A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a leggyakoribb, nőket érintő hormonális megbetegedés. Ennek megfelelően sokat lehet az interneten olvasni róla, néha a valóságnak megfelelő, néha attól teljesen elrugaszkodott írásokat is. Ebben az írásban pár fontos, de sokszor kevéssé hangoztatott és ismert dologra szeretném felhívni a figyelmet.
1. A „policisztás” megfogalmazás téves
Bár a petefészkek megjelenése valóban emlékeztetheti az ember egy policisztás elváltozásra, a valóságban itt szó sincs cisztákról. Az ultrahangos képen látott sok apró fekete elváltozás egyike sem ciszta. Ezek tüszők, amelyek a fejlődésük egy korai stádiumában megrekedtek.
A petefészkek „policisztás” mivolta mellesleg leginkább serdülőkorban fontos a diagnózis felállítása szempontjából. Felnőttkorban „policisztás” petefészkek nélkül is kimondható a PCOS diagnózisa, de még tovább menve az is igaz, hogy önmagában a „policisztás” ultrahang kép egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adott hölgynek PCOS-e lenne.
2. 10-ből 1 nő szenved PCOS-ben
A mai adataink alapján minden tizedik hölgy szenved PCOS-ben és ez a szám könnyen lehet, hogy még ennél is nagyobb, hiszen sok a későn, vagy egyáltalán nem diagnosztizált eset.
A szomorú helyzet az, hogy sokan évekig nem kapnak megfelelő választ azon problémáikra, hogy miért nem tudnak lefogyni, miért nem esnek teherbe, illetve miért szabálytalan a ciklusuk. Sajnos 3-ból 1 betegnél legalább 2 évbe telik, mire megszületik a PCOS diagnózisa, és ezekben az években átlagosan legalább 3 orvost kerestek fel.
A diagnózis felállításához a legelfogadottabb kritériumrendszer az úgynevezett Rotterdami kritériumok, ahol a 3 kritérium közül 2 teljesülése esetén állítható fel a diagnózis. A legelterjedtebb diagnosztikai rendszerek az alábbiak:
Kritériumrendszer |
Diagnosztikai kritériumok |
National Institutes of Health (USA) |
-anovuláció (károsodott tüszőérés) Mindkettő szükséges |
Rotterdami kritériumok |
-anovuláció (károsodott tüszőérés) A háromból kettő szükséges |
PCOS Társaság (USA) |
-anovuláció (károsodott tüszőérés) A férfi nemi hormon túlsúly és még legalább egy szükséges |
A PCOS-ben szenvedő páciensek döntő többségének (85-90%) nincsen szabályos menstruációs ciklusa. Az androgén túlsúly biokémiai (laboratóriumi eltérések, emelkedett tesztoszteron, DHEA, FAI) vagy klinikai (tünetek: pattanásos bőr, hajhullás, fokozott szőrösödés, stb) jelei a PCOS-ben szenvedő páciensek 80%-ában vannak jelen.
Fontos megemlíteni, hogy serdülőkorban mindhárom Rotterdami kritériumnak teljesülnie kell a diagnózis felállításához! Sajnos elég sok serdülőt diagnosztizálnak mind a mai napig tévesen PCOS-el, mert a felnőtt kritériumrendszer alapján születik meg a diagnózis.
A teljes cikk itt olvasható >>
Írta: Dr. Kelemen Csaba szülész-nőgyógyász, endokrinológus