Kicsit késve, de megérkezett a jó idő. Ilyenkor egyre többen veszik elő a kerti szerszámokat és látnak neki az ilyenkor aktuális „szépészeti” beavatkozásoknak.
A gyakorlott kertészek már tudják, hogy februárban el lehet kezdeni bizonyos metszési munkálatokat, de a teendők java inkább a márciusi-áprilisi hónapokra tehető. Ilyenkor vesszük elő a metszőollót, gereblyét, kapát, virágládákat, a hagymás növényeket.
Na de mit is kezdjünk az ilyenkor keletkező növényi hulladékkal? Ne tegyük a kukába, készítsünk belőle komposztot. Ezáltal is csökkentjük a szeméttelepre jutó hulladék mennyiségét. A háztartási szemét átlagosan 28-29 %-ban tartalmaz komposztálásra alkalmas szerves hulladékot.
Mi is a komposzt? Egy olyan szerves trágya, amely folyékony és szilárd szerves hulladék anyagokból, továbbá hozzájuk kevert ásványi anyagokból lebomlás útján keletkező földszerű anyag. Színe sötétbarna, szaga erdei talajra emlékeztető. Miért is fontos nekünk? Napjainkra a fokozott műtrágya használat miatt a talaj tápanyag mennyisége lecsökkent, állaga romlott. Azok az anyagok, melyeket a növények nem tudnak rövid idő alatt gyökereiken keresztül felvenni, a csapadékkal együtt a talaj mélyebb rétegeibe mosódnak. A komposztálás során keletkező humuszban kötött formában vannak jelen a tápanyagok, melyeket a növények fokozatosan tudnak felvenni.
A komposztáláshoz nincs szükségünk drága szerszámokra, a hulladék rövid időn belül a saját komposztálónkba jut, a kész komposzt kijuttatása után kevesebb mesterséges talajjavító anyagot kell használnunk. A komposzt javítja a talaj szerkezetét, nő a biológiai aktivitása, sötét színe miatt hamarabb melegszik fel, jobb lesz a talaj vízmegtartó képessége.
Mi kerülhet a komposztálóba?
Zöldségtisztítás során keletkező krumpli-, zöldség, - gyümölcshéj. Faforgács, tojáshéj, kávézacc, elszáradt levelek, fű – szárítva- , egyes örökzöldek, virágzás előtti gyomok, elszáradt egynyári virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb. Húsféléket, zsiradékokat, szennyezett, beteg növényi részeket ne tegyünk bele!
A komposztálás lépései
A gyűjtés során a kiválogatott hulladékot egy fedéllel ellátott tároló edénybe tesszük, és ezt folyamatosan ürítjük a komposztálónkba.
A gyorsabb és hatékonyabb komposztálás érdekében célszerű a szerves anyagunkat aprítani, így könnyebb lesz az elhelyezése és a későbbiekben a komposzt forgatása is.
A komposzt edény feltöltése során ügyeljünk arra, hogy a komposzt legalsó rétege különösen védtelen a rothadással szemben, hiszen az alapra nehezedik a fölhalmozott összes hulladék súlya, így innen egyre jobban kiszorul a levegő.
Ezért a legalsó réteget durva, szilárd szerkezetű anyagból, például kéreg- és fatörmelékből kell kialakítani. A komposztedény feltöltése során nagy hangsúlyt kell fektetni az egyensúly megteremtésére, például úgy, hogy félreteszünk némi szalma-, kéreg vagy faszecskát, melyet később szükség szerint felhasználhatunk, lazíthatjuk vele a készülő komposztot.
Keverésnél vegyük figyelembe, hogy az egynemű kerti és konyhai hulladék minden esetben nehezen komposztálható. Ha keverés nélkül, vastag rétegben felhalmozzuk, alig fog korhadni. A hulladék keverése ezért a gyors, problémamentes korhadás előfeltétele.
A tápanyagban gazdag nedves és lágy hulladékokat, például zöldségmaradékokat és a friss füvet mindig tápanyagban szegény, száraz és szilárd szerkezetű anyagokkal kell keverni.
A kerti hulladékok közül erre a célra a lomb, az évelők elfásodott szára, a felaprított ágak és gallyak, valamint a durva, átszitált komposztmaradékok alkalmasak.
A hulladéknak legalább az egyharmada ezekből a komposztot szellőztető, stabil szerkezetű anyagokból kell, hogy álljon.
A havonta átforgatott komposzt három-négy hónap alatt válik féléretté, ilyenkor már földszerű, de fás részek még felismerhetők benne. Ezek kb. fél év alatt bomlanak el. Így jön létre az érett komposzt, amelyet két hónap pihentetés után földdel keverve, vagy a felszínre szórva használhatunk fel növényeink táplálására a vegetációs időszakban tavasztól nyárig.
A közel egy éves érési időszak miatt célszerű két komposzthelyet készíteni, amíg az egyiket építjük, addig a másik háborítatlanul érlelődik.
Aki komposztál, hozzájárul ahhoz, hogy az értékes biológiai hulladék felhasználásra kerüljön.
Megyesi Ibolya
okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
