A vaspótlás célja a napi vasvesztés megfelelő mennyiségű és minőségű vas bevitelével történő ellensúlyozása a vasraktárkészlet megfelelő szintjének megőrzése érdekében. A vashiányos anémia általában gyorsan reagál vaspótló kezelésre. Megelőzésképpen is lehet szükség vaspótló kezelésre terhesség és szoptatás alatt, koraszülötteknek, vagy művesekezelés (hemodíalízis) során.
A vasbevitel történhet a táplálékkal természetes úton, ha ez nem elegendő, enyhébb vashiány esetén étrend-kiegészítőkkel, kifejezett tünetek esetén szájon át szedhető recept nélkül kapható, vagy vényköteles gyógyszerekkel, súlyos vashiányos vérszegénységben pedig vénás vaspótlással, amely infúzió formájában, orvosi felügyelet mellett történik.
A napi vasszükséglet fedezése táplálékkal
Ahhoz, hogy megfelelő legyen a vasbevitel, azaz a vasháztartás egyensúlyához átlagosan szükséges napi 1-2 mg vas felszívódjon és megfelelően hasznosuljon a szervezetünkben, több tényezőt is figyelembe kell venni:
-
kiegyensúlyozott, napi 10-20 mg vasat tartalmazó étkezésre van szükségünk, mivel a táplálékkal bevitt vasnak csupán 10 százaléka képes felszívódni
-
vannak bizonyos táplálék összetevők, amelyek a vas felszívódását segíthetik, ilyen a C-vitamin, és olyanok is, amelyek gátolják: a növények csersav, fitát és tannin tartalma, a kalcium (Ca) és a magnézium (Mg)
-
arra is figyelnünk kell, hogy milyen vasat viszünk be a táplálékkal, ugyanis a táplálékvasnak két típusa van:
-
A hemvas (fehérjéhez kötött) könnyebben felszívódik, és egyéb együtt fogyasztott ételek nem befolyásolják jelentősen a felszívódását. Ilyen hemvas a vörös és baromfi húsokban, belsőségekben és halakban található.
-
A hemvasat tartalmazó ételek a vasbevitel csupán 10-15 százalékát teszik ki.
-
A nem-hemvas (nem fehérjéhez kötött), ami a napi vasbevitelünk 85-90 százalékát teszik ki, eleve nehezebb felszívódását ráadásul számos tényező gátolja (tejtermékek, tea, gabonakorpa, stb.), és csak néhány segíti (pl. C-vitamin). A nem-hemvas növényi eredetű és vassal dúsított ételekben található.
Vaspótlás étrend-kiegészítőkkel
Mire figyelj étrend-kiegészítő vásárlásakor?
Nézzük meg, hogy milyen vasat tartalmaznak!
Ezek a szerek a vasat nem elemi formában, hanem valamilyen vas(II)-só, többnyire ferroszulfát vagy ferrofumarát formájában tartalmazzák. Az étrend-kiegészítőkön fel kell tüntetni az elemi vastartalom mennyiségét is, de ha ezt nem találjuk, akkor jó, ha tudjuk, hogy a vas(II)-sók elemi vastartalma csupán a feltüntetett teljes mennyiség 20-30%-a.
Ellenőrizzük a vastartalom mennyiségét!
A vasszükségletet elemi vasban szokás megadni. Egy menstruáló nő napi vasszükséglete 18 mg elemi vas. Az étrend-kiegészítők napi adagjának vastartalma azonban nem haladhatja meg a felnőttek számára ajánlott napi vasbevitel (RDA) értékét, azaz nem tartalmazhat(na) 14 mg-nál több vasat.
Olvassuk el az egyéb összetevők listáját is!
A vastartalom mellett érdemes az étrend-kiegészítő egyéb összetevőit is megnézni. Ez azért lényeges, mert a bevitt vasnak eleve csak 10 százaléka szívódik fel, és egyes összetevők – a Ca (kalcium) és Mg (magnézium) - gátolják a felszívódást, a C-vitamin (aszkorbinsav) viszont segíti.
Vashiányra utaló panaszok esetén - orvosi kivizsgálást követően - az orvos által javasolt vagy felírt vaspótló készítményt használjuk!
A teljes cikk itt olvasható! >>
Írta: Dr. Sz. Ildikó, Intima.hu
Forrás: Intima.hu
