Végtelen sok könyvet és cikket lehetne írni a szülésre való felkészülésről. Minden kismamát nagyon érdekel, hogy mi vár rá a szülőszobán, milyen lesz majd szülni, milyenek a fájások és a szülés szakaszai. Fórumokon utánajárunk a kórházaknak, az orvosoknak, szülésznőknek, ajánlásokat, kritikákat olvasunk, majd a végsőkig elmegyünk, hogy a megfelelő intézményt és szakembert elérjük. Természetesen óriási piaca van a cuki babaruháknak, a csinos kismamaruháknak, és a modern, praktikus, gyönyörű gyerekszobabútoroknak. Tulajdonképpen öröm órákon át böngészni ezeket, majd megvásárolni, a babaszobát berendezni, a kis ruhákat kimosni és elrendezni. -Stanzel Anna Réka „Panni”, a Medicover Szülészet szülésznőjének gondolatai, tanácsai, azért, hogy az aranyóra ne az anyaság kezdete, hanem egy folyamat része legyen.
Az ultrahangos vizsgálatok jelentősége
Az ultrahangos vizsgálatoknak kiemelkedő tudományos jelentősége van a terhesgondozásban. A vizsgálat alatt viszont átadhatja a felelősséget az orvosnak, hogy elvégezze azt, amihez ő ért, ön pedig átadhatja magát annak, hogy nézegesse, ismerkedjen kisbabájával. Az első-második ultrahang különösen érdekes lehet, amikor akár nincs is még annyira kisbaba-formája a magzatnak, de nézze úgy a monitort, hogy amit lát, az az ön kisbabája! Nem egy kupac sejt, hanem szerelmük gyümölcse. Ha elérzékenyül, ne tartsa vissza a könnyeit, nem kell magában tartania a boldogságát! Tegyenek ki képecskéket a babáról a lakásba, hogy szemük előtt legyen, és már fizikális helyet foglaljon az életükben!
Testi változások
A kismamatestről leginkább annyi van a köztudatban, hogy csak „gyorsan vissza kell rázódni a régi formába”. Szinte hátrányból indulnak azok, akik tavasszal-nyáron szülnek, mert a „beach-body” az presztízskérdés, a nőiségünket teljesen meghatározza.
Egy nő, amikor teherbe esik, akkor igen hamar észre fogja venni a változásokat a testén. A hormonrendszer indítja be és viszi végbe azokat a változásokat, melyek miatt egy nő nemcsak kihordani és megszülni tud egy babát, hanem utána szoptatni is.
A természet még arról is gondoskodik, hogy amikor egy anya kezében-ölében tartja majd a kisbabáját, az kényelmes legyen gyermekének. Miért hízunk a mellkasunkra, felkarunkra, combjainkra? Hát ezért.
A női test ekkor éri el fejlődésének a csúcsát. Egy nőnek a melle nem akkor fejlődött ki teljesen, amikor a tinikor végén kiderül, hogy milyen méretű melltartót kell hordani, hanem amikor a terhességi változások végén elkezd tejet termelni. A természetet nem érdekli sem az aktuális évtized nőideálja, se a közelgő „beach-body” időszak. A legfőbb célja, hogy a kisbabát kihordja, majd táplálja. A várandósság 9 hónapja alatt tágul, növekszik, változik a test. Nem lehet elvárás, hogy pár héten belül úgy nézzen ki, mint a terhesség előtt. De én tovább mennék: meg kell békülni azzal, hogy nem fog ugyanúgy kinézni.
Lejárt az idő, hogy lánytestben éljen, ezek után anyatestben fog. Egy számomra nagyon kedves hölgy, Feller Adrienn azt mesélte, hogy amikor megtudta, hogy kisbabát vár, meztelenül a tükör elé állt, és elbúcsúzott a lánytestétől. Jelenleg, két gyermek anyjaként ő az egyik legszebb asszony, akit ismerek. Ez a tükör előtti búcsú lehet a rituálé egyik része.
Kezdjen el abban gondolkozni, hogy anyaként a testével kapcsolatban az első feladata az lesz, hogy egészségesen tartsa kisbabáját, és életerőt adjon neki. A vitaminokat nem a ragyogó bőr miatt szedjük, hanem azért, hogy táplálni tudjuk a babánkat, és az immunrendszerünk bírja a strapát. A sportnak nem az alakformálás lesz az elsődleges szerepe, hanem az, hogy ne fájjon a háta vagy jobb legyen a közérzete.
Készülés a szoptatásra
A szülésfelkészítőkkel kapcsolatban gyakori élményem, hogy a pár nagyon ráfeszül a szülésre, mindent tudni akarnak, és bebiztosítani, de nem készülnek a szoptatásra. A szülés legextrémebb esetben is 48 órát fog kitenni, míg legalább 6 hónapig kell majd szoptatni a babát annak minden szépségével és kihívásával. Jelenleg már kiváló könyvek, előadások és szoptatási szaktanácsadók érhetők el, könnyen megtehetjük, hogy ebben a témában is tájékozódunk, és nem egy álmatlan éjszaka közepén szembesülünk a felkészületlenséggel.
Kapcsolódás a babával még méhen belüli korában
A hasban fejlődő baba tulajdonképpen ott van már a családban, inkább nekünk kell hozzá megérkeznünk. Néhány aprósággal szoktathatjuk magunkat ahhoz, hogy most már egyel többen vagyunk: az anyukája hangját nagyon jól hallja belülről, de hallja azokat is, akik az anyához közel beszélnek. Családi körben lehet kérni a közeli családtagokat, hogy beszéljenek a babához! Ha megvan a baba neve, akkor hívhatjuk már a nevén, amikor szó van róla.
Megvehetünk előre 1-2 mesekönyvet, és lehet neki felolvasni már most. Az is lehet, hogy apa tehetségesen talál ki meséket spontán - miért ne mondaná el ezeket neki esténként? Akár a nap összefoglalása is lehet mese. Utána ezeket a szokásokat lehet folytatni, miután a baba megszületett.
A szülésznő további gondolatai itt olvashatók!
Írta: Stanzel Anna Réka, szülésznő
Forrás: Intima.hu
