"Annyi itt az érdekesség, hogy még egy résszel jövünk" - ezzel a dicsérettel köszönt el az első epizód végén a Hazahúzó riportere, ugyanis városunk és környéke látnivalói -a műsor készítőnek meglepetést okozva- nem fértek bele egyetlen műsorrészbe. A tévéstáb valamennyi helyszínt becsülettel végigjárva szembesülhetett mindazzal, ami Berettyóújfalu múltját, jelenét és jövőjét jelenti, mindezek végén pedig ők maguk is elismerték, a Bihar fővárosa név nem egy régmúltból megmaradt közhely, hanem egy nagyon is érvényes állítás.
“35 km-re található Debrecentől, és ugyanennyire a román határtól, így nem csoda, hogy nagyon sokan jönnek át a határon túlról, elsősorban a város termálvize miatt..”- foglalta össze máris első mondatában városunk jelenkori esszenciáját Rozsi Marianna műsorvezető. A földrajzi elhelyezkedés mellett természetesen a település identitását sem hagyhatták szó nélkül, “a Bihari térség fővárosa” megnevezés, Berettyóújfalu egykori megyeszékhelységétől a száz éve változatlan “gazdasági-kulturális központi szerepéig” jellemzés alighanem mindent kifejez, amire bármelyik helyi lokálpatrióta is büszkén csettintene.
Egy település bemutatásakor mindig érdemes a múltjával kezdeni, főleg akkor, ha az a bevezetőben a helybeliek számára ilyen büszkeséglegyezően tűpontos kifejezésekkel lett megemlítve. Ezt a munkamódszert a Hazahúzó stábja is osztotta, éppen ezért hol máshol is kezdhették volna Biharországi túrájukat, mint a Bihari Múzeumban?
“A legjobb emberek a világon”
A bihari léttel kapcsolatban Török Péter múzeumvezető kiemelte, sőt, kérte a műsorvezetőt, véletlenül se tegye hozzá Bihar Vármegyéhez a Hajdút - merthogy a kettőnek a múltban nem sok köze volt egymáshoz. Bihar mindig is önálló vármegyeként létezett, mint ahogyan a Hajdú is, egészen 1950-ig, amikor létrejön Hajdú-Bihar megye. Jóllehet, ekkor az önálló Bihar közigazgatásilag megszűnt létezni, ettől azonban maga a bihari identitás jottányit sem változott. “A Hajdúságnak is van egy önálló gondolatisága, Debrecennek a cívis öntudata, nekünk pedig egy bihari azonosságtudat”- keretezte be hovatartozásunkat a múzeumvezető. “A legjobb emberek a világon”- felelt némi frappáns lokálpatrióta humorral arra a kérdésre, milyen jellemvonásokkal bír egy echte bihari ember, majd így folytatta: “Szikárak, nyakasak, szeretik a szülőföldjüket, és persze a vendégeket”.
A sokat emlegetett bihari identitás bemutatása természetesen vizuális téren sem maradhatott el, Mezei Milán, a múzeum történésze valamennyi kiállítóhelyiségen keresztülkalauzolva mesélt a térség érdekességeiről. Az időutazás alatt többek között arról, hogy nyakas mentalitáshoz méltóan miért Bihar adott szépirodalmi nyelvet az országnak, a nyelvjárásából kirobbanthatatlan ízes beszédről, a saját magáról elnevezett utcában lakó “csodabogár” Tardy Györgyről, valamint arról, hogy Bihar-Sárrét több száz éven keresztül maga volt a Tüskevár című regény, benne sok-sok Matulával.
Egy ékszeres doboz a főtéren
A múltidézés előéletünk megismerése után is tovább tartott, de ezúttal már fél lábbal a jelenben, hiszen hol máshol folytathatták volna egy “ezek vagyunk” élményekkel teletűzdelt múzeumi túra után, mint a város szívében, azaz a főterén?
Kállai Irén, a Berettyó Kulturális Központ igazgatója beszélt a Szent István téren látható Kádár-emlékszoborról, elmesélve, vitéz Kádár István egyszerre hősies, drámai és szürreális történetével hogyan válhatott Berettyóújfalu halhatatlan ikonjává.
A kulturális központ vezetője elmondta, a bihari irodalom mellett a művészeti múltunk is “nehézsúlyú”, hiszen nem akármilyen alkotókat adott városunk az országnak- elég csak Konrád György Kossuth-díjas íróra, vagy Makk Károly Kossuth-díjas filmrendezőre gondolni. A Makk Kálmán mozival kapcsolatban kifejtette, Berettyóújfalu emblematikus épülete szűk százéves története alatt sikeridőszakokon, megpróbáltatásokon, kényszerbezáráson, “eltorzításokon” egyaránt keresztülmenve hogyan válhatott -napjainkra eredeti formáját visszanyerve- ismét a város egyik ékszeres dobozává.
A piactér örök - és már annál is több
A Szent István tér “bevétele” után a stáb szintén a város egyik létfontosságú szervéhez vette a célirányt: Berettyóújfalu, sőt, Bihar társasági életének központjához, azaz a piactérhez. Egy keljfeljancsiként nyüzsgő fórum, ahol a múlt és jelen összeér, hiszen a vásártartás egyidős Berettyóújfaluval - van, volt, lesz, hozzánk tartozik. Stílszerűen mondva: városunk esetében a piacozás egy örökzöld árukapcsolás. Erről is beszélt többek között Zámbori Péter, a Herpály Vagyonkezelő Kft ügyvezető igazgatója, megnevezve, milyen innovatív változásnak köszönhetően fejlődhetett napjainkra a piactér egy minden ízében 21. századi, többfunkciós komplexummá.
Termálvíz: jelen, jövő, nagyágyú
A Bihar Termálliget kapuján belépve a stáb végérvényesen a település jelenéhez érkezett. A termálvíz értékes, nekünk pedig sok van belőle - naná, hogy ez lehet a város nagy dobása! Egy olyan lehetőség és perspektíva, amivel Berettyóújfalu bekerülhet az országosan jegyzett gyógyfürdők közé, annak minden velejáró előnyével együtt. “Különlegesség, hogy nem csupán minősített gyógyvizünk, hanem kórházi, szakorvosi hátterünk is van”- mondta Zámbori Péter, az ide érkezők tehát a gyógyvíz mellé egészségügyi szakemberek által végzett kezeléseket is kaphatnak. Az ügyvezető igazgató elmondta, a fürdő története majdnem száz évvel ezelőtt egy leventemedencével kezdődött, és már a felavatása sem volt átlagos, hiszen az ország akkori első embere utazott el átadni. A termálvízben rejlő potenciált szóba hozva arról a nagyszabású tervről is beszélt, hogyan szeretnék elérni azt, hogy az Berettyóújfalu energiaellátásában a jövőben fajsúlyos szerepet kapjon, illetve mi szükséges ahhoz, hogy a tipikusan alföldi “sötét, illatos és olajos” gyógyvizet bárki igénybe vehesse.
Az instant fórum itt sem maradhatott el, egy Kolozsvárról idelátogató vendéggel beszélgetve pedig három dolgot is summázhatott a fővárosból érkezett stáb:
- a termálvíz ritka kincs,
- akár több száz kilométert is megtesznek érte
- Berettyóújfalunak ebben tényleg nagy lehetőségei vannak
Tóraszekrény helyett színpad, ima helyett fnódli: a Zsinagóga kultúrtér
A kulturális életről természetesen nem csupán múlt időben beszélhetünk, éppen ellenkezőleg: a Zsinagóga kultúrtér, a város ikonikus épülete, ahol nem csupán a zsidó, hanem az egyetemes kulturális- és művészélet is szünet nélkül pezseg. Ha a mozit ékszeres doboznak neveztük, akkor a Zsinagógával kapcsolatban sem lenne hiteles más jelzőt használni. Kállai Irén, a Berettyó Kulturális Központ igazgatója az interjúban elmondta, miért nem lehet már az épületre hivatalosan Zsinagógaként tekinteni, ugyanakkor ismertette a rendezvények-események-foglalkozások igencsak bő repertoárját, ami a kultúrtérben zajlik. A kiállításban lévő Konrád György-tárlattal kapcsolatban elárulta, hogyan segítette a néhai író családja a kulturális központot abban, hogy hitelesen tudják bemutatni életművét. “Minden földi jó benne van”- mondta az igazgató a kultúrtér gasztronómiai kirakattermékére, a hagyományos zsidó recept szerint elkészített flódni süteményre.
A kultúrtérben lévő kiállításban Mezei Milán történész vezette körbe a stábot, többek között olyan érdekességekre fényt derítve, hogy milyen feltételekkel lehetett belépni a szakrális térbe, a zsidó férfiak milyen különös megoldásokat használtak az imádkozás észben tartására, vagy például mai szemmel nézve milyen felfoghatatlanul sok parancsolat szerint élték az életüket.
Nincs más hátra, mint előre: gyógymézekben is a topon
Bihar méhészete hagyományosan erős, az itt készült mézek országos tekintetben is térképen vannak. Ugyanakkor az innovációnak és a szorgalomnak hála már a gyógymézek területén is sikerül maradandót alkotni - többek között erről is beszélt Daróczi Lajos, az Y-Food Kft ügyvezetője. Elmondta, ezt a pozitív változást a globális klímaváltozás hívta életre. Az alföldi területeken is egyre több a száraz időszak, ami a méztermelésnek is sokat árt. Éppen ezért menekültek előre egy merőben új technológiával, ami az alföldi táj adottságait kihasználva egyszerre orvosolja a méztermelési problémákat, és kapcsolódik be a gyógymézek piacára. A “receptet” természetesen a Hazahúzó stábjával is megosztotta.
A város tüdeje, ahol 75 évesek is futkároznak
Népliget, csónakázó tó - a helyiek számára ilyen nevekkel ismerős ez a terület, ami napjainkra a szabadidőpark-kategórián túllépve már a sportoláshoz is életképes alternatíva. A rendelkezésre álló mozgásformák “menüsorát” Rácz Sándor, a Lendület Szabadidő és Sport Egyesület vezetője ismertette, aki civil szervezetük küldetéséről is beszámolt. Céljuk természetesen nem más, mint hogy a mozgáson keresztül járuljanak hozzá az egészséges életmódhoz, és ugyan fontos számukra az utánpótlás, örömmel konstatálta, hogy mindenféle korosztály űz náluk valamilyen aktív sportot - speciel 75 éves futót és jégkorongozót is soraik között tudhatnak.
Besorolva a kerékpársávba
Ha már lendületbe jöttek, akkor a kellemeset a hasznossal egybekötve biciklire pattant a stáb, és meglátogatta a nemrég átadott bringatanyát. Bodnár Andrásné elmondta, a kerékpárturizmus népszerűsége rohamtempóban növekszik országszerte, ezért is számíthat komoly fegyverténynek a jövőben, hogy a Debrecen-Nagyvárad közötti kerékpárútvonalra Berettyóújfalu, mint közbeeső város is “feliratkozott”, ahonnan a Berettyó-parton akár Békés megyébe is tovább gurulhatnak. A bicikliseknek szánt pihenőhely Berettyószentmárton határában, a Mezőpeterd felé tartó kerékpárúton található minden felszereltséggel, ami egy családnak, kisgyermekeknek, vagy egyedüli biciklis zarándoknak pihenőidőben szüksége lehet.
“Hát, nagyon sok minden látnivaló van itt, nekem nagyon nagy meglepetés ez a város, Hajdú-Bihar vármegye tényleg egyik legérdekesebb települése, sok látnivalóval és nagyon sok kirándulóhellyel, úgyhogy sok értékkel rendelkezik ez a település, érdemes ide ellátogatni”- mondta ezt Rozsi Annamária a forgatási szünetben, az őszinte rácsodálkozást látva pedig aligha beszélhetünk sablon-polkorrektségről. És valóban, soha ennél szebb összegzést, az pedig külön örömteli, hogy nem a Hazahúzó tv-stábja az első, akiknek Berettyóújfalu kellemes meglepetést szolgáltat.
A Hazahúzó stábja ittartózkodása alatt a KATALIN Motel és Étterem vendégszeretetét élvezte.
A továbbiakban a műsor készítői Biharkeresztesre, Bakonszegre, Zsákára és Nagyrábéra is ellátogattak, ezek az élmények az alábbi videófelvételen szintén visszanézhetőek.
