A XIV. század során működhetett az a műhely, amely a háromhajós debreceni Szent András-templomot építette, s a hozzá hasonló méretű, szerkezetű böszörményi, nánási templomot, s a hasonlóan nagy s azonos korszakba tartozó egyhajós teremtemplomokat Hadházon és Szoboszlón. A berettyóújfalui is ebbe a körbe tartozhatott, de egy korai, 1765-ös ábrázolás szerint nyolcszögű vagy egyenes záródású szentélye keskenyebb volt széles (valószínűleg háromtraktusos) hajójánál. Keletelése 0o. Tornyát 1745-ben „renoválták”. 1808-ban új, nagyobb templomot építettek a barokk toronyhoz, az előző helyére. 1817-ben felújították, s 1899-ben a tornyot megmagasítva tűzőrségi szobát alakítottak ki benne. Így alakult ki a mai késő barokk homlokzat. Copf stílusú berendezése 1862-ben készült. Szépmívű orgonáját Besnyő Ferenc nagyváradi mester építette 1840-ben. Ehhez illesztették hozzá Dangl János aradi mester 1882-ben készített orgonáját 1933-ban. Ez eredetileg Liszt Ferenc számára készült a budapesti Zeneakadémián. Árokháti Béla terve alapján Rieger Ottó egyesítette a két hangszert 1936-ban.