Veszettségben pusztult el egy kecske és gidája a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bekecsen a múlt héten. A veszettség az egyik legveszélyesebb zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség. A vírusra a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ismételten felhívja az állattartók figyelmét, hogy legyenek körültekintőek és a betegség gyanúja esetén haladéktalanul értesítsék állatorvosukat.
Március elején egy rókában, majd a múlt héten egy elhullott kecskében és gidájában mutatta ki a veszettség vírusát a NÉBIH laboratóriuma. Mindkét eset a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bekecsen történt. Az anyakecske nem tudott lábra állni, hátrafeszített fejjel feküdt, nyálzott és görcsös kényszermozgásokat végzett. A tünetek alapján felmerült a veszettség gyanúja, melyet a laboratóriumi vizsgálat megerősített. A kecskék tulajdonosának elmondása szerint a környékről – többek között az ő udvaráról is – az elmúlt időszakban több baromfi eltűnt, amiket valószínűleg róka vitt el. A térségben jelenleg is érvényben van az illetékes állategészségügyi hatóság által a korábbi eset miatt elrendelt 90 napos ebzárlat.
A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak. A veszettség az egyik legveszélyesebb zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, melyekből Magyarországon mintegy 70.000 egyed él. Hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen, évente két alkalommal az állategészségügyi hatóság. Emellett a betegségtől való mentesség elérésében, illetve közegészségügyi szempontból is kiemelt szerepe van a kutyák évenkénti kötelező veszettség elleni védőoltásának is.
A veszettség vírusa a beteg állat harapásával, marásával terjed és mind emberben, mind állatban halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladást okoz. Mivel a tünetek jelentkezése után a betegséget gyógykezelni nem lehet, egyedüli védekezési mód a megelőzés, azaz a vakcinázás. A betegséget Európa nyugati részén már felszámolták, és az elmúlt két évtizedben hazánk is jelentősen előrehaladt a mentesítésben. A járványtani helyzet – többek között a preventív hatósági intézkedéseknek köszönhetően – jelentősen javult. Míg az 1990-es években még több száz veszett állatot találtak évente, 2015-ben már klasszikus veszettség eset nem fordult elő Magyarországon és 2016-ban is csak egy esetben mutatták ki a vírust.
A NÉBIH 2016-ban figyelemfelkeltő kampányt indított, melynek célja a veszettséggel kapcsolatos ismeretterjesztés a lakosság körében. A program weboldalán részletes cikkek olvashatók többek között a betegség tüneteiről is annak érdekében, hogy a lakosság felismerje ezeket, és jelentse a veszettségre gyanús állatokat az állategészségügyi hatóság felé.
Néhány fontos tanács:
• Ha háziállata a megszokottól eltérően viselkedik, vagy harapás nyomait véli felfedezni rajta, haladéktalanul értesítse állatorvosát!
• A természetellenesen viselkedő (barátságos, vagy támadó magatartást mutató) vadon élő emlősállattal (róka, aranysakál, kóbor eb) ne érintkezzen!
• Ha jármű által elgázolt vagy ismeretlen ok miatt elhullott róka tetemet talál, ne érintse meg!
• Mindkét fenti esetben értesítse az állategészségügyi hatóságot!
• Ha veszettségre gyanús állattal érintkezett, sürgősen keresse fel háziorvosát.
• Ne feledkezzen meg az ebek kötelező veszettség elleni oltásáról!
• Mindenképpen javasolt a nem kizárólag lakásban tartott (kijáró) macskák megelőző veszettség oltása is.
A betegséggel kapcsolatos további hasznos információk találhatók a NÉBIH veszettséggel foglalkozó honlapján: www.veszettsegmentesites.hu.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
