A kiállítás bemutatja, hogy milyen eseményeken keresztül jutott el Magyarország a kommunista diktatúra elnyomásától a rendszerváltozásig. A tizenhárom tabló idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, ami 1989-90-es összeomlásig megfosztotta a magyarokat a szabadságuktól. KÉPGALÉRIA
Az elnyomó kommunista diktatúrát a rendszerváltozásig vezető történelmi eseményeket dolgozza fel az a vándorkiállítás, ami most Berettyóújfaluba, a Nadányi Zoltán Művelődési Házba érkezett.
Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere üdvözölte a kiállítást városunkban, és visszaemlékezett a 89'-es történésekre helyi és országos szinten egyaránt, majd kihangsúlyozta mennyire más a történelem ha csak könyvekből tanuljuk, és mennyire más amikor át is éljük azt. A városvezető azt kívánta, minél több településre jusson el a kiállítás, hogy minél több fiatal ismerhesse meg azt a történelmi kort, amelyet szeretnénk mindörökre magunk mögött tudni, és ezáltal felértékelődhessen a szabad választás, a demokrácia, mellyel egy szebb jövőt tudunk felépíteni.
– A tizenhárom tablóból álló kiállítást még 2019-ben állítottuk össze. Azóta az ország különböző pontjaira vittük el a tárlatot, hogy a rendszerváltoztatás története minél több emberhez eljusson – fogalmazott Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze. A kiállítás két részből áll. Az egyikben az 1989 előtti bő 45 év eseményeit veszik sorra. – Nemcsak nálunk zajlottak az elnyomó kommunista diktatúra elleni felkelések, hanem a környező, Szovjetunió által megszállt országokban is. 1953-ban Kelet-Németországban kezdődött, majd 1956-ban Lengyelországban, Poznanban folytatódott. Minden évtizedben történtek megmozdulások. Elég az 1968-as Prágai tavaszra, vagy az 1980-as Szolidaritás megalakulására gondolni, ami nemcsak Lengyelország, hanem az egész szocialista tábor politikai berendezkedését megrengette. A kommunizmus lufija fokozatosan kipukkadt a nyolcvanas években – emlékeztetett a Terror Háza Múzeum történésze. Ennek a sűrű három évnek az eseményeit láthatják az érdeklődők a kiállítás másik felében.
-Fontos, hogy azokhoz is eljusson a rendszerváltoztatás gondolata, akik beleszülettek a szabadságba. Emlékezni kell a rendszerváltásra, és azt megelőző diktatúrára, így érthetik meg a fiatalok a szabadság fogalmát és azt, milyen világban éltek szüleik, nagyszüleik – fogalmazott a történész.
A „30 éve szabadon” címmel nyílt kiállítás megnyitóját Csépai Eszter színművésznő előadása színesítette, aki többek között Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét szavalta el, de felcsendült Cseh Tamás: Tíz év múlva című dala is, amelyben a kommunizmus szürke személytelensége, kilátástalansága elevenedett fel. Az esemény a Moszkva tér című film vetítésével zárult.
A kiállítás április 30-ig tekinthető meg.
