Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság összesen ezerhétszáz, a vonatkozó előírásoknak megfelelő szén-monoxid-érzékelőt vásárolt, amelyeket az ország különböző pontjain lévő, gázkészülékkel rendelkező közintézményeknek adományoz.
Az eszközökből szimbolikusan huszonöt darabot április tizedikén Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, az Országos Tűzmegelőzési Bizottság elnöke, illetve társelnökei, Poprády Géza, a Vidékfejlesztési Minisztérium és Farkas Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára adott át a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon.
A sajtótájékoztatóval egybekötött rendezvényen a bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy 2012-ben 191 olyan esetnél kérték a tűzoltók segítségét, ahol szén-monoxid jelenlétét mutatták ki. Az előző esztendőben kétszázharmincöten szenvedtek valamilyen szintű mérgezést és tizennégy ember halt meg szén-monoxid miatt. Az idén már eddig száznyolcvanhét mérgezés történt, a halálos áldozatok száma kilenc. Éppen ezért kardinális kérdés a csendes gyilkos elleni védekezés, fogalmazott Bakondi György. Mint mondta, a szén-monoxid színtelen, szagtalan, emberi érzékekkel észrevehetetlen, a tünetek (fejfájás, szédülés, fáradtság, álmosság, hányinger-hányás és tudatzavar) pedig könnyen összetéveszthetőek más betegségek, például az egyszerű influenza tüneteivel. Szén-monoxid egy-egy háztartás levegőjébe sok minden miatt kerülhet, elég egy eldugult kémény, rosszul szellőztetett helyiség, nem rendeltetésszerűen működtetett fűtőberendezés, sérült kazán. Ezért, jelentette ki az Országos Tűzmegelőzési Bizottság elnöke, a grémium kifejezetten javasolja a szén-monoxid-mérő használatát. A testület jó példával jár elöl, amikor ezerhétszáz eszközt juttat közösségi intézményeknek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, Farkas Imre arról beszélt, hogy Magyarországon a szén-monoxid-mérők még nem terjedtek el kellőképpen. Külföldi példára hivatkozva elmondta, az Egyesült Államokban a fogyasztóvédők azt javasolják, hogy minden lakásban, sőt, minden szinten legyen ilyen eszköz. A társelnök elmondta azt is, hogy milyen fajta készülékek vannak, kiemelte a vegyi reakcióval jelzőket, amelyeknek, mint mondta, meghatározott élettartamuk van, 4-7 évig használhatóak, utána le kell cserélni őket.
Az OTB másik társelnöke, Poprády Géza az intézmények kiválasztásának folyamatát ismertette. Beszélt arról, hogy az idén február-március folyamán a katasztrófavédelem területi szervei felmérték azokat a közintézményeket, ahol nagyobb teljesítményű, nyitott égésterű gázfogyasztó berendezések (például kazánok, vízmelegítők, főzőberendezések) vannak. Összesen körülbelül kétezer-ötszáz kockázatosnak ítélt helyszín került fel a listára, a bizottság költségvetéséből pillanatnyilag ezerhétszáz mérőeszközt tudtak vásárolni.
A sajtótájékoztatón egy-egy szén-monoxid-érzékelőt vehetett át huszonöt közintézmény képviselője, a többit a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok adják át leendő gazdáiknak.
A most átadott készülékek 50 ppm szén-monoxid-szint alatt (ennél a térfogatszázaléknál egy köbméternyi levegőben ötven köbcenti szén-monoxid van) 60-90 percen belül, 100 ppm-nél 10-40 percen belül, 300-as szintnél pedig már három percen belül riasztanak. Hangerejük 85 decibeles. (Összehasonlításképpen, egy porszívó hangereje egy méterről nagyjából 80 decibel, egy kamioné ugyanekkora távolságról pedig már 90). Működésükhöz három darab ceruzaelem szükséges. A készülék mínusz tíz és plusz negyven fok között működőképes, falra vagy mennyezetre kell felszerelni.
Forrás: Kormany.hu, Katasztrófavédelem
