Az aratási időszak tűzeseteinek megelőzése érdekében különösen nagy jelentőséggel bír a betakarítást végző erőgépek tűzvédelme, valamint az aratásra, a tarló és növényi hulladék égetésére vonatkozó szabályok betartása.

Aratás

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet

(továbbiakban rendelet) 602. § alapján:

• A kalászos termények betakarítását lehetőleg a közút, illetőleg a vasútvonal mentén kell elvégezni először.
• A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra szabad elhelyezni. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
• Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad.

Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzó helyet lehet kijelölni. A dohányzó helyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A tarló és a növényi hulladék égetésének szabályai

A rendelet 606. § alapján:

• Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
• A tervezett tarlóégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni.
• A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát égetéssel megsemmisíteni, lábonálló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
• Kukoricatarló égetésnél az előzőkben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
• A cséplési hulladékot, így pillangósvirágú magvak hulladékait és egyéb hulladékot, a fatisztogatás hulladékait (továbbiakban növényi hulladékok), a hernyófészkeket és arankafoltokat - megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával - csak a helyszínen szabad elégetni.
• Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében:

1. A tarlót illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 m szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 m-es védősávot kell szántással biztosítani.
2. A tarlóégetést 30 ha nagyobb területen szakaszosan kell végezni és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.
3. A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kézi szerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
4. A tarló vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos és veszély esetén vagy ha a tűzre már nincs szükség azt azonnal el kell oltani.

• A tarló- vagy a növényi hulladék égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kézi szerszámokkal, stb. - meg kell szüntetni.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek

A rendelet 607-608. § alapján:

• kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.
• Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
• Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat gabonatáblán, szérűn és rostnövénytároló területén nem végezhető.
• Az arató-, cséplőgépet hajlékony földelő vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.

Tűzgyújtás szabadban

Az égetés jogszabályi környezetét külön kell választani a belterületen, illetve a külterületen. A főszabály az, hogy a hulladékok, növényi hulladékok nyílttéri égetése általános jelleggel TILOS!

A főszabály alól több jogszabály teszi lehetővé a növényi hulladék égetését, bizonyos feltételek teljesülése esetén!

A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: 306/2010. Korm. r.) szabályozza.

Belterületen - avar és kerti hulladék égetése

A 306/2010. Korm. r. 27. § (2) bekezdése alapján „Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.”

A Kvt. 48. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletben szabályozza a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat. Az önkormányzati rendeletben szabályozott időszakokról és feltételekről az önkormányzattól kell érdeklődni, mely nem lehet ellentétes a jogszabályi környezet rendelkezéseivel.

Kerti égetés és kerti sütés tűzvédelmi szabályai:

• kizárólag szélcsendes időben végezhető az égetés és kerti sütés, grillezés,
• a kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol környezetére tűz- és életveszélyt nem jelent,
• a tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni,
• a tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható,
• az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni,
• az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot,
• az összegyűjtött égetnivalót lehetőleg egy gödörben, vagy süllyesztett vashordóban kell elégetni a nehezebb tűzterjedés megakadályozása érdekében,
• a sütési hely megválasztásnál számolni kell a kedvezőtlenül változó széliránnyal, tovább tekintettel kell lenni arra, hogy a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentősen befolyásolja, illetve a felröppenő nagy távolságra elszálló izzó zsarátnokokra,
• a gyerekeket ki kell oktatni a tűz veszélyeire,
• a szabadtéri főzéshez, sütéshez, grillezéshez használt eszközök mindig stabilan kerüljenek megtelepítésre,
• az égetés, sütés befejeztével a tüzet el kell eloltani, úgy hogy a tűz ne gyulladjon vissza, meg kell győződni arról, hogy nem maradt izzó, parázsló anyag, mert az tűzveszélyt jelent,
• az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltóságra történő téves jelzés elkerülése érdekében,
• Minden esetben TILOS a tüzet őrizetlenül hagyni.

Az égetés feltételei külterületre vonatkozóan

Növényegészség-ügyi okból

A 306/2010. Korm. r. 27. § (3) bekezdése alapján a „lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”

A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 67/1998. Korm. r.) állapít meg speciális szabályokat. A 67/1997. Korm. r. 7. §-ának (4) bekezdése értelmében „az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.”

Továbbá az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 48. §-a alapján a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja.

 Az illetékes hatóság gyakorlatában előfordul, hogy a fertőzött növények maradványainak égetéssel való megsemmisítését rendeli el, de erről engedélyt, határozatot bocsát ki, amelyben beazonosítja az érintett területet.

 Természeti területen – gyep, nád

 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges „a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.”

 Erdőben és 200 m-es körzetében

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit szabályozza.

 Az Etv. 65. § (1) bekezdése alapján „erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.”

A kivételek:

• vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által,
• erre a célra kijelölt és tűzvédelmi szempontból megfelelő kijelölt tűzrakó helyen kialakított,
• mészégető és faszénégető helyen.

Az Etv. 67. § (1) bekezdése alapján fokozott tűzveszély esetén az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre a miniszter - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el.

Az Etv 65. § (5) bekezdése alapján „tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.”

Tehát a tűzgyújtási tilalom elrendelése a kivételekre is vonatkozik!

Amennyiben az égetés feltételei a fenti jogszabályi környezet illetve hatósági engedélyek alapján adottak, akkor az égetést az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló rendeletben meghatározottak szerint és annak betartásával szabd végezni.

Tűzveszélyes tevékenység szabályai

1. Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni, kivéve, ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.

3. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

4. A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani.

5. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.

6. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

7. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.

8. A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

9. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

You have no rights to post comments