Európában, így hazánkban is, március utolsó vasárnapjától, október utolsó vasárnapjáig tart a nyári időszámítás. Idén március 31-én, azaz vasárnap hajnalban kell 2-óráról 3-ra állítani óráinkat. A Magyarországon 1980 óta működő rendszert energia-megtakarítási céllal vezették be. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. becslése szerint az átállítással megközelítőleg az ország egy napi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg.
Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – jellemzően reggel 7 és este 10 óra között - minél inkább egybeessen a természetes nappali világosság idejével, ezáltal kevesebbet kelljen használni a világítást. Az átállítással a helyi idő „mesterségessé” válik, egy órával tér el az időzóna csillagászati idejétől.
A MAVIR szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően napi 1–4 %-os (1000–5000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható, amely a napfényes órák számának növekedésével fordított arányban csökken. Az októberi visszaállítás – mivel az év ezen időszakában már korán sötétedik – nem okoz többletfogyasztást. Az összességében megtakarított villamos energia éves szinten becsülve mintegy 100-120 GWh-t tesz ki. A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.
Az óraátállítás élettani hatása sokunk szervezetét megterheli, ezért az első hetekben fokozottabb figyelem szükséges.
Az ország mindenkori fogyasztási adatai folyamatosan nyomon követhetők a társaság honlapján:
Háttér információ:
A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését.
Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával.
Az óraátállítást békeidőben először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart).
2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat.
Amerikában November első vasárnapján állítják át az órát téli időszámításra.
Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.
Forrás: