A nemcsak a közlekedést, hanem a gazdaságot és az életmódot egyaránt forradalmasító vasút jelentős fejlődésen ment keresztül a 19. század második felében. A hálózat hossza 1850-ben 222 kilométer, 1860-ban 1615 kilométer, a kiegyezés évében 2283 kilométer volt (az ország akkori területét figyelembe véve). A dualizmus időszakában a fejlődés felgyorsult, 1913-ban már 21,5 ezer kilométer vasút hálózta be az országot. Az I. világháborút követően a vasúthálózat 40%-a, 8705 kilométer maradt Magyarország területén, és a vasúti csomópontok jelentős része is a határokon kívülre került. A két világháború között gyakorlatilag nem építettek új vonalakat, a magyar mozdonygyártás ugyanakkor világhírűvé vált. A II. világháborúban hatalmas károkat szenvedett a vasút, vesztesége 70% körülire tehető.

A II. világháborút követően a forgalom gyorsan növekedett, a 60-as évek elejére mind a személy-, mind az áruszállítás teljesítménye meghaladta az 1920 előtti legmagasabb szintet. A legnagyobb teljesítményt a vasút a személyszállításban az 1960-as évek második felében, a teherforgalomban ennél tíz évvel később érte el. A vonatok ekkor már hosszú ideje a legfontosabb közlekedési, szállítási módot jelentették hazánkban. Szintén a hatvanas-hetvenes évekhez kötődik a gőzmozdonyok háttérbe szorulása, helyüket a dízel- és a villamos-mozdonyok vették át a vontatásban, utóbbiak szerepe egyre meghatározóbbá vált a nyolcvanas-kilencvenes években.

A rendszerváltás okozta gazdasági szerkezetváltással, valamint a közúti közlekedés fejlődésével párhuzamosan a vasúti teljesítmény visszaesett. Jelenleg a személyszállítás utaskilométerben számított teljesítménye kevesebb mint fele, az áruszállítás árutonna-kilométerben regisztrált teljesítménye mintegy négytizede a rekordévekben mértnek. 2015-ben a vasút a távolsági közlekedés teljesítményének 30%-át adta, az utazások száma 144 millió volt, ami 22%-át tette ki az összesnek. Az áruszállításban az előzőeknél kisebb a vasút részesedése (18%), de ebben a tekintetben is a második legfontosabb szállítási mód a közúti szállítást követően. 2014-ben hazánkban 7105 kilométernyi vasútvonalat működtettek, aminek 42%-a volt villamosított.

A közforgalmú vasút járműállománya 2014-ben

• Mozdonyok: 1166 darab, ebből
  • 581 darab villamos mozdony
  • 571 darab dízelmozdony
  • 14 darab gőzmozdony
• Motorkocsi (motorvonattal): 460 darab
• Vasúti személykocsi: 2436 darab
• Vasúti teherkocsi: 9509 darab

Vasúti áruszállítási teljesítmények 2014-ben:

Belföldi: 2049 millió árutonnakilométer (átlagos szállítási távolság: 136 kilométer)

Nemzetközi: 8109 millió árutonnakilométer (átlagos szállítási távolság: 228 kilométer)

ebből:

Kiviteli teljesítmény: 2748 millió árutonnakilométer(átlagos szállítási távolság: 197 kilométer)

legfontosabb relációk:

1. Ausztria, 968 millió árutonnakilométer

2. Olaszország, 358 millió árutonnakilométer

3. Németország, 273 millió árutonnakilométer

Behozatali teljesítmény: 2651 millió árutonnakilométer (átlagos szállítási távolság: 208 kilométer)

legfontosabb relációk:

1. Szlovákia, 531 millió árutonnakilométer

2. Ukrajna, 492 millió árutonnakilométer

3. Ausztria, 245 millió árutonnakilométer

Átmenő teljesítmény (Magyarország területén megvalósult teljesítmény): 2710 millió árutonnakilométer (átlagos szállítási távolság: 304 kilométer)

legfontosabb relációk:

1. Romániából Ausztriába, 209 millió árutonnakilométer

2. Szlovákiából Szlovéniába, 206 millió árutonnakilométer

3. Lengyelországból Romániába, 204 millió árutonnakilométer

Vasúti személyszállítási teljesítmények 2014-ben:

2014-ben a vonaton megtett utak 54,3%-ában a távolság legfeljebb 30 kilométert, 71,5%-ában pedig maximum 50 kilométert tett ki.

Legfontosabb relációk:

Kiutazások száma:

1. Ausztria, 752 ezer utazás

2. Szlovákia, 132 ezer utazás

3. Románia, 92 ezer utazás

Beutazások száma:

1. Ausztria, 376 ezer utazás

2. Németország, 173 ezer utazás

3. Szlovákia, 169 ezer utazás

A szállítási teljesítmények megoszlása szállítási módok szerint 2015-ben

You have no rights to post comments