárosával való kapcsolta a mai napig folyamatos. A családi kötődésen túl a kollektív emlékezet fenntartása is célja a családnak, és személy szerint Dr. Oláh Évának. Egyik meghatározó történelmi sorsfordulónkra, valamit a szovjet megszállással szembeni hősi helytállásra rendszeresen emlékezni és emlékeztetni a mai és a következő generációk identitástudata és értékítélete szempontjából is fontos esemény.
A Berettyóújfalu város kitüntetéseiről szóló rendelet szerint Báthory Gábor-díj kitüntetés többek között annak a személynek adományozható, aki tevékenységével a város gazdasági, társadalmi fejlődését elősegítette, valamint hozzájárult a város közösségi értékeinek gyarapodásához.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 81. számú határozata alapján Hajdú Miklós részére posztumusz Báthory Gábor-díj kitüntetést adományoz. A kitüntetést Hajdúné Gajda Katalin vette át.
Hajdú Miklós 1955. augusztus 28-án született Szolnokon, ott járt általános, majd műszaki szakközépiskolába, ahol közlekedés-gépgyártó tagozaton végzett. A Miskolci Nehézipari Egyetemen 1979-ben szerzett rendszerszervező gépészmérnöki diplomát. 1980-ban került Berettyóújfaluba, az ELZETT Művekbe, ahol technológusként, később pedig technológiai, műszaki fejlesztési és termelési osztályvezetőként dolgozott. Időközben – korábbi egyetemén – gépipari gazdasági szakmérnöki oklevelet szerzett. 1992-ben kezdett vállalkozókét dolgozni. Először feleségével elindították a Szuperinfó hirdetési újságot, ezzel párhuzamosan kezdte nyomdai tevékenységét, dekorációk tervezését, 1993-ban pedig az akkori Westel Rádiótelefon Kft. hivatalos partnere lett. 1998-ban nyitotta meg a Bihari Reklám és Ügynök Irodát is. Feleségével, Gajda Katalinnal és két fiukkal, Miklóssal és Lászlóval együtt végezték szolgáltató tevékenységeiket. Igazi sportember volt, már 15 évesen a Szolnoki Olajbányász ifi-csapatában kézilabdázott, 17 évesen pedig a felnőtt NB I. B osztályában játszott. Több éven keresztül szerepelt a BMSE csapatában, de szívesen futballozott, úszott és teniszezett is. Közéleti ember is volt: 1990-től 2006-ig tagja volt a városi képviselő-testületének, a gazdasági bizottságot vezette, majd 1995-től 2006-ig társadalmi megbízatású alpolgármesterként szolgálta a várost. 1992-es megalapítása óta tagja volt a Berettyóújfalu Város Sportjáért Közalapítvány kuratóriumának. Széleskörű elismertsége, ügyszeretete igazi berettyóújfalui polgárrá emelte. Nemcsak házra, hazára is lelt itt, Bihar fővárosában. A család mellett barátok, sporttársak, szakmabéliek búcsúztak tőle február 25-én a Téglaparti temetőben. Munkássága, élete, kimagasló példa lehet mindenki számára.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 82. számú határozata alapján Balláné Veres Ilona részére Báthory Gábor-díj kitüntetést adományoz.
Balláné Veres Ilona Berettyóújfaluban született és végezte iskoláit, majd 1975-ben a Debreceni Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói képesítést. Még ebben az évben a 4. Számú Általános Iskolában kezdett tanítani, ahol 20 évet töltött. 1999-ben a Debreceni Egyetemen szerzett közoktatásvezető oklevelet. Az 1994-es önkormányzati választáson egyéni képviselőként jutott a képviselő-testületbe, mely a következő év elején megválasztotta alpolgármesternek. Ezt a tisztségét 3 ciklusoson keresztül, 12 évig töltötte be. Elsősorban a kulturális és szociális ügyek tartoztak hozzá, de nagy gondot fordított valamennyi intézmény, közszolgáltató tevékenységére, az önkormányzat és a társadalmi szervezetek közötti hatékony kapcsolatok kialakítására. Munkájával nagymértékben hozzájárult a helyi identitás, valamint a városmarketing szempontjából egyaránt fontos, mára hagyományossá vált programok, rendezvények meghonosításához. Többek között ennek eredményeként ünnepeljük ma két évtizede a város napját. Nagy szerepe volt az első határon átnyúló együttműködések kialakításában, többek között a magyar kultúra napja programjainak megszervezésében. Mindvégig egyik legfontosabb célja volt Biharország kulturális és társadalmi összekapcsolása, a közös fejlesztések és programok generálása. Az önkormányzatiság első évtizedében több helyi jogszabályt, rendeletet készített elő a kulcsfontosságú területek szabályozása érdekében. Mindig kiemelt figyelemmel kísérte és segítette a városban működő civil szervezetek működését, tevékenységét, kiemelten a Bihar Néptáncegyüttest, a Bihari Népművészeti Egyesületet, a Bihari Népfőiskolát. Napjainkban felnőttképzési felzárkóztató képzések vezetője és oktatója, illetve évek óta végez korrepetálást alsó tagozatos gyerekeknek. Trénerként a legkedvesebb területét, az anyanyelvi kompetenciát és a tanulástechnikát népszerűsíti a felnőtt tanulók körében. Közéleti, közösségszervezői tevékenységet is végez. A Berettyószentmártoni Református Egyházközség presbitere, majd 2012 óta gondnokaként nem csupán az egyházközség napi ügyeit, a presbitérium munkájának koordinálását végzi, hanem – sajátos módszereinek köszönhetően – a gyülekezetépítésben a legkisebbek bevonásával igyekszik biztosítani a folyamatos gyarapodást, mind létszám, mind pedig tartalom tekintetében.
Fráter László-díj kitüntetés annak a személynek adományozható, aki a városban kiemelkedő munkát végez a közigazgatás, a közszolgálat, illetve az egészségügy területén.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 83. számú határozata alapján Dr. Kertész Balázs részére Fráter László-díj kitüntetést adományoz.
Dr. Kertész Balázs háziorvos 1952-ben született Berettyóújfaluban. Az általános iskola elvégzése után a Debreceni Református Kollégium gimnáziumában érettségizett 1970-ben, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikáján dolgozott egy évig segédápolóként. 1971-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait, majd 1977-ben szerzett általános orvosi képesítést. Még abban az évben, éppen 40 éve kezdte meg orvosi munkáját a Berettyóújfalui Területi Kórház Belgyógyászati Osztályán. 1982-ben belgyógyászatból szakvizsgázott. 1984-ben kezdte meg önálló körzeti orvosi tevékenységét Komádiban, ahol 1991-ig élt és dolgozott. Ekkor hazatért Berettyóújfaluba, immár háziorvosként. 1997-ben szakvizsgázott háziorvostanból, két évvel később pedig üzemorvostanból. Hosszú évekig koordinálta az egészségügyi alapellátást városi szinten, 1994 és 2011 között dolgozott városi szakfelügyelő főorvosként. Emellett több intézmény, iskola és munkahelyi közösség orvosi teendőit is ellátja.
Csorba György-díj kitüntetés annak a személynek adományozható, aki a város gazdasági életét vállalkozóként, őstermelőként, üzleti szolgáltatóként hosszú idő óta gazdagítja, egyúttal hozzájárul a város közösségeinek működéséhez, értékeinek megőrzéséhez, illetve gyarapításához.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 84. számú határozata alapján Daróczi Lajos részére Csorba György-díj kitüntetést adományoz.
Daróczi Lajos 1961-ben született Berettyóújfaluban, Felsőfokú tanulmányait Keszthelyen végzete, előbb általános agrármérnök szakon, majd tejipari szakmérnök szakon végzett. A tejjel és a juhászattal foglalkozó különböző cégeknél dolgozott Berettyóújfaluban, Bakonszegen 1985-1998 között. 1994-ben az Egyesült Államokban, Iowa Állam Egyetemén Stratégiai marketingtervezést tanult. 2007 óta tanít a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Karán, melynek címzetes egyetemi docense. Emellett 2000 óta folyamatosan képzi magát pályázatírás terén. Akkreditált közbeszerzési tanácsadó, minőségbiztosítási tanácsadó és területfejlesztési projektmenedzser végzettségeket is megszerezve. Civil és szakmai szervezeteknek is aktív tagja, vezetője. 2006 óta elnöke az Agrárinnovációs Műhely Közhasznú Egyesületnek, 2001-2005 között választmányi tagja volt a Méhészeti Terméktanácsnak, 2000-2004 között elnökségi tagja a Juh Terméktanácsnak. 2001 óta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány minősített tanácsadója. 1998-ban alapította a berettyóújfalui székhelyű Y-food Kft-t megnyitva az első bihari mézüzemet. Munkássága révén lendült fel Berettyóújfaluban a mézek csomagolása, feldolgozása, új innovatív méhészeti és méztermékeket előállítása. Összefogta a bihari méhészeket és az általa írt pályázatokkal fellendítette a Berettyóújfalu és Vidéke Méhészek Egyesület szakmai munkáját. 2012-ben megalakították a Bihari Mézlovagrendet, mely rendezvényeivel azóta is szerte az országban és határainkon túl is viszi a bihari méz és a bihari méhészek jó hírét.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 85. számú határozata alapján Rácz Sándor részére Csorba György-díj kitüntetést adományoz.
Rácz Sándor 1961-ben született Berettyóújfaluban. Itt végezte iskoláit és azóta is itt él családjával. Szobafestő-mázoló egyéni vállalkozóként dolgozik a városban, illetve a környéken, sokak megelégedésére. Szakmájában lépést tart a kor kívánalmaival, a felmerülő igényekkel. Tapasztalatára és újszerű ötleteire is mindig számíthatnak a megrendelők. A munka mellett szabadidejében aktívan sportol, illetve lelkes és lendületes sportszervező, emellett a BMSE férfi kézilabdacsapatának lelkes szurkolója. Szinte egész életében jelen volt a város sportrendezvényein. Közel 40 éve vált a testépítés az életmódja szerves részévé. Az otthonában berendezett edzőteremben sokan megfordultak, akik néhány alapvető szabály betartása mellett szabadon használhatják eszközeit. Jelenleg a berettyóújfalui jégkorongcsapat egyik legaktívabb tagja, egy személyben játékos, rendezvényszervező, gazdasági ügyintéző és menedzser. Rövid idő alatt ismertté tette a helyi jégkorongéletet, hisz több település csapatai részére szerveznek bajnokságokat, kupákat – így már messze a megye határain túl is ismerik őket. Tagja a Borosjenői Kádár István Hagyományőrző Íjász Egyesületnek, értékmegőrző tevékenységüket, ismereteiket önzetlenül adják át a legkisebbektől a felnőtt korosztályig mindenkinek. Szinte minden szabadtéri városi rendezvényen jelen vannak, nagyban hozzájárulva többek között Herpály megismertetéséhez is. Saját jövedelméből sok esetben áldoz ezen tevékenységek, rendezvények megvalósítására.
Fehér Istvánné-díj kitüntetés annak a személynek adományozható, aki kiemelkedő pedagógiai tevékenységet végez, vagy végzett valamely berettyóújfalui óvodában, általános iskolában, illetve középiskolában. Tanulói eredményesen szerepelnek tanulmányi, szakmai, sportversenyeken, valamely művészeti ágban. Nevelői, oktatói munkájával pedig hosszú időn keresztül példát mutat a felnövekvő nemzedéknek.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 86. számú határozata alapján Czirjákné Pesti Irma részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Czirjákné Pesti Irma Berettyóújfaluban született és végezte iskoláit, majd 1990-ben a Debreceni Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói oklevelet, technika specializáción, közlekedési szakreferens kiegészítő képesítéssel. 1990 óta dolgozik a Berettyóújfalui II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában tanítóként – jelenleg intézményvezető-helyettesként. Munkáját példamutatóan látja el. Két évtizede oktatja a közlekedési ismereteket, fejlesztve a tanulók közlekedési kultúrájának fejlődését, valamint népszerűsítve a kerékpárt, mint környezetbarát közlekedési eszközt. Ezalatt szoros együttműködést alakított ki a rendőrséggel az általános iskolai korosztály közlekedésbiztonságra nevelése érdekében. Tanítványai évek óta a területi, megyei és országos versenyeken kiemelkedő eredménnyel szerepelnek. Legutóbb az iskolában megrendezett kerékpáros iskolakupán egyéniben, két kategóriában, és csapatban egy kategóriában értek el I. helyezést, az Ebesen megrendezett megyei KRESZ-kupán is az általa felkészített csapat érte el a felső tagozatosok korcsoport-győzelmét. Tanítóként is folyamatosan képzi magát, számos készségfejlesztő területen – kooperatív módszertan, logopédia, tanulás tanításának módszertana, kompetencia alapú oktatás – területén vett részt képzéseken. Jelenleg iskolája intézményvezető-helyettesi feladatait is ellátja.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 87. számú határozata alapján Kiss Béláné részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Kiss Béláné Lakatos Julianna Bojton született. 1976-ban tett érettségi vizsgát a berettyóújfalui Arany János Gimnázium egészségügyi tagozatán, melynek során általános ápoló és általános asszisztensi végzettséget kapott. 1976. augusztus 1-től ápolónőként kezdett el dolgozni az berettyóújfalui kórház Traumatológiai osztályán. 1977-ben sebészeti szakápolói vizsgát tett kitűnő minősítéssel. Pedagógiai pályafutását 1979. július 1-jével kezdte meg az Arany János Gimnázium Egészségügyi tagozatán, mint egészségügyi szakoktató. Dr. Muraközi Istvánné tagozatvezető hívására vállalta el a tanítást, aki korábban osztályfőnökeként már a szakközépiskolai évek alatt megtapasztalta kimagasló tanulmányi munkáját, szorgalmát, állhatatosságát, és példaértékű szakmai hozzáállását. Tanítás mellett végezte el a Budapesti Orvostovábbképző Intézet egészségügyi szakoktatói szakát és 1982-ben hivatalosan is szakoktató lett. 1990-től osztályfőnökként még szorosabbra fűzte kapcsolatát a diákokkal. 1995-ben az egészségügyi tagozat vezetőjének választották, ezzel bekerült az Arany János Gimnázium és Szakközépiskola vezetőtestületébe, ahol az iskolaszerkezet változásáig, 2013. augusztus 31-ig dolgozott. Az 1994/95-ös tanévtől központi döntés hatására megszűnt az egészségügyi szakközépiskolai képzés, helyét az érettségire épülő szakképzés vette át. Ezt az átszervezést rendkívüli szakértelemmel, precizitással hajtott végre. Helyi tantervet, órarendet, együttműködési szerződést készített, szervezte és lebonyolította a szakmai vizsgákat, beszámolókat, pályázatokat írt. Bár jelenleg már nyugdíjas, töretlenül végzi a képzés és a szakmai vizsgáztatás bizonyos feladatait. Mindig prioritásként kezelte az egészségügyi képzés jelenének és jövőjének biztosítását, a magas színvonalú szakképzés kialakítását és megtartását, a hallgatók, tanulók hozzáállásának folyamatos formálását, a közösségi szellem ápolását.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 88. számú határozata alapján Nagy Magdolna részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Nagy Magdolna Berettyóújfaluban született és végezte iskoláit. Az Arany János Gimnáziumban érettségizett, majd a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolán szerzett óvónői oklevelet. 1980-ban kezdett óvónőként dolgozni Berettyóújfaluban. 1998-ban a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett francia nyelvtanári képesítést. Előbb az akkori 3. számú általános iskolában, 1999-től pedig az Arany János Gimnáziumban tanít francia nyelvet. A Bihari Népművészeti Egyesületnek 1996 óta tagja, amikortól érdeklődése a szőttesek világa felé fordult. Ekkor kezdte el képezni magát a textil-művesség területén. Első szőtteseit Kovács Gyuláné népi szövő irányításával készítette el. A kezdeti sikerek erősítették benne a vágyat, hogy még inkább megismerje a népi szövés hagyományát, és minél nagyobb technikai tudással rendelkezzen. Ezért jelentkezett a Felsőfokú Népi Játék Szakoktatói Tanfolyam Szövő szakára. Szőtteseit rendszeresen zsűriztette és több elismerés mellett 2013-ban Népi Iparművész címet kapott. A közel 40 éves szakmai munka tapasztalatait, pedagógiai ismereteit, módszereit sikeresen alkalmazza óvodától a felnőtt korig az élethosszig tartó tanulás jegyében a kézművesség tanításában is. Iskoláiban a tanítványait nem csupán a francia nyelvvel, hanem kultúrával is eredményesen ismerteti és szeretteti meg, tanulmányi kirándulást is szervezett Franciaországba, amely életre szóló élményt jelentett a résztvevők számára. A városunkba látogató francia csoportokat megismerteti hazánk és szűkebb régiónk kulturális értékeivel és kézműves hagyományaival.
Kabos Endre-díj kitüntetés többek között annak a csapatnak adományozható, amely a város sportéletében, diáksportjában kiemelkedő tevékenységet fejt ki, tevékenységével, elért eredményeivel hozzájárult városunk hírnevének öregbítéséhez.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 89. számú határozata alapján a Berettyó Munkás Sportegyesület férfi kézilabdacsapata részére Kabos Endre-díj kitüntetést adományoz.
A 2012/2013-as NB II-es szezon, bronzérmes csapata, de példaértékű az összetartozás, az edzéseken, meccseken túli igaz barátság, már-már egy nagy család a szurkolóikkal együtt. A régi játékosok, alapító tagok még most is nagyon jó kapcsolatot őriznek a mostani csapat tagjaival. Hétről-hétre a bajnokság ideje alatt több száz berettyóújfalui lakos látogat ki a Kabos Endre Városi Sportcsarnokba szurkolni, együtt érezni, támogatni a fiúkat, akik próbálnak főleg az itthoni meccseken a kitartó szurkolótábor miatt is győzni és mindent megtenni. Több ez, mint egy kézilabdacsapat. Csendben, önmagukat nem „reklámozva” már 3. éve karácsony közeledtével adományozó tevékenységet is végeznek, önhibájukon kívül, nehéz sorban élő családoknak gyűjtenek ruhaneműket, játékokat (sőt tavalyelőtt, még televízióval is sikerült meglepi egy családot). A csapat néhány tagja saját pénzből még tartós élelmiszereket is vásárol. Harmadik éve az őszi bajnokság utolsó meccsének bevételét is erre a nemes célra fordítják, sőt második éve kérik meg a szurkolókat, hogy az utolsó hazai meccsen a „Dobj egy macit!” kezdeményezés keretében, mindenki legalább egy megunt plüss állatkával érkezzen és az első félidő végén egyszerre a játéktérre dobja. Ebből a 2016-os év végén már 307 db-ot sikerült összegyűjteni, melyek között a 2 méteres példányoktól az egészen kisméretűig megtalálhatóak voltak, nagyon megható volt, ahogy a pálya telis-tele lett velük. Ezek felét a Gróf Tisza István Kórház Gyermekosztályára vitték, a másik felét pedig az Igazgyöngy Alapítványnak adományozták. Szintén Nekik köszönhetően minden évben megemlékeznek volt sporttársukra, Szilágyi Jánosra, halála évfordulóján rendezik a sportcsarnokban a Sziszi-kupát.
Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója kitüntetés annak a berettyóújfalui általános, illetve középiskolában tanuló diáknak adományozható, aki a legjobb tanulmányi és sporteredményeket érte el.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 90. számú határozata alapján Bartha Szilvia részére Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója kitüntetést adományoz.
Bartha Szilvia a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Bessenyei György Szakgimnáziumának 11. A osztályos, vendéglátás szakmacsoportos tanulója. Tanulmányi eredményei kiegyensúlyozottak, átfogó érdeklődésének köszönhetően jó és jeles átlagokat produkál. Értékes, építő tagja az osztályközösségének, iskolai szinten is kiemelkedő a közösségi munkája. Igazán kimagaslóak sporteredményei. a 2016-os Erőemelő és Fekvenyomó Európa Bajnokságon, Gyulán az ifjúsági korcsoport -52 kg-os súlycsoportjában, új ifjúsági és felnőtt világcsúccsal lett korcsoportja és az open korcsoport Európa Bajnoka. Később, az októberi Erőemelő és Fekvenyomó Világbajnokságon, Herzbergben pedig az ifjúsági korcsoport -52 kg-os súlycsoportjában, saját világcsúcsát háromszor megjavítva lett első. Korcsoportjában abszolút világbajnoki címet szerzett. Még ugyanabban a hónapban a GPA-IPO Európa Kupán, Szerencsen újabb három korosztályos világcsúcsot javítva lett aranyérmes.
Mindazoknak, akik egy adott munkaterületen legalább 40 éve aktívan fejtik ki tevékenységüket, a képviselő-testület a helyi közösség elismerését és köszönetét emléklap adományozásával fejezi ki.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 91. számú határozata alapján Magyar Sándorné részére elismerő emléklapot adományoz.
Magyar Sándorné, született Nagy Ilona 1948. augusztus 26-án Berettyóújfaluban. Az általános iskolát Berettyóújfaluban végezte, majd, a kereskedelmi szakmunkás bizonyítványt Tokajban, a boltvezetőit, illetve a gyógynövényes és drogista képesítést Debrecenben, az Ipari és Kereskedelmi Szakközépiskolában szerezte. Több mint 50 éve dolgozik a kereskedelemben, ebből Berettyóújfaluban az ÁFÉSZ-nál 36 évet töltött a bútorboltban. 1989-ben nyitották meg Gyógynövény Szaküzletüket. Vállalkozásukhoz pár év múlva Csilla lányuk is csatlakozott. A kereskedelem mellett az ismeretterjesztés is fontos számukra. Járnak óvodákba, iskolákba egészségnapokon, hívták őket környező falvakba is, ahol nincs gyógynövénybolt. Ilyenkor bemutatják az egészséges táplálkozással kapcsolatos termékeiket. Járnak konferenciákra, előadásokra és az itt szerzett tudást adják tovább – beszélgetés, újság, prospektusok formájában. Hiszik, hogy vevőik szeretik őket, bizalommal fordulnak hozzájuk, ami óriási lendületet ad további munkájukhoz. Ezzel elérik, hogy mindenki egészségesebben éljen, táplálkozzon.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2017. évi 92. számú határozata alapján Kecskeméti Imre részére elismerő emléklapot adományoz.
Kecskeméti Imre üveges-képkeretező vállalkozó. 1963-tól volt tanuló a Fa-Fém KTSZ-ben, 1966-ban tett üvegező és képkeretező szakmunkás vizsgát. Több mint öt évtizede lett a Fa-Fém KTSZ. munkatársa, ahol 1978. december 31-ig dolgozott. Ez idő alatt kétszer is kiérdemelte a Kiváló Dolgozó „kitüntetést”. 1979-től 1980. április 30-ig a ÁFÉSZ-nál dolgozott, majd 1980. május 1-jétől egyéni vállalkozó. Ez azonban valódi családi vállalkozást jelent, fiaival együtt 3 főt foglalkoztató cég, vagyis három családnak is megélhetést nyújt. Munkájukat kiváló minőségben, megbízhatóan végzik. A város határain túl is a keresett vállalkozás, mely a igazi minőségi védjegynek tekinthető.
A kitüntetettek nevében Dr. Oláh Éva köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit.
Az ünnepi képviselő-testületi ülést a Szózat zárta, ezt követően állófogadáson vehettek részt a jelenlévők, melyet ebben az évben is a Közintézmények Szolgáltató Irodájának konyháin készítettek el.
A városnapi rendezvényeket a már hagyományossá vált, több korcsoportban zajló futóverseny zárta.
Fotók: Kulcsár László - Berettyóhír
Futóverseny fotók: Nagy Sándor - Berettyóhír
Hajdú Miklós archív fotó: Bihari Hírlap
Felhívás!
Berettyóújfalu Város Önkormányzata és a Berettyó Kulturális Központ 2018. május 18–19-én – a pünkösdöt megelőző pénteken és szombaton, a városnapi programok keretében kívánja megrendezni az „Elszármazottak Napját”.
A program célja, hogy a jelenleg itt élők és az innen elszármazott berettyóújfaluiak újra találkozzanak egymással, beszélgessenek és örüljenek a viszontlátásnak. Ismerjék meg a XXI. századi Berettyóújfalut, Mindannyiunk városát.
A város felhívással fordul az egykori városlakókhoz, ismerőseikhez, segítsenek népszerűsíteni az elszármazottak körében ezt az esemény. Várják az érdeklődők elérhetőségeit, e-mail címét.
A jelentkezéseket, valamint az elérhetőségeket több úton is eljuttathatják a szervezőkhöz:
Telefonon, személyesen vagy e-mailben a berettyóújfalui Tourinform Irodában, továbbá a rendezvény facebook oldalán is felvehetik a szervezőkkel a kapcsolatot.
Az esemény előkészületeiről folyamatosan friss információkat találhatnak a későbbiekben a Berettyóújfalu Mindannyiunk Városa és a Berettyó Kulturális Központ facebook oldalakon.
