Szerdai, nagyváradi sajtótájékoztatóján, Cseke Attila parlamenti képviselő a lakás és jelzálog hitelekre vonatkozó, előkészületben lévő uniós rendelkezést ismertette. A 0541-es számú EU-s irányelv szerint, azon fogyasztók, akik jelzáloghitel vagy lakáshitel szerződést kötnek, nagyobb védelmet kapnak azáltal, hogy részletes és teljes körű tájékoztatásban kell részesülniük a kölcsönnel kapcsolatban, továbbá a bankok kötelesek lesznek kérésre átváltani a valuta alapú hitelt, nemzeti valutára.
„Az állampolgár szempontjából, ez az irányelv több hasznos rendelkezést is előír majd. A hiteligénylés esetén a kérelmezők tájékoztatása teljes körű és ingyenes kell hogy legyen. A hitelező kötelező erejű ajánlatát követően, a fogyasztónak mindenféle kötelezettség nélkül, legalább hét nap áll a rendelkezésére, ameddig eldöntheti, hogy megköti-e a hitel megállapodást vagy sem.”– mondta Cseke Attila képviselő.
A szigorított szabályok között szerepel a banki alkalmazottak díjazásának kérdése is. Eddig ugyanis a megkötött hitelszerződések száma szerint jutalmazták őket, míg a rendelkezés életbe lépése után a hitelszerződések minősége és fenntarthatósága lesz a mérvadó. A hitelek reklámozása és bemutatója pontos és érthető kell hogy legyen, tartalmaznia kell a hitel teljes összegét, a teljes hiteldíj-mutatót, a teljes visszafizetendő összeget, a hitel futamidejét, valamint figyelmeztetést arra nézve, hogy az árfolyam lehetséges ingadozásai miatt a visszafizetendő összeg megnövekedhet. Amennyiben a fogyasztók, a hitel futamidejének lejárta előtt visszafizetik az összeget, akkor nem kell kifizessék a teljes hitelre számítandó kamatot. A bankoknak továbbá fel kell mérniük a fogyasztók hitelképességét valamint a jelzálog reális értékét kell felbecsülniük. Ezáltal elkerülhetőek lesznek az olyan esetek, amikor fizetésképtelenség esetén a bank elkobozza a jelzálogot, s áron alul árverezi el, s ezáltal a fogyasztó ingatlan nélkül marad, de továbbra is fizetésköteles. Példaként említette a képviselő, ha egy 70 ezer eurós kölcsön esetén, a jelzálogosított házat a hitelező bank 100 ezer euróra becsülte, s fizetésképtelenség esetén elárverezi azt a felbecsült ár alatt, 50 ezer euróért, akkor a különbözetre 70 ezer euróig és a kamat fennmaradó összegének visszafizetésére továbbra is a fogyasztó köteles.
Ugyanakkor, továbbra is problémát okoz Romániában, hogy a lej alapú hitelek kamatlábai sok esetben továbbra is nagyobbak, mint a valuta alapú hitelek, s ennek köszönhetően 2005-től fokozatosan nőtt a valuta alapú hitelek száma. Ennek a különbségnek köszönhető, hogy a román állampolgárok előszeretettel választották a valuta alapú hiteleket.
Az irányelv egyik legfontosabb rendelkezése lehetővé teszi majd a valuta alapú kölcsönök átváltását nemzeti valutára, melyhez az átváltás napján érvényes valutaárfolyam kerül alkalmazásra. „Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban tudnunk kell, hogy ez az irányelv jelenleg nincs érvényben, hiszen annak végleges formáját még nem fogadták el uniós szinten és majd csak az Európai Unió Hivatalos Közlönyében való megjelenés után húsz nappal lép életbe. Ezután az EU-tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy bevezessék az új szabályokat, tehát Romániában csak 2016 tavaszától alkalmazható majd. Szeretném viszont leszögezni, hogy a 43-ik cikkely 1-es bekezdése alapján az irányelv nem alkalmazandó azokra a hitel megállapodásokra amelyek a jogszabály hatálybalépése után két év előtti időtartam előtt léteztek, tehát a valuta alapú hitel átváltása nemzeti valutára nem alkalmazható a 2005 és 2009 között megkötött hitelszerződésekre, sem a 2016-ig bármikor megkötött vagy megkötendő hitelszerződésekre, így nem segít igazán a már bajba jutottakon.” – pontosított a törvény kapcsán Cseke Attila képviselő, kiegészítve azzal, hogy az RMDSZ-nek van egy törvénymódosító javaslata, amellyel az 50-es számú, 2010-es sürgősségi kormányrendeletet kívánják módosítani és amely nagy mértékben segítene azokon akik nehezen vagy egyáltalán nem tudják fizetni kötelezettségeiket a bankok felé.
Jelenleg egy átlagos banknak körülbelül két-háromezer valuta alapú hitelezettje, fogyasztója van, amely hitelszerződések többsége 2007 és 2008 között köttettek. 2007 januárjában a 7,9 milliárd lej értékű jelzáloghitelek 85,5%-a valuta alapú volt, míg 2013 végére a 34,9 milliárd lej értékű hitelek már 94,9%-a valuta alapú. Ugyanakkor 2007 és 2014 között, a lej 78,2%-ot vesztett értékéből a svájci frankkal szemben, 35,2%-ot az euróval szemben, míg 31,2%-ot a dollárral szemben, s emiatt 2013 szeptemberére az alulteljesítő hitelek aránya 21,56%-ra növekedett, szemben a 2009 év végi 6,46%-al. Az is megoldásra kell ösztökélje a döntéshozókat, hogy az alulteljesítő hitelezettek 70%-ának már több mint egy éve nem sikerült visszafizetniük semmit a felvett hitelből.
„Az RMDSZ konkrét megoldást kínál a devizahitellel rendelkező állampolgárok megsegítésére. Véleményünk szerint a kockázatviselés nem szabad terhelje egyoldalúan a fogyasztót, abban részt kell vennie a hitelező bankoknak is. Az RMDSZ által benyújtott módosító javaslatunkban azt kérjük, hogy a valuta alapú jelzáloghitelek átváltása lej alapú hitelre, ne az átváltás napján érvényes árfolyam szerint történjen, hanem a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint. Ezáltal segítenénk a fogyasztót abban, hogy továbbra is fizetni tudja a törlesztőrészletet és csökkenne a jelzálogba adott ingatlan elvesztésének veszélye, míg a hitelező intézmények, a bankok, akik már jelentős nyereséget kaptak az eddigi törlesztőrészletekből, továbbra is megkapnák a kisebb, de így is elégséges törlesztő részleteket és a jelzálogba foglalt ingatlan végrehajtása is elkerülhető lenne. Az RMDSZ módosító javaslatát a Szenátus tárgyalja majd a tavaszi parlamenti ülésszakban, s ehhez várjuk a kormány támogatását, hiszen a mi javaslatunk valóban megoldást jelentene azon állampolgárok számára, akik az elmúlt években és elsősorban 2007 és 2008 között kötöttek valuta alapú hitelszerződést, szemben az európai irányelvvel, amely a 2016-tól kezdődően megkötött jelzáloghitelekre lesz érvényes.”– nyilatkozta Cseke Attila parlamenti képviselő.