2021. június 9-én ünnepélyes keretek között került átadásra a kívül-belül felújított, korhűen helyreállított Zsinagóga Berettyóújfaluban. Az eseményen a város, a megye, a Magyar Kormány és a magyar zsidóság képviselői mondtak ünnepi beszédet. KÉPGALÉRIA
Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere beszédében köszönetet mondott mindenkinek, akik lehetővé tették a Zsinagóga épületének teljes felújítását. Külön megköszönte Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő áldozatos munkáját, aki nélkül ez a beruházás nem valósulhatott volna meg. Magyarország Kormánya már az épület megvásárlásában is segítséget nyújtott, valamint további 275 millió forint kiegészítést biztosított arra, hogy az eredeti műszaki tartalommal történhessen meg a kivitelezés.
Muraközi István elmondta, úgy érezhetjük magunkat most, mint 118 évvel ezelőtt az akkori hívek, akik 1903-ban, az elkészült zsinagógába beléptek. A XX. századi történelmünk sajnos csak 41 évet engedélyezett ennek a zsinagógának, hogy a hitéletet szolgálja. 1944-ben Berettyóújfaluból 975 zsidó honfitársunkat deportálták, és a vészkorszak alatt 654-en el is hunytak. 2017 után, az épület megvásárlását követően újra elindulhatott egy felívelő korszak, aminek eredményét most láthatjuk. Berettyóújfalu műemléki épületei megújultak. Ez a megújulás jelképez egy olyan települést, amely múltjára büszke, jelenében cselekvő, jövőjében bizakodó.
Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő köszöntőjében hangsúlyozta, ha visszatekintünk múltunkra, zsidó honfitársaink emléke megkövetelte, hogy ezt a zsinagógát méltó módon felújítsuk. A Magyar Állam is elismerte felelősségét a holokausztban. Ahogy Széchenyi mondta: „első a tett, második a szó”, ez tettekben is kifejeződik, melynek egyik példája a berettyóújfalui zsinagóga felújítása, melyhez hosszú, nehéz út vezetett.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke a felújítás jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta, a megyei önkormányzat feladata a területfejlesztési feladatok ellátása. Amikor az EU-s és hazai források felhasználását tervezik, előre kell látniuk milyen területek vannak, amelyeken fejlesztéseket szeretnének megvalósítani. Ebből a szempontból Berettyóújfalu kiemelkedő, a fejlesztések az élet valamennyi területét lefedik. A zsinagóga felújítása az értékmegőrzés mintapéldája, ami mind országos, mind pedig nemzetközi szempontból jelentős.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese beszédében a járványhelyzet hozta kihívásokról beszélt, amelyeket Magyarország sikeresen tudott kezelni, így az „életünk újrakezdése” is lehetővé vált. Ez az újrakezdés nem azonos a korábbi mindennapokkal- mondta, inkább lehetőséget nyújt átértékelni közös dolgainkat, valamint legfőképpen arra tanít, hogy megtanuljuk értékelni azt, ami valóban érdemes rá. A járvány miatti bezártság volt az, ami igazán ráébresztett mindannyiunkat arra, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk társaink, szeretteink, családunk, barátaink nélkül. Ugyanez igaz az egész nemzetre nézve. A járvánnyal szemben a szorgos tudomány eszközével tudtuk felvenni a harcot, de a vallásra is ugyanolyan szükségünk van, hogy sikeres nemzetként maradhassunk fent az elkövetkezendő évszázadokban is. A transzcendensnek, a hitnek helye van a modern világunkban. A zsidó-keresztény gyökereink ápolása nem pusztán előnyös, de egyenesen létfontosságú a túlélésünk szempontjából. Erre kiemelten fontos emlékeztetni egy olyan szakrális célból létrehozott épületnél, mint a berettyóújfalui zsinagóga. Az 1903-as megépítése óta számos megpróbáltatáson ment keresztül a közösségével együtt, akiknek egykor otthont adott. A szabad vallásgyakorlásra történelmi felelősségként kell tekintenünk és biztosítanunk kell minden időben.
Ezt követően a berettyóújfalui zsinagóga felújításáról készült videót tekinthették meg a rendezvény rélsztvevői, melyet a kivitelező HUNÉP Zrt. készített.
Dr. Róna Tamás főrabbi, a Magyarhoni Zsidó Imaegylet elnöke örömünnepként jellemezte beszédében a mai napot, hogy itt állhatunk a felújított zsinagóga falai között és ezek a falak beszélnek hozzánk. Mesélnek hosszú évtizedekről és azokról az elmúlt hetek, hónapok pillanatairól, amelyek az újjászületésről szóltak. Dr. Róna Tamás a Szentírás egyik gondolatával köszöntötte a jelenlévőket először héberül, majd magyarul: És szólt az Örökkévaló Áronhoz: És én íme, neked adtam adományaim őrizetét, és Izrael fiainak minden szent dolgát neked adtam részül és fiaidnak nagyságként, örök törvény szerint.”
Faith Áser debreceni főrabbi beszédében áldásos napként tekint a maira, amikor a megújult zsinagóga átadására kerül sor. Azt kéri, hogy ennek az áldásos napnak legyen folytatása, majd a Talmudból mesélte el azt a részt, amikor a zsidó nép megkapta a Tórát. A bölcsek azt mondják, ha van kinek megmutatni a Tórát, van egy hely, ahol újra lehet imádkozni, akkor a leszármazottak végre megláthatják azt, hogy mi lett eleink házából. Átélhetjük azt, ami a Tóra átadásakor történt.
Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány Elnöke köszöntőjében kiemelte, a legfontosabb dolog, amit a magyar zsidóságtól a holokauszt elrabolt, az a magyarságtudat, a hazaszeretet. Az elmúlt nyolcvan évben a magyar zsidóságban felvetődő kérdés, hogy szabad-e, tudunk-e magyarnak lenni? Az a nemzet, akiért harcoltak, küzdöttek, kitaszította őket magából és kétharmaduk meggyilkoltatott. Köszönjük az Örökkévalónak, hogy olyan pillanatok elé nézhetünk ma Berettyóújfaluban, ahol ezek a meggyilkolt lelkek részben nyugodva találtatnak, hiszen azt látják, hogy a magyarság visszafogadja a magyar zsidóságot. Ismét egyre nagyobb tagjai lehetnek a magyar népnek, a magyar társadalomnak.
Zeed Paskesz, a Magyarországi Autonóm Ortdox Hitközség főtitkára egy idézettel köszöntötte a jelenlévőket: „Elmondani reggel a kegyedet, és a hitedet este.” Reggel minden világos, az örökkévaló Nap kegye süt ránk. Éjszaka, amikor sötét van, akkor kell a hit." Az Örökkévaló bízik bennünk, hogy nem veszítjük el a hitünket, akkor sem, ha a sötétség az úr. 80 évvel ezelőtt Berettyóújfalut a sötétség, de most – hála a Teremtőnek és minden résztvevőnek – csodának lehetünk tanúi.
Kreisler Gábor – aki berettyóújfalui családi kötöttségű – helyi zsidóságról szerzett saját és családi emlékeit valamint írásos dokumentumait osztotta meg a résztvevőkkel., valamint az egyik legismertebb zsidó jelképet, Mezüzét – az ajtófélfára szerelt, pergamenlapra írt imádságot – ajándékozott a berettyóújfalui Zsinagógának.
Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke frigyszekrény függönyt ajándékozott, melyet Muraközi István, városunk polgármestere vett át.
Az ünnepi beszédek után a a szakrális tér felszentelése következett a jelenlévő rabbik közreműködésével, majd Heller Zsolt folkesztéta tartott rendhagyó tárlatvezetést.
Az ünnepi rendezvényen közreműködtek a berettyóújfalu Városi Zeneiskola tanárai (Hegedűs Imre - trombita, Sólyom Edit - fuvola, Gulyás-Szabó Szilveszter - zongora, Bihari Júlia - zongora).
