2013. május 23-án, délelőtt 10 órakor a Vörösmarty téren, Báthory Gábor szobrának megkoszorúzásával kezdődött Berettyóújfaluban a Város Napja ünnepi rendezvénysorozat, majd 10.30 órakor az ünnepi képviselő-testületi ülésre, valamint a városi kitüntetések átadására került sor a Makk Kálmán Moziban.
Berettyóújfalu történetének egyik legjelentősebb dátuma 1608. május 23-a. Báthory Gábor erdélyi fejedelem e napon kelt kiváltságlevelében Nadányi Gergelynek, továbbá a hadnagysága alatt álló és harcoló száz hajdú katonának adományozta azon birtokokat, melyek „Bihar vármegyében lévő Újfalu és Szentkozma birtokon vannak", s melyek valamikor „néhai nemzetes Horváth Mihályé" voltak, de halálával és "magjának kipusztulásával" a fejedelemre szállottak. Eme adománylevéllel megszerzett hajdúnemesi kiváltságok kiemelték az addigi bihari jobbágyfalvak sorából Berettyóújfalut, melynek köszönhetjük a város jelenbeli, térségben betöltött jelentős szerepét is.
Ennek tiszteletére a Vörösmarty téren álló Báthory Gábor fejedelem szobránál Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő, a város vezetése, valamint az intézményvezetők koszorúzással emlékeztek meg Berettyóújfalu hajdúvárosi alapító oklevelének 405. évfordulójára.
Ezt követően a Makk Kálmán Moziban megtartott ünnepi képviselő-testületi ülésen Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere köszöntötte a megjelenteket.
Az ünnepi megnyitóbeszédet az alábbiakban teljes terjedelmében idézzük:
„Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink!
Tisztelettel köszöntöm Önöket Berettyóújfalu 2013. évi város napján. Ezévi ünnepi képviselő-testületi ülésünket megnyitom.
„A múlt a jövendőnek tüköre” - hangzik Kossuth Lajos örök érvényű mondata.
Berettyóújfaluban 1997 óta ünnepeljük e napon a város napját, emlékezve egy történelmi eseményre, melyről néhány perccel ezelőtt a Báthory-szobornál már hallhattunk. Egy településnek, de egy kisebb közösségnek vagy egy családnak is a legfontosabb példát mindig az elődök kell, hogy jelentsék. A gyermek is javarészt úgy él és tevékenykedik, ahogy azt szüleitől, nagyszüleitől, majd nevelőitől, tanáraitól látja, hallja, tanulja. Így van ez egy nagyobb közösség, egy város esetében is. A régmúlt idők történetei, az ősök cselekedetei meghatározóak számunkra, hisz az általuk lefektetett alapokra tudunk építeni. Berettyóújfalu történetében szinte minden évszázadban jutottak jeles személyek, illetve jeles események, melyek nagyban befolyásolták a további lépéseket.
Herpály, legnagyobb elődtelepülésünk már a kora Árpád-korban is jelentős volt, és noha mind a falu, mind a néhai monostor többször is elpusztult, azt követően minden esetben újratelepült, soha nem maradt a terület hosszú távon lakatlanul. 1418-ban már vendéglátóhelyekkel rendelkezett. Szentmárton 1481-ben vámszedő és vásártartási jogot kapott Mátyás királytól, ami másik elődtelepülésünk helyzetét is nagyban erősítette.
Ahogy a mai nap hirdeti, 1608. május 23-a a következő mérföldkő, Nadányi Gergely és hajdúinak letelepítése, és kollektív nemesi kiváltságokkal történő felruházása volt. Amint a szobornál hallhattuk, nem volt ez a korszak Magyarország és az Erdélyi fejedelemség szempontjából felhőtlen időszak, mint ahogyan a magyarság évszázadainak egyike sem. Bár Báthory Gábor fejedelem, és az általában rossz hírűnek kikiáltott Báthory család többi tagjának históriája is igen ködös, Újfalu a tőle kapott lehetőséggel kellett, hogy éljen, és élt is. Bocskai után ő volt ugyanis, akik a hajdúk letelepítésével nemcsak az érintett családoknak, hanem bevont településeknek is új utat jelölt ki.
Ezen elindulva váltunk erős mezővárossá, majd a 19. századra Bihar vármegye egyik meghatározó nagyközségévé.
Ekkor – földrajzi adottságainkat kihasználva – ismét jelentős előrelépés következett. Megtörtént a Sárrét lecsapolása, az intenzív mezőgazdaság térnyerése, és az 1858-ban megépült Püspökladány-Nagyvárad vasútvonal bekapcsolta Berettyóújfalut az országos vérkeringésbe. Megindul a polgárosodás, és a Várad holdudvarában mind gazdasági, mind kulturális értelemben érvényes kiteljesedés.
Tart mindez az I. világháború kitöréséig, melyet követően ismét egy országos sorsforduló ad Újfalunak lehetőséget. Trianon az ország és a nemzet tragédiája volt. Nem vitatták ezt sem a kortársak, sem pedig mi, mai utódok. A békediktátum nyomán Bihar vármegyének a negyedrésze maradta magyar államhatáron belül. A csonka megyét továbbra is fenntartották, és székhelye Berettyóújfalu lett. Az ország gazdasági stabilitása erősen megingott, így Berettyóújfalué is, hisz elveszítve Váradot, természetes központ nélkül maradt, sőt neki kellett hirtelen központtá válnia – infrastruktúra, szellemi és anyagi háttér nélkül. Ekkor viszont jött Fráter László, a vármegyei elöljárók, az igyekvő újfalui polgárok, és megvalósult mindaz, amiről az utóbbi években már szabad is, és érdemes is beszélni. És beszélünk is. Nem telik el hét, hogy akár a kórházban, akár a Művelődési Központban, akár az egykori megyeházán, az – ismét – járási hivatalban, vagy éppen itt, a moziban ne történne valami olyan esemény, mely messzire viszi Berettyóújfalu hírét, vagy éppen tesz szolgálatot a térség településeinek.
Aztán jött a II. világháború, melynek végén Váradot véglegesen Románia részévé tették a nagyhatalmak, a hazai erők pedig felszámolták a történelmi megyehatárokat, így Berettyóújfalu Hajdú-Bihar megye egyik déli nagyközsége lett. De ekkor már nem lehetett kikerülni központi szerepét. Járási székhelyként működött tovább, 1979 óta város, a rendszerváltást követően kistérségi központ, ma pedig ismét járási székhely.
Ha emberi léptékkel nézzük, akkor egy sokfordulós életút. De a változásokkal élni tudó ember pályarajza. Magyarországot szokás a népek olvasztótégelyeként aposztrofálni, ami a szellemi frissességünket, kiváló elméleteinket, eredményeinket is elősegítette. Berettyóújfalu ennek a helyi szintű leképeződése, hisz sokan megfordultak nálunk, de ami ennél fontosabb, sokan itt maradtak, és otthonuknak tekintették, tekintik a várost.
A magyarság többször élt megbélyegzettként a világban. Kiváltképp a kép világháború után, a kollektív bűnösség elve alapján kellett olyan bűnökért is felelnünk, melyeket el sem követtünk. De mindig volt, aki életben tartsa a nemzeti öntudatot, és éltesse az európai eszméket és a szabadságvágyat is. Így a válságos időszakokat mindig túl tudtuk élni, és sokszor a hátrányból sikerült előnyt kovácsolni.
Az elmúlt évek gazdasági válsága dacára minden város napján tarthattuk azt a tendenciát, hogy újabb beruházások eredményeit adtuk át a közösségnek. Nincs ez másképpen idén sem. Nevelési és oktatási intézményeink, egészségügyi ellátásunk, köztereink, utaink, piacunk, ivó- és szennyvízhálózatunk fejlesztése mind a válságos évekhez kapcsolódik. 2011 város napján adtuk át a teljesen új arculatot nyert Szent István teret, az egykori megyeházát, mely ma már ismét a járási hivatal otthona, és a régi banképületet. Mindezeket pedig egy városközponthoz méltó sétány köti össze. Ezt teljesítette be szeptemberben Kádár vitéz lovasszobrának felavatása, mely amellett, hogy lezárta a főtér kialakítását, egyedülállóvá tette Berettyóújfalut atekintetben is, hogy nincs még egy ilyen méretű város, mely ilyen mérvű köztéri műalkotással emlékezik valamely múltbéli nagy alakjára. Közösségi, kulturális létesítményeink sorában pedig az elmúlt év eredménye volt a közös ünneplésnek most is helyet adó Makk Kálmán Mozi átadása, melynek a fejlesztése nem zárult le ezzel. Azóta a hagyományos vetítéstechnikát digitális váltotta fel, mely ismét egy újabb, sikeres pályázat eredménye. Voltak, akik mindebben nem hittek, akik még a város határain belül is csődtől tartottak, és a szakadékhoz láttak közeledni minket, de sikerült rájuk cáfolnunk. Tényleges és jelképes választ adunk nekik, de saját magunknak is a holnapi napon azzal, hogy egy zsákutcát megnyitva elindítunk egy egészséges körforgást, keringést. De még tovább tekintve, legnagyobb beruházásként heteken belül az orvosok, ápolók és elsősorban a betegek szolgálatába áll a Gróf Tisza István Kórház 2,5 milliárd forintból megvalósuló új tömbje, mely a legkorszerűbb eszközökkel felszerelve biztosít XXI. századi színvonalú ellátást. Elkezdődött a Nagyváradig nyúló kerékpárút beruházás, és több, a város különböző pontjain húzódó utca kap szilárd burkolatot. Ezzel már messze túlnyúlunk a városközponton, és igyekszünk megfontolt, de határozott léptekkel haladni mind tovább, míg valamennyi városrész megtapasztalhatja a várt megújulás eredményeit. Ez serkenti gazdasági lehetőségeinket, de kulturált közösségi tereket is nyit. Elsősorban nekünk, az egészséges, élhető élettérre vágyó újfaluiaknak, bihariaknak.
És akik a leginkább szemléltetik azt, hogy az elődök tevékenységéhez hogyan lehet és kell is méltónak maradni, azok a mai nap főszereplői. Hisz akiknek évről évre kifejezzük elismerésünket, azt szavatolják, hogy ma is vannak a városukért, a földijeikért, a hivatásukért dolgozó emberek. Olyanok, akik a kötelező minimumnál nem állnak meg. Értéket teremtve, lelkiismeretükre hallgatva, csak a közös célokat szem előtt tartva állítanak példát az utánuk jövő generációk számára. Így a kitüntetés és elismerés szava mellett ott kell álljon mindannyiunk köszönete is. Egy-egy kimagasló egyéni teljesítmény egy egész közösséget kell, hogy eredményekre sarkalljon. Így az utánunk jövőknek is lesz kire, és mire emlékezniük.
Ezt fejezik ki általános érvénnyel Márai Sándor gondolatai:
„Csak egyfajta igazi hazafiság van. Ha valaki ott, ahol éppen él, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helyt áll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára.” „
A megnyitó után a városi kitüntetések átadása következett. A kitüntetéseket Muraközi István polgármester és Bónácz János alpolgármester adták át.
2013-ban városi kitüntetésben részesültek:
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. évi 77. számú határozata alapján Tóth László részére 2013-ban Báthory Gábor-díj kitüntetést adományoz.
Tóth László 1974-ben szerzett rádió- és televízió-műszerész, majd hűtőgépszerelői képesítést, ezt követően a Gelkánál helyezkedett el. 1998-tól egyéni vállalkozó, háztartási kisgépek és hűtők javítását végezte. 1991-től már öt főt foglalkoztatott. 1994-től bővült a vállalkozás profilja, az addigi tevékenységek mellett a cég ipari-kereskedelmi hűtőberendezések telepítésével, javításával, karbantartásával folytatta munkáját. Ezáltal az alkalmazottak száma 10 főre gyarapodott, illetve további 4 alvállalkozó számára is biztosított munkát. 1999-ben megnyitotta a Samsung-Zanussi szaküzletet, ahol további 4 főt alkalmazott. Az egyéni vállalkozásból létrehozta az Express Hűtéstechnikai Szerviz Kft-t. 2005-ben a lakás mellett épült szervizen túlnőve új telephelyet hozott létre. A csarnok és raktárépületek 2011-re készültek el. 2012-ben második telephelyet létesített a Széchenyi utcán, ahol gépjárműmosó, gumi- és autószerviz jelenti az Express Autócentrum szolgáltatásait. További 8 munkatársa révén ez a telephely jelenleg is bővítés alatt áll. Mindösszesen immár 32 fő alkalmazásával Berettyóújfalu olyan vállalkozójává vált, aki a változó gazdasági környezet ellenére is kitart városa mellett, és fontos szolgáltatásokon túl törekszik a helyi munkaerőpiac egyik legerősebb és legstabilabb szereplője maradni. Mindemellett alapítványi támogatás formájában folyamatosan segíti a város egészségügyi, nevelési és oktatási intézményeinek munkáját.
Tóth László a kitüntetéssel járó jutalmát az Aranytál alapítványnak ajánlotta fel. A felajánlást Nagy Sándorné, az Aranytál Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke vette át.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. évi 78. számú határozata alapján Török Géza részére 2013-ban Báthory Gábor-díj kitüntetést adományoz.
1950-ben született Biharugrán. Ott járt általános iskolába, majd Békésen mezőgazdasági gépszerelést tanult. A szakmunkás vizsga után szülőfalujában, a termelőszövetkezetben helyezkedett el mint gépszerelő. Majd kipróbálta magát halászként a Halgazdaságban. Innen vonult be katonának. Leszerelése után 1971-benmegnősült, és Berettyóújfaluban telepedtek le. Az ELZETT gyárban dolgozott és a József Attila lakótelepen vásároltak lakást. 1976-tól a Búzakalász Tsz-ben dolgozott, ahol gépeket javított és a betakarítási munkákban is részt vett. 1983-ban egészségügyi okok miatt visszatért az ELZETT-be, ahol a következő években több szakmát is szerzett. Szorgalmas munkával elérte, hogy családi házat építhettek. 1994-ben a Polgármesteri Hivatalban helyezkedett el, ahol részt vett a közmunka megszervezésében. A város rendje és tisztasága, a közmunkában dolgozó emberek felügyelete tartozott hozzá. Munkáját mindig pontosan, lelkiismeretesen végezte. Tisztelte vezetőit és kollégáit.
A rábízott emberekkel mindig igazságosan és következetesen bánt, beosztottai is tisztelték és szerették őt. Ezt a munkát nagy gonddal és szeretettel végezte nyugdíjba vonulásáig, 2012. június 12-ig. Azóta jól megérdemelt nyugdíjas éveit tölti, ugyancsak aktív munkával.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. évi 79. számú határozata alapján Dr. Schwanner István részére 2013-ban Fráter László-díj kitüntetést adományoz.
Dr. Schwanner István 1938. június 20-án született Székesfehérváron. Szüleivel Debrecenbe költöztek, ahol édesapja repülőgép-szerelőként dolgozott. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte, majd az Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 49 éve orvos, 48 éve dolgozik körzetben, Berettyóújfaluban. Az egyetem elvégzése után a berettyóújfalui Területi Kórházban 1964 áprilisától 1965 augusztusáig dolgozott, azóta körzeti, illetve háziorvosként tevékenykedik Berettyóújfalu egyik legnagyobb egészségügyi, emellett szociális és társadalmi problémákkal küzdő körzetében, mely a Völgyközt is magában foglalja. Betegeivel nagy hozzáértéssel, egyúttal empátiával és emberséggel foglalkozik.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. évi 80. számú határozata alapján Daróczi Lajosné részére 2013-ban Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Daróczi Lajosné az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola ügyviteli tagozatának vezetője. Az intézmény közgazdasági tagozatán érettségizett 1982-ben, majd képesítés nélkül tanított. A nyíregyházi tanárképző főiskolán magyar nyelv és irodalom, valamint gyors- és gépírás szakon szerzett diplomát. 1990-ig a visszatért egykori iskolájába és a közgazdasági tagozaton tanított, majd a – későbbi nevén Szabó Ferenc – Gyors- és Gépíró Szakiskolába kérte áthelyezését. 1999-ben az intézmény integrálásával visszakerült az Arany János Gimnázium kötelékébe, 2001 óta vezeti az ügyviteli tagozatot. Több évtizedes pedagógiai munkájával igazolta és bizonyította a pálya és az oktatás iránti elkötelezettségét. Elődje, Szőke Albertné támogatásával, kollégáival együtt vállalta a tagozat mellett a Szabó Ferenc Alapítvány Kuratóriumának segítését, irányítását. Meghatározó szerepe volt a „Szabó Ferenc” emlékversenyek megszervezésében. Aktív tevékenységének köszönhetően a versenyekben elért sikeres eredményekért több mint 600 diák kapott tárgyi jutalmat és elismerést, valamint közel 100 hátrányos helyzetű diák kapott a tanuláshoz, illetve a nyelvvizsga megszerzéséhez anyagi segítséget.
Kiváló személyes kapcsolatot tart fenn diákjaival, azok szüleivel, családjával, sorsukat az iskola elvégzése után is figyelemmel kíséri, lehetőségei szerint további pályájukat, mindennapi munkájukat is segíti. A folyamatos önképzés mellett igyekszik az intézmény tradícióinak megőrzésében, erősítésében, emellett korszerű ismeretek és módszerek kidolgozásában és bevezetésében.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. évi 81. számú határozata alapján Szilágyi Péter részére 2013-ban Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz. (Karnagy úr betegsége miatt később veszi majd át a díjat.)
Szilágyi Péter a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bihari Alapfokú Művészetoktatási Intézményegységének vezetője, a Berettyóújfalui Ifjúsági Fúvószenekar vezető karmestere.
Az 1975-76-os tanévben – főiskolai hallgatóként – még félállásban kezdett tanítani a Városi Zeneiskola rézfúvós tanszakán. Az akkori igazgató hívására korábban is gyakran kisegített az úttörőzenekarban. Az 1977-78-as tanévtől már főállású tanárként dogozott. 1977. november 15-én átvette az Ifjúsági Fúvószenekar irányítását. Kemény munkával felépítette a máig folyamatosan kiválóan működő zenekart, amely számtalan sikerrel írta be magát a magyar amatőr fúvószene elitjébe. Számtalan alkalommal képviselték Hajdú-Bihar megyét országos ifjúsági zenekari döntőn, kimagasló teljesítményeiket a Magyar Rádió rögzítette és népszerűsítette műsoraiban évtizedeken keresztül.
A legrangosabb hazai és külföldi elismeréseik között szerepel:
1981 Nyíregyháza „Arany Lant Diploma”
1983 Neerpelt (Belgium) I. díj (Summa cum laude)
1984 „Kiemelt Arany Diploma” (minősítés)
1987 Karlsruhe (NSZK) Kiemelt első helyezés
1990 Moszkva: I. díj (ifjúsági kategóriában)
Meghívással szerepeltek 2000-ben, a Budapesti Erkel Színházban rendezett országos gálán,
2005-ben az olaszországi Mirandolában,
2008-ba a fehéroroszországi Bresztben
2012-ben mind a 45 éves jubileumát ünneplő zenekar, mind pedig külön átvehette a Világ Fúvószenekari Szövetségének kitüntetését. A most 50 éves zeneiskolát az 1983-84-es tanévtől (tehát 30 éve) Szilágyi Péter igazgatóként irányítja. Kiválóra minősített művészeti iskola, amelyben közismerten gyermekközpontú, országosan is elismert szakmai munka folyik. Rendezvényeik a város kulturális életének látogatott és elismert eseményei, a tanári hangversenyektől a karácsonyi koncertig, az „Az év hangszerese” versenytől a népdaléneklési bemutatóig. E munka szakmai irányítója fáradhatatlanul és a minőségből sosem engedve Szilágyi Péter volt, aki e kiváló munkával városunk hírnevét is öregbítette közel négy évtizeden át.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. évi 82. számú határozata alapján Bene Gyula részére 2013-ban Kabos Endre-díj kitüntetést adományoz.
Általános iskolás korában kezdett kézilabdázni Bakonszegen. Pályafutása elején meghatározó volt testnevelője Rácz Sándor és az igazgató Úri Zoltán szerepe. Ők szervezték az iskola és a település sportéletét, ezért a kézilabdáért is ők feleltek. Már akkoriban is az idősebb korosztállyal játszott együtt. Ekkoriban még megrendezésre került a Dolgozók Nyári Szpartakiádja, erre készült el az első hivatalos igazolása. Az évente megrendezésre kerülő torna körzeti fordulóján mindig túljutottak, azonban már a megyei fordulón jóval erősebb csapatok ellen kellett megmérettetniük, ami nem zárult sikerrel. A sportkarrier a középiskolai évek alatt is folytatódott. A debreceni Mechwart András Szakközépiskolából egy komplett csapatot állított ki a Gördülő Csapágy Művek ifi alakulata. Itt kezdett el dolgozni, és ezek alatt az évek alatt is a gyár csapatát erősítette az NBII-ben. 1967-68-ban a katonaévei alatt sem hagyta abba a kézilabdát, Szandaszőlősön töltötte ezt a két évet, ahol a Pest megyei csapatokkal játszottak bajnoki mérkőzéseket. Leszerelése után visszakerült egy évre a másodosztályú Göcshöz, itt 1970-ig maradt. Itt érte el a legnagyobb eredményt, egy Magyar Kupa 4. helyezést. Ebben az évben került Berettyóújfaluba először játékosként a BUSE kereteiben, majd 1980-ban néhány vállalat vezetésével létrejött a BMSE. A 80-as évek közepén újra fuzionálni kellett a BUSE-val, de a 90-es évek elején újra külön tudott válni a kézilabda a focitól. Azóta folyamatosan BMSE néven szerepel a helyi kézilabdacsapat. Akkoriban már vezetőségi tagként segítette a csapat munkáját. Gál Antal elnöki posztjáról való lemondása után vállalta a feladatot, hogy vezesse az egyesületet. Ezt hivatalosan még mindig ő teszi, de 1,5 éve átadta a feladatok egy részét. Az idei szezonban érte el az egyesület felnőtt férfi csapata eddigi legjobb eredményét, az osztályában megszerzett bronzéremmel.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. évi 83. számú határozata alapján Szabó Béla részére 2013-ban Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója kitüntető címet adományoz.
Szabó Béla a Hunyadi Mátyás Tagiskola 7. osztályos tanulója. Tanulmányi eredménye a 7 év során végig jeles volt. Emellett a városi, megyei, országos szintű úszóversenyek állandó résztvevője, több nemzetközi versenyen is eredményesen szerepelt.
Az utóbbi évek eredményei:
Megyei úszóversenyek:
50 m gyorsúszás 1. hely, 2. hely
50 m hátúszás 1. hely, 1. hely
50 m mellúszás 1. hely, 2. hely
50 m pillangóúszás 1. hely, 2. hely
Nemzetközi úszóverseny:
100 m mellúszás 6. hely
100 m hátúszás 10. hely
Országos úszóverseny:
100 m mellúszás 3. hely
100 m hátúszás 3. hely
200 m vegyes úszás 2. hely
Megyei úszóverseny:
400 m gyorsúszás 2. hely
400 m vegyes úszás 2. hely
Országos Diákolimpia:
100 m hátúszás 13. hely
Országos úszóverseny:
100 m hátúszás 4. hely
Megyei úszóverseny:
100 m gyorsúszás 1. hely
100 m hátúszás 1. hely
100 m mellúszás 1. hely
100 m pillangóúszás 1. hely
Megyei Diákolimpia:
100 m hátúszás 1. hely
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. évi 13. számú önkormányzati rendelete mindazoknak, akik bármely munkaterületen legalább 40 vagy 50 éve aktívan fejtik ki tevékenységüket, a helyi közösség elismerését és köszönetét Emléklap adományozásával fejezi ki.
Több mint 50 éves aktív tevékenységének elismeréseként Berettyóújfalu Város Önkormányzata elismerő emléklapot adományoz Lisztes János szabómesternek.
Lisztes János 1932. június 19-én született Hosszúpályiban, de már elemi iskoláit Berettyóújfaluban végezte 1938 és 1942 között. Majd 1946-ban a Gróf Tisza István Fiú Polgári Iskolában szerzett bizonyítványt. 1950-ben az Ipari Iskolában szerzett férfi szabó szakképesítést. 1951-től az akkori Szabó KTSZ-ben dolgozott méretes férfi szabóként, 1975. augusztus 1-ig. 1970-ben szerzett Mesterlevet, német méretes szabó vizsgát tett. 1960-tól részt vett a szakmunkásképzésben, gyakorlati oktatóként 19 tanulójának tanította meg a mesterség fortélyait, akik közül többen elismert szabóként dolgoztak a tanuló évek után. Négy évig az Ipari Iskolában elméleti tantárgyakat is oktatott a leendő férfi szabóknak, szakrajzot, szakismeretet és anyagismeretet oktatott. 1956-tól 1970-ig minden évben megkapta a Kiváló Dolgozó kitüntetést. A ’60-as évek elején területi és országos szabászversenyen is 2. helyezést ért el. 1956-tól 1970-ig a BUSE csapatában futballozott. Évekig volt csapatkapitány, de minden poszton kipróbálta magát. A vezetésével bajnoki 3. és 4. helyezést is értek el. 1960-ban a Spartacus válogatott játékosa volt. 1975-től lett önálló iparos, a saját műhelyében dolgozott otthon, a Nagyváradi utcán. Munkáját megbecsülték, mindig pontosan, határidőre elkészítette a megrendelt ruhákat. Folyamatosan haladt a férfi divattal és a korral, az öltönyeit messziről fel lehetett ismerni a rá jellemző igényes, precíz kivitelezésről. Hosszú évekig az ő öltönyeiben ballagtak a végzős középiskolás diákok Berettyóújfaluban. A leghíresebb ember, akinek kabátot varrt, Istyenko tábornok volt, az akkori Szovjet Légierő Országos Főparancsnoka. Igényes munkájának köszönhetően a műhelyében megfordultak nemcsak Berettyóújfalu, hanem a környező települések, a megye gazdasági, társadalmi életének meghatározó személyiségei is.
A városnapi rendezvények 2013. május 24-én, pénteken 10 órától a Népliget utca átadóünnepségével folytatódnak, majd 17 órától, a Makk Kálmán Moziban kerül bemutatásra az „Erdély nyugati kapuja” című, Bihar megyét és Nagyváradot bemutató dokumentumfilm, melyet a film alkotóival folytatott közönségtalálkozó követ. Szombaton a Szeretethíd elnevezésű önkétes nappal, illetve a Szent István téri rendezvényekkel zárul az eseménysorozat.
A részletes program megtekinthető.