A járulékfizetés és a költségelszámolás is jelentősen egyszerűsödik az egyéni vállalkozók számára 2025-től. A kormány kezeli az amerikai-magyar kettős adóztatásról szóló egyezmény megszűnésével előálló helyzetet, adómentessé teszi a lottóötöst, és kevésbé izgalmassá a NAV feketelistáit. Benyújtotta a kabinet idei második adócsomagját az Országgyűlésnek.
Kedden éjfél előtt nem sokkal a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek „Az egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, klasszikus, idei második salátatörvényét, amely számos adótörvényt számos ponton átír, módosít, pontosít – összesen 186 oldalon keresztül.
Most jöjjenek a legfontosabb részletek.
Szja: egyszerűbb költségelszámolás az egyéni vállalkozóknak
Az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény megszűnése miatt szükséges módosítások
Mivel 2024. január elsejétől megszűnik az amerikai-magyar kettős adózást kizáró egyezmény, számos ponton módosul az szja–törvény. Így például változik a külföldön megfizetett adó beszámításra vonatkozó szabály, tehát jövőre a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem (tőkejövedelem, különösen osztalék) esetében engedélyezi a törvény a külföldön megfizetett adó beszámítását, a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó külön adózó jövedelem esetében pedig nem.
A módosítás azt is javasolja többek között, hogy az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell majd alkalmazni az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmekre, valamint az OECD tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.
Egyszerűbb lesz az egyéni vállalkozók adózása 2025-től
Az egyéni vállalkozók „kvázi társaságként” való adóztatása megszűnik, és egy jelentősen egyszerűbb költégelszámolási módszerre épülő rendszer kerül bevezetésre – olvasható a javaslat általános indokolásában.
A vállalkozói jövedelemadózás szabályainak átalakítása keretében megszűnnek a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények (foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény), a fejlesztési tartalék és a kisvállalkozások adókedvezménye is, valamint a vállalkozói kivét fogalma is.
A bonyolult értékcsökkenési szabályok helyett a kizárólag a vállalkozói tevékenységhez használt tárgyi eszközök tekintetében egy összegben, az üzembe helyezés évében lenne lehetőség az eszköz beszerzési árának elszámolására. Az egyösszegű leírás miatt keletkező esetleges negatív adóalap a veszteségelhatárolás szabályai szerint a következő 5 évben keletkező vállalkozói jövedelemmel szemben elszámolható. A nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszközöknél megmarad az átalány- értékcsökkenés a bevétel 1 százalékáig, viszont a nyilvántartási érték 50 százalékára vonatkozó korlát megszűnik. A saját szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolhatósága ugyan megszűnne, viszont a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja így a jövedelem 89 százaléka lenne – olvasható az indokolásban.
A törvényjavaslat szerint az ingatlan-bérbeadási, illetve a kereskedelemről szóló törvény szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó bevétellel szemben a kizárólag bérbeadásra hasznosított tárgyi eszköz tekintetében évi 2 százalékos mértékű értékcsökkenési leírás számolható el. Az ezen tárgyi eszközhöz kapcsolódó felújítási költség is elszámolható marad, viszont megszűnik az a lehetőség, hogy a felújítás költsége beépüljön az értékcsökkenési leírás alapjába. Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve a magánszálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszemély a tevékenységéhez használt épület, épületrész esetében évi 2 százalékos mértékű értékcsökkenést számolhat el a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig.
A törvényjavaslat rendelkezne arról is, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónak elegendő a bevételeiről nyilvántartást vezetnie, nem szükséges naplófőkönyvet, pénztárkönyvet vezetnie.
Szintén az szja-törvény módosításait taglaló részben szerepel, hogy az indokolás szerint „a tradicionális számsorsjátékokon (lottó, kenó, puttó) való részvételi kedv fokozása érdekében” a javaslat mentesíti a személyi jövedelemadó alól az ilyen játékokon elért nyereményeket – vagyis adómentes lesz a lottóötös.
Járulékfizetés: sokkal egyszerűbb lesz az egyéni vállalkozóknak 2025-től
A törvényjavaslat alapján jelentősen egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékfizetésének szabályai. A kormány kezdeményezi, hogy a társadalombiztosítási járulékot a főfoglalkozású egyéni vállalkozók csak a minimálbérig fizessék, a másodfoglalkozású (mellékállású) egyéni vállalkozók pedig a minimálbér 30 százaléka után teljesítik járulékfizetési kötelezettségüket. A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a magasabb ellátási alap (pl.: táppénz, nyugdíj) megszerzése érdekében lehetőségük nyílna magasabb járulékalap választására – olvasható az általános indokolásban.
Az egyéni vállalkozó adminisztrációs terhei jelentősen egyszerűsödnek azáltal, hogy a szociális hozzájárulási adó a személyi jövedelemadóval analóg módon éves elszámolásúvá válik és a szociális hozzájárulási adóelőleg alapja meg fog egyezni a személyi jövedelemadó előleg alapjával.
Továbbra is fennmarad a minimum adófizetési kötelezettség, viszont a garantált bérminimum és a minimálbér közti különbségtétel, valamint a 112,5 százalékos szorzó is megszűnik, és egységesen minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak havonta a minimálbér után legalább meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót.
Év közben negyedévente kell az adóelőleget megállapítani és a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetni, azonban a negyedéves bevallási kötelezettség megszűnik. Az adót az adóhatóság által kiajánlott bevallási tervezet felhasználásával vagy a vállalkozó által elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell majd évente bevallani és ott kell elszámolni a negyedévente fizetett adóelőleg és az éves adókötelezettség esetleges különbözetével. A különbözetet a bevallási határidőig, azaz a tárgyévet követő év május 20-áig kell megfizetni. A fenti szabályok költségelszámolási módtól függetlenül egységesen vonatkoznak az átalányadózó és a tételes költségelszámoló egyéni vállalkozóra is – áll a részletes indokolásban.
A törvényjavaslat ezen túl a magánszemélyek egyéni vállalkozóvá válását ösztönző kedvezményt vezet be 2024. január 1-jétől. „Az adókedvezmény a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozókat illeti meg, melyet a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó 13 százalékos adómértékével megállapított összegben, a tevékenység megkezdését követő második évben pedig a minimálbér és a szociális hozzájárulási adó mértékének felével megállapított összegben vehetnek igénybe” – olvasható a részletes indokolásban.
Áfa: 2025-től más lesz a nyugta
Jogharmonizációs céllal módosulnak az alanyi adómentességre, valamint az egyes, távolról is elérhető szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályok. Mint arról már lapunk is beszámolt – összhangban a 2022/542/EU tanácsi irányelv által módosított 2006/112/EK tanácsi irányelvvel – nem adóalany igénybevevő esetében, ha az eseményen, rendezvényen történő részvétel távolról, online hozzáféréssel történik, a teljesítési helyre az igénybevevő nem adóalany letelepedési helyét, lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét rendeli alkalmazni.
Ezen túl a törvényjavaslat egyes műalkotásoknak az Európai Unión kívülről történő behozatalára 5%-os kedvezményes áfa mérték alkalmazását írja elő.
A törvényjavaslat az adómegfeleléssel kapcsolatos folyamatok digitális átalakítását célzó eNyugta és eÁfa projektek törvényi szintű szabályozását tartalmazza, amivel a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye szerint „Magyarország elsőként teheti általánossá az e-nyugtát az Európai Unióban”.
A törvényjavaslat így meghatározza a nyugta kötelező adattartalmát 2025. január 1-jétől, mely bővebb, mint a nyugta jelenlegi adattartalma. Ennek értelmében a kötelező adat része lesz az értékesített termékre, nyújtott szolgáltatásra vonatkozó adat (pl. termék neve, globális kereskedelmi áruazonosító száma, mennyisége, a szolgáltatás neve, mennyisége); amennyiben az ellenérték bruttó összegben van meghatározva, akkor a felülről számított adómérték; adómentesség esetén az arra történő utalás; továbbá használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetén a különbözet szerinti szabályozásra történő utalás. E-nyugtának nem minősülő nyugta esetében a nyugta kötelező adattartalma változatlan marad. Továbbá átmeneti szabály értelmében 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése az e-nyugtán sem – olvasható az indokolásban.
Kedvezményes áfakulcs alá kerül a túró rudi
Változik a kedvezményes áfa kulcsú és az adómentes termékek és szolgáltatások köre. A javaslat 2024. január 1-jétől 18%-os áfa kulcs alá sorolja a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott, a 2106 és a 1806 vámtarifaszám alá tartozó desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudit – nevesíti a népszerű terméktípust a részletes indoklás.
A javaslat rögzíti, hogy adómentes a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése (a korábbi szöveget pontosítanák a HÉA-elvnek való pontosabb megfelelés érdekében, a hatályos jogszabályszöveg jelenleg úgy szól, hogy mentes az adó alól „az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minőségében – teljesít”).
A módosítás pontosítja a vtsz. besorolást a kedvezményes, 5%-os áfakulcs hatálya alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő tápszereknél.
Adómentes lesz a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben. Az áfatörvény eddig a közszolgáltató által végzett beteg- és sérültszállítási tevékenységet sorolta föl az adómentes szolgáltatások körében. A módosítás egy új, q) pontban rögzíti, hogy az adómentesség a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók által folytatott beteg- és sérültszállítási tevékenységre
is kiterjed, feltéve, hogy a tevékenységet végző szolgáltató a szállítást speciálisan e célra felszerelt gépjárműben végzi – olvasható a részletes indoklásban.
Egyéb változások: különadók, számvitel, feketelisták
A törvényjavaslat 2024. január 1-jétől kiemeli a közművezetékek adója hatálya alól a hírközlési vezetékeket, 2025. január 1-jétől pedig hatályon kívül helyezi a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt.
A törvényjavaslat további egy évvel meghosszabbítja a reklámadó felfüggesztésének határidejét.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek előírásai alapján 2024. január 1-jétől hatályba lép az új visszaváltási díjrendszer. A törvényjavaslat az új visszaváltási díjrendszerhez kapcsolódó számviteli elszámolási szabályokat tartalmazza.
A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy 2024-től könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztásával egyidejűleg a könyvvizsgálat végrehajtásáért személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.
Az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő közteher a jövőben a törvény erejénél fogva szociális hozzájárulási adónak minősül – áll a javaslatban.
A törvényjavaslat elfogadása után kevésbé lesznek izgalmasak a NAV feketelistái; a közzétételre kötelezettek köre szűkül, miután a tervek szerint 2024-től „a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listájában csak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, jogi személyek és egyéb szervezetek adatait teheti közzé az állami adó- és vámhatóság. de közülük is csak azokét, akiknél az adóhiány összege meghaladja a 100 millió forintot”.
A törvényjavaslat csaknem minden adójogszabályt érint, így részletes tanulmányozása elengedhetetlen.
