A Konrád-ház falánál, a vészkorszak áldozatainak és a világon szétszóródott újfalui zsidóság tiszteletére állított emléktáblánál kezdődött a megemlékezés városunkban, ahol a Debreceni Zsidó Hitközség, Berettyóújfalu Város Önkormányzata, a Berettyóújfalui Tankerületi Központ és a Berettyó Kulturális Központ képviselői helyezték el koszorúikat. Ezt követően a Zsinagóga Kultúrtérben folytatódott a rendezvény, melyen köszöntőt mondott Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere és Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke. A megemlékező előadást - egy rendhagyó történelem órát - Heller Zsolt, a Debreceni Zsidó Hitközség alelnöke tartotta Berettyóújfalu valamennyi 8. osztályos tanulója számára. A műsorban közreműködött a Diószegi Kis István Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és AMI, a Berettyóújfalui II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Hunyadi Mátyás Tagiskolája, a Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola és AMI és Széchenyi István Tagiskolája. KÉPGALÉRIA
Muraközi István, Berettyóújfalu Város Polgármestere köszöntőjében megbecsülését és köszönetét fejezte ki a városban működő általános iskolák vezetőinek, pedagógusainak és diákjainak, ugyanis idén minden helyi általános iskola jelen volt a megemlékezésen, ami példaértékű. A tanulók nagy része most járt először a Zsinagóga Kultúrtérben, de a polgármester bízik abban, hogy az itt kapott impulzusok által további rendezvényeken is részt fognak venni az elkövetkező időkben.
- "Az emberiség történetének talán a legsötétebb korszakára emlékezünk most, hisz sokan nem az elkövetett bűneik, cselekedeteik miatt váltak áldozattá, hanem azért, mert zsidónak születtek" - emlékeztetett a városatya. A 19-20. század fordulóján Berettyóújfalu lakosságának tíz százaléka zsidó volt. Ez a város nem lett volna olyan fejlett kultúrában, gazdaságban, tudományban egyaránt, ha zsidó honfitársaink tehetségüknek és szorgalmuknak köszönhetően nem tették volna virágzó kisvárossá Berettyóújfalut. 1944. július 7-én a város lakói közül 978 főt az egykori téglagyár udvarára vittek, majd másnap a nagyváradi gettóba szállították őket. A zsidóság nagy része Auschwitzba került és a történelemből tudhatjuk, ez hogyan is végződött.
Méltósággal emlékezzünk és soha ne felejtsük el ezt a 80 évvel ezelőtti vészkorszakot - zárta köszöntőjét a polgármester.
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke nagy szeretettel köszöntötte az eseményen részt vevő fiatalokat és az őket kísérő pedagógusokat.
- "Nagy öröm, hogy így, együtt tudunk emlékezni"- hangoztatta. Annál is inkább, mert jelenleg egy igen nehéz világban élünk és nem is gondoltuk azt, hogy a holokauszt után előfordulhatnak még olyan események, amelyekkel az utóbbi években találkozhattunk: háború, terrorizmus. Az egész világ terhelt ezzel a problémával, ezért is kell emlékeznünk azokra a magyar zsidókra, akiket koncentrációs táborba vittek, akik az akkori vérengzés áldozatai lettek. Kötelességünk az emlékezés, már csak azért is, mert a világ nem tanult ezekből az eseményekből. Nagyon fontos, hogy a fiatal generáció átérezze, megértse, hogy ez az út nem folytatható és egy jobb, élhetőbb világot tudjanak teremteni az emberiség számára.
Heller Zsolt egyetemi oktató, a Debreceni Zsidó Hitközség alelnöke - a Zsinagóga Kultúrtér szakmai tanácsadója és az itt látható kiállítás megálmodója, megtervezője és megvalósítója - beszéde elején hangsúlyozta: megtisztelő számára, hogy Berettyóújfalu ilyen lelkiismeretesen gondoskodik az egykori zsidó közösség zsinagógájáról, amely már megújult állapotában látható és számos kulturális eseménynek ad otthont.
- Nehéz megfogalmazni, mi is valójában a holokauszt - kezdte előadását az alelnök. A fiataloknak, szüleiknek, sőt nagyszüleiknek sincs emlékük erről. - Meg tudnátok határozni, mi is számotokra a valódi érték?- tette fel a diákoknak a kérdést, majd így folytatta: - Mit vinnétek magatokkal, ha azonnal indulni kellene ismeretlen helyre? És mit tennétek akkor, ha a magatokkal vitt dolgokat hátra kellene hagyni? Ha csak egy szál ruhátok maradna, elszakítva a szeretteiktől?
- Nehéz ezeket a dolgokat emlékek nélkül felfogni, megérteni. A holokauszt egy megkülönböztetés, kirekesztés eredménye lett. Berettyóújfalu társadalmára a második világháború előtt az volt a jellemző, hogy erős szimbiózisban, összhangban, szeretetben élt a zsidó és nem zsidó származású ember. És aztán jött a megkülönböztetés, a sárga csillag felvarrása és az egyre durvább törvények. Azt elképzelni, hogy milyen lehetett ezt átélni gyerekként, felnőttként, idősként, a mai ember számára szinte lehetetlen.
A történelmünkre emlékeznünk kell, hogy ez többet ne fordulhasson elő. Úgy éljünk fejben és szívben egyaránt, hogy el tudjuk fogadni embertársainkat - zárta a rendhagyó történelemórát Heller Zsolt.
A megemlékezés végén egy verses, zenés összeállítás keretén belül Berettyóújfalu minden általános iskolája, az állami iskolák és tagiskoláik illetve a református egyházi iskola tanulói is együtt szerepeltek.
A műsorban elhangzó Emőd Tamás, Radnóti Miklós versei még 1938-ban születtek, mintegy előérzet, mintegy látomás. Konrád György az Elutazás és hazatérés című önéletrajzi regényéből idézett részletében leírja, gyerekként hogyan élte át ezt a vészterhes időszakot.
Közreműködtek: Demeter Réka, Ékes Johanna, Frank Debóra, Lakatos Lia, Laczkó Sándor, Milák Henrik, Sápi Timót, Székely Kristóf, Tóth Szabolcs.
A nézőtéren a Diószegi Kis István Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Berettyóújfalui II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a Hunyadi Mátyás Tagiskola, a Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és a Széchenyi István Tagiskola 8. osztályos tanulói és kísérő tanárai foglaltak helyet.
A rendezvény a HOLOKAUSZT 80. évfordulója alkalmából kiírt pályázat keretében, a Bihari Múzeumért Alapítvány közreműködésével valósult meg.
Támogatók: a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány.