Beszédes nevével ellentétben menstruációs cikluszavarról nemcsak akkor beszélhetünk, ha 24 napnál rövidebbre, vagy 32 napnál hosszabbra nyúlik a ciklusunk, hanem a témához tartozik az erős, a gyenge vagy a kimaradó vérzés is. Tengelics Helga pszichológus cikkét olvashatjátok a menstruációs cikluszavarok lelki hátteréről.
Kezdjük talán eszmefuttatásunkat a ciklus hosszában megmutatkozó eltérésekkel, s induljunk ki abból, hogy az egész életünk egy nagy körforgás. A tavaszt a nyár, az őszt pedig a tél követi. A nappal éjjelre vált, a lemenő nap helyét rendre az állandóan változó hold foglalja el. Az újholdból lassan telihold lesz, mely a szemünk láttára fogy el napról napra, hogy aztán minden kezdődhessen újra és újra elölről, örök körforgásra ítélve.
Ahogy a hold, úgy változik a női ciklus is, azzal a különbséggel, hogy a női szervezetben a hormonok szigorúan szabályozott összjátékaként zajlanak az események hónapról hónapra.
Érthető tehát, ha aggódunk ciklusunk kisebb-nagyobb szabálytalanságai miatt. Aggódás helyett azonban, - no meg rögtön a feltétlenül kötelező nőgyógyászati és hormonális kivizsgálás után - érdemes inkább feltenni magunknak néhány kérdést.
Önvizsgálat - kezdjük az egyszerűbb kérdésekkel!
Például azzal, hogy sikerült-e megtalálnunk a saját, többé-kevésbé stabil életritmusunkat? Egyáltalán: van-e bármilyen rendszer az életünkben?
Valamelyest már nehezebb téma, mégis megéri boncolgatni, hogy esetleg van-e bennünk félelem a szexualitástól vagy a megtermékenyüléstől? Előfordulhat az is, hogy egyszerűen még keressük önmagunkat, a saját nőiségünket, vagy éppen a szülőkről való leválás esik az átlagosnál jobban nehezünkre, hogy aztán cserébe felnőtt nőként funkcionálhassunk. Mindemellett azt is hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a termékenység több módon is megnyilvánulhat az életünkben, s néha bizony nehéz eldönteni, hogy mikor melyik kerüljön előtérbe. A gyermekvállalás kérdése mellett a párunk és a hivatásunk megtalálása szintén hozzájárulhat hormonjaink féktelen áramlásához, végső soron pedig a boldogságunkhoz.
Bármelyikről legyen is szó, segítségünkre lehet, ha megpróbáljuk megérteni az életben felfedezhető kettőséget, a dualitást: ahogy nem létezhet árnyék fény nélkül, úgy nem létezhet kezdet vég nélkül sem. Az ősi ritmus mindent felülír: az újjászületést mindig a halál előzi meg, csakis így lehetséges az örök körforgás. Nem kivétel ez alól mindennapi életünk, de még a menstruációs ciklusunk sem.
Figyelemeztető jelek, amivel érdemes foglalkoznunk!
A rendszertelenségen túlmenően erős vérzésünk figyelmeztethet arra is, hogy túlzottan keményen bánunk önmagunkkal, ha pedig gyenge, vagy esetleg ki is marad, úgy valószínűleg elzárkózunk a külső megtermékenyítő impulzusoktól, hadilábon állunk az odaadással, a megújulásnak pedig még a lehetőségét is hárítjuk.
A teljes cikk itt olvasható >>
Írta: Tengelics Helga, pszichológus
