Berettyóújfaluban 2012. december 14-én tartott sajtótájékoztatót Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az állam önkormányzati adósságrendezési intézkedéseivel kapcsolatban, ahol fontos részleteket tudhattunk meg városunk jelenlegi pénzügyi helyzetéről és a várható kormányzati segítségnyújtásról is.
Vitányi István országgyűlési képviselő úrtól megtudtuk, hogy 2012. október 27-én Budapesten, Önkormányzatok adóságcsapdában címmel tartott rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette, mivel az önkormányzatok jelentős részének túlzott eladósodása miatt további működésük veszélyeztetve van, az állam bizonyos feltételek mellett átvállalja az önkormányzatok adósságállományát. Az 5000 fő alatti települések esetében a felvett hitelt, kölcsönt, váltót, kötvényt teljes mértékben, az 5000 lélekszám feletti településeknél a keletkezett adósság minimum 40, maximum 70%-át.
Képviselő úr kiemelte, hogy ez a mostani helyzet azért állhatott elő, mert az előző szocialista-szabaddemokrata kormány nagyon eladósította az önkormányzatokat, az embereket és a Magyar Államot is egyaránt, amit helyi szinten is lehet érezni. Az országos szintű eladósodás megállítása és csökkentése érdekében a jelenlegi kormány kidolgozott egy hárompontos mentőcsomagot. Első lépés volt az állami adósságcsökkentés, ugyanis ha az adatokat megnézzük 2002-ben 52,7 %-os volt az államadósság, ez 2010-re ez 80 % fölé nőtt, amit jelenleg sikerült 75-76% körülire csökkenteni. Második fontos lépés volt az állampolgárok eladósodásának megállítása, az árfolyamgát és egyéb, ezt szolgáló intézkedések bevezetésével.
A polgári kormány mentőcsomagjának harmadik lépése az önkormányzatok adósságrendezése. A Hajdú-Bihari 4. sz. választókörzet 41 településből áll, ebből négy 5000 lakos feletti. Ennek értelmében a települések 95%-a teljes adósságrendezés alá kerül, ami az 5000 fő alatti önkormányzatoknál 2012. december 31-ig meg is valósul. A 4 nagyobb település esetén pedig a fentebb említett 40-70%-os átvállalást jelent, 2013. június 30-ig. Országosan összesen 1956 önkormányzatot érint a Kormány ez irányú intézkedése.
Ezután Fónagy János államtitkár úr tájékoztatójában szintén hangsúlyozta, hogy 2002-ben a polgári kormány megközelítőleg 8.000 milliárdos államadóssággal adta át a kormányzást és annak felelősségét, majd 2010-ben 20.000 milliárd feletti, azaz nyolc év alatt 2,5-szörösére növekedett adósságállománnyal vették át az ország vezetését. Ez nem magyarázható a rendszerváltással kapcsolatos nehézségekkel, más országokkal való közös történelmi múlttal, mert ha megnézzük a hozzánk hasonló történelmű országokat (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Szlovénia), ott a teljes államadósság az elmúlt évtizedben nem haladta meg az 50%-ot, sőt nem egy közülük 40-30% alatt van.
Államtitkár úr kitért arra, hogy a jelenlegi államadósság legnagyobb részét 2006 után szedte össze az ország. 2008 november végén az akkori kormány államcsőd elkerülésére hivatkozva - ami saját hibájukból fenyegette az országot - kötött meg az IMF-el egy kedvezőtlen hitel megállapodást, annak tudatában, hogy egy év múlva választások lesznek és ez már nem az ő felelősségük, bármilyen eredmény is szülessen. Egyedül Magyarország kötötte meg úgy az IMF szerződést, a környező országok közül, hogy annak visszafizetési kötelezettségét 2011-2014 között állapították meg, megnehezítve ezzel a soron következő kormány munkáját, súlyos terheket róva az adófizető állampolgárokra. Más országok által felvett IMF hitelek törlesztési ideje 2018-2020-utánig lett megszabva.
Magyarország további sajátossága, hogy adósságának megközelítőleg a fele, 48%-a deviza alapú. Közel 600 ezer család érintett a devizahitellel, több százezer ingatlan fedezettel. Államtitkár úr itt hívta fel mindenki figyelmét, hogy azon devizahitelesek, akiknek az árfolyamgát megoldást jelent, ne felejtsék el hogy 2012. december 31-ig kérhetik ennek rögzítését. Igaz ez nem jelent végleges megoldást, de átmeneti, rövid távú családi tragédiák megelőzhetők, elkerülhetők ez által.
Az önkormányzatok jelentős része is svájci frank, vagy euro alapon adósodott el, vagy bocsájtott ki kötvényt, ami annak idején jó alternatívának tűnt. Európában nincs még egy olyan ország, ahol a deviza alapú eladósodás ilyen mértékű lenne, mint Magyarországon, az előző kormányok felelőtlen intézkedései, adott érdekek kiszolgálása miatt. 2012-ben az állam a költségvetés 4,3%-át fordítja adósság törlesztésre.
Fónagy János parlamenti államtitkár elmondta azt is, hogy az önkormányzatok adósságcsapdájának egyik lényeges eleme még a rendszerváltáshoz vezethető vissza, ugyanis az önkormányzatoknak egyre több kötelező feladatott kellett átvállalniuk, ellátniuk. Ezen feladatok ellátására az állam 2002 után egyre csökkenő normatívát biztosított, ez évente nagyjából 5-10 %-al csökkent. Másik fontos tényező, hogy az európai uniós pályázatok megvalósításához szükséges önkormányzati önerőt csak hitelből, vagy kötvény kibocsátásából tudták előteremteni a települések.
Berettyóújfalu 4,1 milliárd forintnyi adósságának nagy része 2010 előtt keletkezett, a fejlesztési hiteleket szennyvíz, iskola, kórház, strandfelújításra, kerékpárút építésére, városközpont kialakítására fordították. Az önkormányzatok adósságának átlagban 50%-át 2013-ban az állam átvállalja, egyedi elbírálás és megállapodás alapján. Fontos feladat a további eladósodás megakadályozása, ennek egyik elemeként az állam át, illetve visszavesz az önkormányzatoktól kötelező fenntartású intézményeket és biztosítja azok működését. Ezen kívül szigorú szabályokhoz köti az önkormányzatok további hitelfelvételét, kötvénykibocsátását.
Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere vette át a szót és konkrét, városunkra vonatkozó adatokkal, információkkal egészítette ki államtitkár úr beszédét. Kiemelte, hogy annak ellenére, hogy egyes intézmények 2013-tól állami fenntartásba kerülnek, nagyon fontos a közös együttműködés, mert csak így lehet felelős, jó döntéseket meghozni, segítve ezzel a város fejlődését.
2006 és 2010 között olyan drámai mértékű forráskivonások történtek Berettyóújfaluban, hogy a város adósságállománya ezen időszakban meghúszszorozódott, 200 millióról 4 milliárd forintra. 2010 óta ez az összeg azonban nem nőtt, az egymilliárdos kötvénykibocsátásból 250 millió már visszafizetésre is került és további működési hitelt sem vett fel az önkormányzat. 2009-2010 között, azaz egy év alatt 308 millió forinttal csökkent Berettyóújfalu kötelező feladatok ellátásra kapott állami normatív támogatása.
2007-hez viszonyítva ez fél milliárdos forráskivonást jelent. Ebből is látható, hogy milyen nehéz helyzetben volt önkormányzatunk, amikor a kötelező feladatok ellátására szükséges pénzeszközök felét kaptuk csak meg. Ennek ellenére is megbirkózott a város a rá háruló feladatokkal, így államtitkár urat is tiszta lelkiismerettel várták, mondta Muraközi István, aki csak szuperszombatként emlegette azt a budapesti rendezvényt, amelyen a miniszterelnök úr bejelentette a kormány adósságrendezéssel kapcsolatos intézkedéseit. Az a tájékoztató még az Önkormányzatok adósságcsapdában címet viselte, de most, a konkrét tárgyalások idején, már adhatjuk azt a címet a mai sajtótájékoztatónak, hogy Kiút az adósságcsapdából.
Polgármester úr becslései alapján a város nagyjából 60%-os hitelátvállalásra számít az államtól 2013 első felében. Ez azt jelenti, hogy a város adósságállománya lefeleződik, még ha csak 50%-os támogatást veszünk alapul akkor is. A továbbra is fegyelmezett gazdálkodással és a konszolidáció segítségével megteremtődik egy alapvető működési biztonság, valamint további lehetőségek nyílnak újabb, értékteremtő beruházások megvalósítására és a meglévők minél hatékonyabb felhasználására.