Mindannyiunknak szokásos képzettársításaink vannak a karácsony kapcsán: szeretet, család, béke, ajándékok, karácsonyfa.- Ezzel az írással kívánunk békés, boldog karácsonyt minden kedves olvasónknak!
Vannak, akik ugyanolyan fásultan és közönyösen indulnak a decembernek, mint bármely más hónapnak, sőt, ha lehet, még több frusztráltsággal, hiszen nekik az ünnepek csupán újabb kreált alkalmak pénzköltésre. Nem azért gondolják ezt, mert nem fontos nekik a család, az összetartozás, egyszerűen csak azért tekintenek materialista szemekkel a karácsonyra, mert a mindennapok felőrölték bennük azt a buzgó várakozást, mely talán még gyermekkorukban úrrá lett rajtuk december minden reggelén, ha az ablakból kinézve friss havat láttak, vagy mikor a ház rejtett zugaiban az elrejtett ajándékok után kutattak. A társadalom, a média, a reklámok anyagias szemléletet erőltettek rájuk, felerősítve bennük a versengési kényszert is. Hiszen már több hónappal karácsony előtt sulykolják belénk, mit kell venniük, s mennyiért. Érzelmeinkre ható eszközökkel tesznek ránk benyomásokat, miszerint, ha nem azt vesszük meg a feleségünknek, amit „David Beckham”, akkor nem is szeretjük igazán, ha nem kap azt a gyermeke, mint Brad és Angelina csemetéi, akkor nem lesz boldog karácsonya, és még sorolhatnám. Természetesen vannak olyan reklámok, melyek a családi összetartozást hirdetik, de a kereskedelmi célok legtöbbször felülemelkednek ezeken.
Kevesen bár, de vannak olyanok, akik el tudják magukat határolni a befolyások alól, és nem gyomorgörcsöt idéző költségvetéssel várják az ünnepet, hanem emelkedett hangulatban. Nehéz, de megéri ilyenkor arra összpontosítani, ami valóban lényeges; Egymásra. Ez nem dátumokhoz kötött, ideiglenes harmóniát jelent, hogy az év maradék 11 hónapjában örökös harcban állhatunk családtagjainkkal, hanem azt jelenti, hogy ilyenkor levehetjük vállainkról a hétköznapi gondok, terhek igáját, s felölthetjük régi, de bennünk bujkáló gyermeki énünket, amelyet oly ritkán engedhetünk ki önmagunkból, hogy előre spekulációk, tornyosuló feladatok helyett csak a pillanatunknak szenteljünk figyelmet, odaadást. Tehát a karácsony nem csak másokért, de önmagunkért is van. Azért, hogy emlékezzzünk, milyen a tiszta őszinte, romlatlan gyermeki lét. Csak abból lesz igazán boldog felnőtt, aki soha nem felejti el, milyen gyermeknek lenni. Bulvárlapok, magazinok, website-ok, reklámok, plakátok sokasága önti nyakunkba jobbnál jobb ajándékötleteiket.
Nekem is van egy ajánlatom! Keresd meg ajándékod a lelked polcain, csomagold be szeretettel, kösd át figyelmességgel és díszítsd egy kis jóindulattal. Ebből az egyetlen dobozból mindenkinek jut majd valami tőled. Igyekeztem elkerülni a közhelyeket, amennyire csak lehet e témában, de vannak olyan szavak, mint például a “család”, vagy a “szeretet”, melyek használata elkerülhetetlen. De ha ezeknek a kifejezéseknek nem csak alakot, de jelentés többletet is adunk, új értelmet nyerhetnek.
