2016. május 23-án a Vörösmarty téren, Báthory Gábor szobrának megkoszorúzásával kezdődtek Berettyóújfaluban a Város Napja ünnepi rendezvények, ezt követően az ünnepi képviselő-testületi ülésre, valamint a városi kitüntetések átadására került sor a Makk Kálmán Moziban. A záró rendezvény idén is a Városnapi Futóverseny volt.
A Bakator Zenekar műsora után, a Vörösmarty téren álló Báthory Gábor fejedelem szobránál Kiss Tamás, a József Attila Általános Iskola tanára elevenítette fel beszédében, miért is ezen a napon, május 23-án ünnepeljük Berettyóújfalu várossá nyilvánítását. A visszaemlékezés az alábbiakban olvasható:
„Városunk képviselő-testülete 1997-ben határozott úgy, hogy május 23-át a város napjaként ünnepeljük meg. Ezen a napon emlékezünk arra, hogy Báthory Gábor erdélyi fejedelem, 100 hajdú vitézt telepített le családostul Berettyóújfalu és Szentkozma birtokokon, egyúttal kollektív nemességgel felruházva őket. Ez az esemény Újfalu jogi státusán is változtatott, hiszen ennek előtte évszázadokon keresztül jobbágyfalu. Az új helyzet jelentősen hozzájárult a város belső önrendelkezésének a megszilárdításához. Míg korábban faluként emlegetik a források, ezt követően már következetesen mezővárosként szerepel az iratokban. Ez kétségtelenül felemelkedést jelentett, amely a gazdálkodás szabadságában, a város igazgatásának a rendjében és az első fokú bíráskodásban nyilvánult meg. Mindezek megteremtették annak a folyamatnak az alapját, mely során Berettyóújfalu tágabb környékének központjává, szervező- és rendezőtelepülésévé válhatott.
Erre az eseményre emlékezhetünk itt, és hajthatunk fejet a fejedelem Kurucz Imre szobrászművész által készített egész alakos szobra előtt, 2008 óta.
Bár Báthory Gábor megítélése nem egyértelmű a történetírók számára, mi mégis településünk későbbi boldogulásának letéteményeseként emlékezünk rá. Az erdélyi fejedelmek hajdúkra támaszkodó nemzetpolitikáját Bocskai nyomdokain haladva folytatta, így több bihari település is részesévé válhatott a bécsi udvar és a török porta uralmával szembeni küzdelmeknek.
Berettyóújfalut is többek között ez teszi igazi hajdú-biharivá, hisz ezredéves bihari identitásunkat sajátságosan fűszerezik a hajdúhagyományok. E tradíciók határozzák meg megyénk számos településének életét, és ennek a ma is élő szellemi kincsnek szerves része az a hajdúsági muzsika, amit a Bakator Zenekar tolmácsolásában az előbbiekben hallhattunk.
Nyakas Miklós, a kor jó ismerője és ismertetője a következőképpen foglalja össze Báthory Gábor pályafutásának lényegét:
Végzetét azok a hajdúvezérek okozták, akiknek felemelkedését is köszönhette. Erdély trónját azonban nem a hajdúkkal való szembekerülése miatt vesztette el, eldőlt az már korábban. A Báthoryt meggyilkoló hajdútisztekre várakozásukkal ellentétben csúfos véget mértek, nem úgy Báthory Gábor hajdúpolitikájára. E téren ugyanis Bocskai után maradandót alkotott, amelyet fejedelmi utódai folytattak.”
A visszaemlékezés után a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Berettyóújfalu Város Önkormányzata, a Berettyóújfalui Járási Hivatal vezetői, valamint a város intézményeinek, civil szervezetinek képviselői, illetve városunk polgárai helyezték el a megemlékezés koszorúit.
A Makk Kálmán Moziban megtartott ünnepi képviselő-testületi ülésen a Himnusz közös eléneklése után – melyet a Bakator Zenekar előadásában hallhattunk, énekelt Jeremiás Lajos, a népművészet ifjú mestere – Kiss Tamás köszöntötte a megjelenteket; Dr. Vitányi István országgyűlési képviselőt, Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökét, Bulcsú Lászlót, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnökét, Pálfi Anikót, a Berettyóújfalui Járási Hivatal vezetőjét, Pocsaly Zoltánt, testvérvárosunk, Margitta megyei jogú város polgármesterét, Muraközi Istvánt, Berettyóújfalu város polgármesterét, Bónácz János alpolgármester urat, a képviselő-testület megjelent tagjait, városunk kitüntetettjeit és minden kedves vendéget.
Ezt követően Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke és Pocsaly Zoltánt, Margitta város polgármestere köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere megtartotta ünnepi beszédét, amely az alábbiakban teljes terjedelmében olvasható:
„A szülőváros nem templomtorony és nem tér szökőkúttal, s virágzó kereskedelem és ipar. A szülőváros egy kapualj, ahol először gondoltál valamire. Pad, amelyen ültél és nem értettél valamit. Pillanat a folyóvíz alatt, mikor valamilyen régi létezés emlékébe szédültél vissza. Simára csiszolt kavics, melyet megtalálsz a régi asztalfiókban, s már nem tudod, mit akartál vele. A tanárod kalapja, melyen barna folt éktelenkedett, szorongás egy történelem óra előtt, különös játékok, melyeket senki nem ért, és következményeiről álmodsz egy életen át, tárgy egy ember kezében, hang, amit éjjel hallasz a nyitott ablakon át, és nem tudod elfelejteni.”
Tisztelt Képviselő Úr, Elnök Úr, Alelnök Úr, Hivatalvezető Asszony, Polgármester Urak! Tisztelt Kitüntetettek! Berettyóújfalui Polgártársaim!
Márai Sándor, a világpolgár, aki élete majd kilenc évtizedéből kettőt sem tölthetett szülővárosában, mégis mindvégig kassai polgár maradt. Ő fogalmazta meg a fenti sorokban mindazt, amihez hasonlókat minden lokálpatrióta, a szülővárosa, felnevelő környezete kapcsán érez. Ami egyfajta zsinórmértéket ad, örök példát és táplálékot jelent egy földi élet során. Amit ugyanúgy érez az is, akit akár a kényszer, akár egy új lehetőség távolra sodor otthonától, és az is, aki elkötelezettségből, ragaszkodásból, vagy – ahogy szoktuk fogalmazni – sajátos kalandvágyból otthon, itthon maradt.
És ha itthon maradtunk, igyekszünk tenni is. A gyermek- és ifjúkori kalandok és tanulási folyamatokból sokszor észrevétlenül okulva és merítve próbáljuk a magunk boldogulását és gyarapodását előremozdítani. Kamatoztatni mindazt, amit szüleinktől, tanárainktól megtanultunk. Amit testvéreinkkel, barátainkkal közösen megtapasztalva elsajátítottunk. És ha akarjuk, ha nem ezzel hatunk a környezetünkre is. Míg aztán mi is felnőttek, szülők, munkatársak, esetenként éppen tanárok vagy mesterek leszünk. Tanítunk, átadunk, hatással vagyunk. Ebben a kölcsönösségek együtthatásában mozgó körforgásban éljük le az életünket. Ez pedig független attól, hogy faluban, kisvárosban vagy éppen egy metropoliszban érezzük magunkat otthon.
Az egyik hivatalos, enciklopédikus fogalmazás szerint a város az emberi településformák legmagasabb szerveződési szintje. Alapvető jellegzetessége, hogy egyetlen faj, az ember igényeit hivatott kiszolgálni. Az ember számára a város az egyetlen olyan élőhelytípus, ahol nagy egyedszámban és sűrűségben, lényegében természetesen van jelen. De az, hogy ez a jelenlét mitől válik természetessé, az éppen az emberek kapcsolatitól, a közösség minőségétől függ. Sok tényező befolyásolja azt, hogy egy-egy városban igaz lesz-e Herbert Prochnow amerikai bankár megállapítása, miszerint „az egy nagy közösség, ahol az emberek együtt magányosak”.
Van, aki a város társadalmát, működését az emberi testével állítja párhuzamba. Hisz emberek alkotják a közösséget, akik egymás nélkül ugyanúgy életképtelenek, vagy legalábbis korlátozottabban működők lennének, mint egyik szervünk, testrészünk a többi nélkül. Ebben az összefüggésben Stephen King minden bizonnyal megdönthetetlen állítása az, hogy egyetlen komoly különbség van a kettő között: a rosszul működő fejet az emberen nem lehet lecserélni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nehéz eldönteni, hogy egy-egy település meddig falu, és mitől számít már városnak. Ezt befolyásolják demográfiai, gazdasági tényezők, különböző települési és térségi funkciók.
Az azonban bizonyos, hogy mindenkinek, aki többet – akár érdekképviseletet, akár közösségszervező tevékenységet – vállal, elsősorban a vele együtt élők, az általa képviselt társai boldogulását kell szem előtt tartania. Sok-sok egyéni kezdeményezés és eredmény adja össze egy település súlyát, mutatja meg jelentőségének a fokát. A történelem során városok lettek naggyá, majd tűntek el, miközben máshol más városok váltak meghatározóvá. E jelenséget már a görög történetíró, Hérodotosz is leírja:
„A legtöbb város mostanára kicsi, amely egykoron nagy volt; és azok, amelyek kicsik voltak, még életemben naggyá lettek. Tudván ezek alapján, hogy az emberi jólét soha nem virágozhat sokáig egy helyen, ezeket a jelenségeket mindenképpen figyelemre méltónak kell tartanom.”
Más kérdés, hogy az emberi jólét, és annak időbelisége kinek, hol és mely korban mit jelenthet. A városokat kétségtelenül nem tekinthetjük örök, statikus és megváltoztathatatlan egységként. A másik fontos tényező pedig maga az ember, amelynek jelenléte nélkül a város nehezen értelmezhető. Ez a két, szorosan összefüggő dolog lényegében a településeknek az emberi történelembe ágyazott, az ember tevékenysége által befolyásolt fizikai és funkcionális értelemben vett fejlődését alapozza meg.
Magyarországon a jelenkori szabályok szerint a városi cím használatát a település fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik egy elvárt gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő oktatási, közegészségügyi, rendészeti intézmények megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.
Berettyóújfalu, az elődtelepülések, valamint az 1970 óta város részét képező, de máig sajátosan jellegzetes, önálló identitással rendelkező Berettyószentmárton az évszázadok során uradalmak székhelye, mezőváros, bihari hajdútelep és nagyközség is volt. Szentmárton Mátyás király révén fontos vámszedőhely, Újfalu a trianoni döntés után megyeszékhely, több ízben pedig járási központ. 1979-ben mindezeket a hagyományokat egyesítve vált a mai értelemben is városi jogállásúvá. Azóta a mindenkori berettyóújfalui polgároknak nem lehet más célja - a város vezetőinek pedig feladata -, hogy ezt a nagy egységet úgy erősítse, hogy az egyedi értékek, a szellemi és anyagi értelemben vett gazdagság ne csorbuljon, sőt egyre gyarapodjon. Mindenki másra büszke abból, amit elért, de még fontosabb, hogy a magunké mellett a máséra, egymáséra is büszkék legyünk. Abból részesüljünk és másokat is részesítsünk.
Évről évre örömmel állapíthatjuk meg, hogy vannak közöttünk, akik ezt szinte erőn felül, de olyan természetességgel teszik, hogy jóvoltukból nem várt közösségi előnyök, és a magunk életében is megfogható, megtapasztalható eredmények születnek. Ha a korábban idézett emberi-közösségi párhuzamba állítjuk, egy város napja olyasféle ünnep, mint a születésnap. Egy településnél – kevés kivétellel – az alapítás nehezen köthető egyetlen dátumhoz. Évszázadok generációi, egyesülések és szétválások, elnéptelenedések és a újbóli megtelepedések, sorsfordító történelmi jelentőségűvé vált események sorozata adja. Ezeket őrzik a kalendáriumok, az írásos, tárgyi források és az eleven, hagyományozódó emlékezet. Berettyóújfaluban pedig mindig is voltak és vannak, akik ezeket őrzik, életben és ébren tartják, és mind többeknek továbbadják. Közülük került ki múzeumunk első igazgatója, Héthy Zoltán, akinek a javaslatára 19 évvel ezelőtt az akkori Képviselő-testület május 23-át jelölte ki a város egyes számú ünnepnapjává. Mostani alkalmunk előtt a Báthory-szobornál, és az eltelt majd 2 évtizedben számtalanszor felidéztük az akkor történteket, kiemeltük annak jelentőségét. De hány és hány generáció nőtt fel 1608 óta, amelyek tagjai egy-egy téglát helyeztek be abba a nagy építménybe, amely a mostani Berettyóújfalut jelenti.
Őket kell ünnepelnünk a mai napon, nekik kell megköszönnünk a mai létünket, jólétünket. Azt, hogy a közösségi fejlesztéseket, melyeket sok anyagi és emberi erőforrás bevonásával tudunk megvalósítani – és lehetőségeink szerint épp ezen a közösségi ünnepnapon átadni – ők teszik teljessé. Az ő munkájuk, odaadásuk az, amely tartalmat, ad, segít folyamatosan megőrizni, és az az utánunk jövő nemzedékek számára műkőképes, sőt továbbfejleszthető állapotban átadni. Mindennapjaink és az előttünk álló hetek, hónapok sőt évek is tele vannak már konkrétan megfogható, tervlapokon és pályázati dokumentációkban rögzített tervekkel. A felnőtt háziorvosi rendelő, a városi sportcsarnok felújítása, a zsinagóga műemlék épületének sokak által rég áhított, közösségi célú helyreállítása, a város zöld felületeinek, közösségi tereinek, civil szervezeteink részére átadott épületeinek korszerűsítése, valamint egyik legnagyobb kincsünk, az alattunk lévő termálvíz gyógyászati hasznosítása mind olyan célok, melyekkel tartozunk az elődeinknek, jót teszünk magunknak, és megalapozzuk az utódoknak szánt örökséget is.
Tisztelt Ünneplők! Nagyra becsült mai Ünnepeltek!
A legnagyobb felhajtóerő számunkra egy nagy ívű fejlesztések tervezésekor és megvalósítások az, hogy már a kezdeti szakaszban is látjuk mögöttük az arcokat, a kezeket. Azokat, akik joggal vágynak rá, és azokat is, akik gondolatot, ötletet, és munkát hajlandók és képesek belefektetni. Még akkor is, ha ez nem tartozik feltétlenül mindennapi kötelező feladatik közé. És ezt nem csak mi, döntéshozók és végrehajtók látjuk, hanem a tágabb értelembe vett közösség is. Évről évre egyre nagyobb azok száma, akiket a felhívásunkra valamely városi kitüntetésre terjesztenek fel. Nehéz ugyan, de döntenünk kell, hogy közülük kik legyenek azok, akik a város napján át is veheti ezeket az elismeréseket. Előfordul – ahogyan ma is – hogy többek is kiválasztásra kerülnek, de ugyanolyan szívesen látnánk azokat is itt, a színpadon, akikre nem eshetett a voksunk. Velük kapcsolatban leginkább nem az a válaszunk, hogy ő nem, legfeljebb csak az, hogy a következő alkalommal. De van, amikor sajnos nincs következő alkalom. Ugyancsak nehéz körülhatárolni a különböző területeken dolgozók és alkotók elismerését, így időről időre formáljuk, finomítjuk a kitüntetéseink rendjét és módját. Ennek megfelelően tettünk egy újabb lépést az elmúlt év végén, már a mai napra gondolva. A civil és a közszféra, valamint a feltörekvő ifjú nemzedékek elismerésén túl fontosnak tartottuk, hogy a legnagyobb kockázatot vállaló gazdasági szereplők, a közösséget aktív termelőként, szolgáltatóként, másokat is megélhetéshez juttató munkáltatóként és saját nehézségeiken felülemelkedő mecénásként sokszor észrevétlenül dolgozó vállalkozók számára egy önálló díjat alapítsunk. A 2009-ben kiteljesített gyakorlatot követve pedig olyan névadót szerettünk volna választani, akinek az életműve magában hordozza mindezeket a jellemzőket. Megtaláltuk, sajnos igazán keresünk sem kellett. Így a mai napon első ízben, és ettől kezdve évente átadásra kerül a Csorba György-díj kitüntetés. Engedjék meg, hogy ezúton is köszöntsem itt, a teremben helyet foglaló családtagjait, és ezúton is megköszönjem hozzájárulásukat.
Kedves berettyóújfaluiak, tisztelt vendégeink!
Egy város napján nem csak emlékezünk, terveket ismertetünk, egyéni és csoportos elismeréseket adunk és veszünk át, hanem ezek által üzenünk is. Mi, akik most itt vagyunk, azoknak, akik közülünk valók, de nem lehetnek velünk. És üzenünk másoknak, hátha tudunk példával szolgálni, vagy éppen egy-egy útbaigazító, segítő véleményt serkenteni. Magunkról nyilatkozni pedig csak a magunkéval illik.
Ezért az idézett nagy gondolkodók után, a sok beszéd végeztével álljon itt valaki, aki számunkra bölcsebb a bölcseknél. Erélyi Gábor patrióta gondolatai vezessenek tovább mindannyiunkat, legalább a következő városnapig:
„Mert mi a hazaszeretet? Nem beszéd, nem prédikáció, hanem megismerés és cselekvés. A nagyvilágot szóban könnyű magasztalni, de aki túlnéz szűkebb hazáján, aki nem tud beilleszkedni a környezetébe, az rendszerint más hazarészt vagy világrészt sem tudna szeretni. Az ember folyton táguló, spirális körökből szervesen építi fel a maga világát, s ha valahol megszakad a folyamat, az egész semmit sem ér. Vagyis aki nem jó lokálpatrióta, az nem jó patriótának sem. Mert az ember a lábát csak szilárd talajon tudja megvetni. Márpedig a szilárd talaj rétegei a család, a baráti kör, a munkahelyi közösség, a környezet hagyománya, szokásrendje. Aki ezeket lebecsüli, miközben látszólag magasabb értékekre függeszti a szemét, az becsapja önmagát: nem tudna más értékeket sem becsülni.”
Berettyóújfaluban a városnapi rendezvényeknek immáron hagyományos eleme, hogy az elmúlt évi események, eredmények ismertetése képi és hang formában is megjelenik. 2015 végén többek között a városmarketing szempontjából is jelentős változások kezdődtek, melynek eredményeként Berettyóújfalu méltó módon tudott bemutatkozni előbb a budapesti, majd a debreceni utazás kiállításokon. Ezen alkalmakra készítettek a Berettyó Kulturális Központ munkatársai egy városimázs-filmet, melynek berettyóújfalui nyilvános vetítésére első ízben az ünnepi beszéd után került sor.
Aki patrióta, minden nap, minden napszakban az, a város napján azonban még ez az érzés is képes fokozódni. Így készült a mai alkalomra Hanics Katalin, a városi zeneiskola művésztanára, aki Claude Debussy: A boldog sziget című, 1904-ben írt zongoradarabját adta elő.
Ezt követően a városi kitüntetések átadása következett. A kitüntetéseket Muraközi István polgármester és Bónácz János alpolgármester adták át.
2016-ban városi kitüntetésben részesültek:
A Berettyóújfalu város kitüntetéseiről szóló rendelet szerint Báthory Gábor-díj kitüntetés többek között annak a személynek adományozható, aki tevékenységével a város gazdasági, társadalmi fejlődését elősegítette, valamint hozzájárult a város közösségi értékeinek gyarapodásához.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 94. számú határozata alapján Kun József részére Báthory Gábor-díj kitüntetést adományoz. Halaszthatatlan, külföldi családi elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni, a kitüntetést Dr. Muraközi Zoltán, a Gróf Tisza István Kórház főigazgatója vette át, aki majd személyesen, az intézmény Semmelweis-napi rendezvényén adja át a díjazottnak.
Kun József hosszú, kitartó tanulóévek után, több cégnél is gyarapított tapasztalattal 1978-ban került az egészségügybe: ekkor pályázta meg a Hajdú-Bihar Megyei Kenézy Gyula Kórház gazdasági osztályvezetői állását. Ezen az új területen szerencsére nagyszerű vezetőkkel találkozott, akik a kórház életét döntően befolyásoló programok felügyeletét bízták rá. 1985-ben Kiváló Munkáért kitüntetést kapott az akkori Egészségügyi Minisztertől. A Berettyóújfalui Területi Kórház gazdasági igazgatója lett 1991-ben. Az itt eltöltött évek alatt lényegi változásokat sikerült elérnie. Közben egészségügyi menedzseri másoddiplomát szerzett a Közgazdasági Egyetemen. Kórházunkban végzett munkájáért a Városi Önkormányzattól 1995-ben Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott, majd 1998-ban a Népjóléti Miniszter Pro Sanitate kitüntetéssel jutalmazta. 2000. január 1-től 2001 májusáig ismét a Kenézy Gyula Kórházban dolgozott gazdasági igazgatóként, de a szíve és a lehetőség, hogy nagy ívű terveit megvalósíthatja, ismét Berettyóújfaluba csábították. A Város Önkormányzata őt nevezi ki az intézmény főigazgatójává. Ezt a posztot 2005 júliusában történt nyugdíjba vonulásáig töltötte be. A kórházban eltöltött második ciklusra már rányomta bélyegét az egyre csökkenő mozgástér, azonban vezetőként, gazdasági-pénzügyi szakemberként a folyamatos megoldáskeresés révén sikerült az intézményt egy stabil és fenntartható pályára állítani. Ezt követően is szakértői feladatokat látott el, részt vett nagy intézmények átvilágításában, válságmenedzselésében. 2010-ben a Gróf Tisza István Kórház akkor újonnan kinevezett főigazgatónak is felajánlotta, aki felkérte gazdasági igazgatónak. Az azóta eltelt közel hat évben maximálisan kivette részét a Kórház életéből. Magánéleti tragédiája ellenére a hibátlanul megoldott állami átadásban, a nagy volumenű Uniós projektek lebonyolításában, és elszámolásában, a mindennapi élet gazdasági alapjainak megteremtésével múlhatatlan érdemeket szerzett. És megtette azt, amit nem sok vezetőnek van ereje, tartása meglépni: leendő utódját maga mellé vette, az általános mellett a speciális, csak erre a Kórházra jellemző problémákat, megoldásokat megismertette vele, majd hátrébb lépve, a gazdasági igazgatói posztot átadta, maga pedig további háttértevékenységet vállalva ma is szolgálja a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházat.
Kun József köszönő- és üdvözlőlevele:
Tisztelt Képviselő-testület!
Öröm van a szívemben, hogy közel 25 éves tevékenységemmel hozzájárulhattam a Gróf Tisza István Kórház és Berettyóújfalu Város fejlődéséhez. Nem titkolt büszkeséggel tölt el, hogy ez irányú igyekezetem az Önök szemében elismerésre talált. Berettyóújfalu már hosszú évek óta második otthonom, és eszerint törekszem javát szolgálni. Nagy megtiszteltetés számomra Berettyóújfalu város Báthory Gábor-díj kitüntetettjének lenni. Tőlem telhető erővel, tudással és hűséggel igyekszem ezután is megfelelni e jeles bizalomnak, elismerésnek.
Sajnos a 2016. május 23-i ünnepi Képviselő-testületi ülésen (külföldi tartózkodásom miatt) nem tudom személyesen átvenni és megköszönni a kitüntetést. Ebben az időpontban azért lélekben jó szívvel, örömmel gondolok a különleges eseményre, gratulálva a többi kitüntetettnek is. Isten áldását kérem munkájukhoz és a város további sikeres fejlődéséhez.
Berettyóújfalu, 2016. május 17.
Köszönettel és tisztelettel: Kun József
Fráter László-díj kitüntetés annak a személynek adományozható, aki a városban kiemelkedő munkát végez a közigazgatás, a közszolgálat, illetve az egészségügy területén.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 95. számú határozata alapján Dr. Szénási György részére Fráter László-díj kitüntetést adományoz.
1976-ban végzett az Orvostudományi Egyetemen, általános orvos szakon. 1976. október 1-jétől (megszakítás nélkül, jelenleg is) a berettyóújfalui Területi, majd Gróf Tisza István Kórház munkatársa. 2005. október 17-én főorvosi előléptetésben részesült, ezzel egy időben az onkológiai gondozó nőgyógyászati feladatainak ellátásával is megbízta az intézmény vezetősége. 2007. április 1-jétől a Transzfúziós Osztály osztályvetető főorvosi tisztségét tölti be. Sokat tesz a vérellátás társadalmasításáért, mely érdekében a Magyar Vöröskereszt munkatársaival szoros együttműködésben tevékenykedik. 2008. április 21-től kapott megbízást a csontritkulás szakrendelés vezetésére és szakmai felügyeletére. Emberi, közösségi tevékenysége kimagasló, a Magyar Orvosi Kamara tagja, illetve a Magyar Rákellenes Liga területi alapszervezetének elnöke.
Szakterületeit nem csupán a kórház, illetve a szakrendelő falai között látja el kiválóan. Mindent megtesz azért, hogy a kezelési módok, leginkább pedig a megelőzés lehetőségei minél gyorsabban, hatékonyabban jussanak el mind többekhez. Klubok, ismeretterjesztő előadások szervezésével hozzájárul a felelős, tudatos táradalom és helyi közösség erősítéséhez.
Csorba György-díj kitüntetés annak a személynek adományozható, aki a város gazdasági életét vállalkozóként, őstermelőként, üzleti szolgáltatóként hosszú idő óta gazdagítja, egyúttal hozzájárul a város közösségeinek működéséhez, értékeinek megőrzéséhez, illetve gyarapításához.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 96. számú határozata alapján Csarkó Zsolt részére Csorba György-díj kitüntetést adományoz.
Csarkó Zsolt 2011-ben alapította a rakománykezeléssel foglalkozó Csarkó Logisztikai Kft-t, melynek azóta is ügyvezetője. A tizenöt, esetenként még több főt foglalkoztató vállalkozás munkáját megbízhatóan és eredményesen, parterei megelégedésére végzi. Kialakított telephelye, a munkatársak számára kialakított munkahelyi környezet jó példája a gondos, igényes, odafigyelő vállalkozónak és munkáltatónak. Bár az általuk végzett tevékenység időről időre nagy nehézségek árán folytatható, lehetőségeihez mérten folyamatosan támogatja a közösségi célokat, tevékenységeket. Ezek közül is kiemelkedik, hogy a BMSE egyik fő mecénása, minden hazai mérkőzésen anyagi támogatással ismeri el a legjobb teljesítményt nyújtó sportolót. Felkarolta a Morotva Ligetben megrendezésre kerülő Jégkorong Kupa szervezőit is, volt olyan év, amikor a teljes eseményt önállóan szponzorálta. Támogatói tevékenysége nem pusztán anyagi hozzájárulás. Személyes jelenlétével, aktív segítségével és közreműködésével is kiveszi részét a közösségi tevékenységekből, jó példát mutatva ezzel környezetének.
Fehér Istvánné-díj kitüntetés annak a személynek adományozható, aki kiemelkedő pedagógiai tevékenységet végez, vagy végzett valamely berettyóújfalui óvodában, általános iskolában, illetve középiskolában. Tanulói eredményesen szerepelnek tanulmányi, szakmai, sportversenyeken, valamely művészeti ágban. Nevelői, oktatói munkájával pedig hosszú időn keresztül példát mutat a felnövekvő nemzedéknek.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 97. számú határozata alapján Aranyiné Csalánosi Csilla részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Aranyiné Csalánosi Csilla 1989 óta az akkori 3. Sz. Általános Iskola, majd Széchenyi István Tagiskola tanítója. Tanítói képesítéssel került az iskolába, majd ének-zene, illetve magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. A fenti képesítések megszerzésével figyelembe vette az iskola szakos ellátottságának biztosítását. Szakmai sikereit elsősorban helyesíró, valamint vers- és prózamondó versenyeken ért el tanulóival. Nagy energiát fordít a tanulók beszédfejlesztésére, anyanyelvi ápolására. Minden évben sikeresen vesznek részt a Kazinczy szép magyar beszéd versenyen, a 2013/14-es tanévben ez országos 1. helyezést és különdíjat, ebben a tanévben pedig Arany jelvényt jelentett. A Lotz János Szövegértési és Helyesíró Versenyen a 2012/13-as tanévben megyei 1. helyezett és az országos első 10-ben végzett tanulója. Több ízben meghívást kaptak alsós, később felsős csoportjai a Barátunk, a könyv megyei olvasónapló pályázatok díjkiosztó ünnepségére. Jelentős érdemeket szerez a gyermekek érzelmi nevelésében nemcsak az anyanyelvi fejlesztés területén, hanem az iskolai és a városi ünnepségek szervezése révén is. Mindannyiunk számára emlékezetessé tudja tenni ezeket a napokat, már azzal is, ahogyan a tanulókat motiválni tudja az eseményekre való felkészülés során, amely záloga a gyermekek kiváló helytállásának. Minden rendezvényét áthatja a pedagógus zenei, anyanyelvi, szépkiejtési rátermettsége. Az iskolán kívüli tevékenységei közül Berettyóújfalu város lakosságának is emlékezetes élményt nyújtanak szavalatai és felolvasásai a Sinka István Könyvtárban és a Bihari Múzeumban egyaránt.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 98. számú határozata alapján Berzáné Rákosi Márta részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz, aki e kitüntetés mellé – a 105. számú önkormányzati határozat értelmében – a több mint 40 éves aktív munkavégzésért járó elismerő emléklapot is átveheti.
Berzáné Rákosi Márta emberformáló hitvallását a szülői példából merítette, akik mindkét lányukat a pedagógus pályára orientálták. Az érettségit követően hivatását Gáborjánban kezdte orosztanárként.
Közben 1975-től a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola levelező tagozatán, orosz-pedagógia szakon végezte tanulmányait. Ebben az időben szakmai életútjának következő hosszú, ugyanakkor meghatározó szakasza a Hajdú-Bihar megyei Tanács berettyóújfalui Arany János Nevelőotthonához kötötte. Már családanyaként, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi karán német szakos nyelvtanári diplomát szerzett 1998-ban. A nehezen nevelhető gyermekek körében szerzett tapasztalatait, egyéni problémamegoldó képességét és a német nyelvtudását 1995. augusztus 15-től kezdve a Brózik Dezső Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben kamatoztatta először beosztott pedagógusként, majd igazgató-helyettesként. 2005 májusában közoktatás vezetői szakvizsgát tett, majd megpályázta és elnyerte egykori alma matere, a Széchenyi István Általános Iskola igazgatói állását. Szívügyének tekintette városunkban elfoglalt tradicionális helyének megerősítését. Egyéniségére jellemző igényességét sikerült átültetnie a kollégái és tanulói közösségébe is. Az iskolaépület komplex, nagy felújításának igazi szakmai irányítójaként, egy otthonos, színes, barátságos élettér kialakításában vett részt, odafigyelve a tartalmi fejlesztésekre is. 2007-ben a József Attila Általános Iskolához való integrálás folyamatát áldozatos, konstruktív munkával, pozitív hozzáállással koordinálta, mint tagintézmény-vezető. A több mint egy évtizedes vezetői munkája elismerése, hogy az iskolaválasztók körében újra népszerűvé vált a Széchenyi István Tagiskola.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 99. számú határozata alapján Kari Sándorné részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Kari Sándorné az akkori Zalka Máté Szakközépiskolában érettségizett 1975-ben. 1992-ben végzett a Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskolán óvodapedagógusként. 2012-ben a Szent István Egyetemen szakvizsgázott vezető óvodapedagógus végzettséget szerzett. Dolgozott a 4. sz. Napközi Otthonos Óvodában Berettyószentmártonban, majd Hencidán. Berettyóújfaluba visszaköltözve a Bocskai utcai, 2. sz. Napköziotthonos Óvoda és a 7. sz. Önálló Óvoda voltak további állomáshelyei. 1999 óta a Szivárvány Református Óvoda munkatársa, 2009-től pedig az intézmény vezetője. 2012-ben a Berettyóújfalui Református Egyházközségben presbiternek választották. Ebben a tisztségében is kitűnt megfontoltsága, szerénysége, és emberséges egyénisége. Rendszeresen segíti az Egyházközség szervezésében megvalósuló gyermekprogramokat, jótékonysági és adománygyűjtő akciókat. Jó kapcsolatot ápol a városi és az egyházi fenntartású intézményekkel. Vezetői stílusával az óvoda nyugodt, derűs légköre naponta biztosított. Fiatal kollégáit nagy odaadással és szakértelemmel vezeti és segíti a szakma rejtelmeinek elsajátításában. Aktív részt vállalt a Szivárvány Református Óvoda programját bemutató „Örvendező szívvel a szivárvány alatt” című könyv megírásában a „Játszd, énekeld és rajzold a legjobbat, a legszebben a lelkedből” című fejezet megírásával. Az óvoda dolgozóiból és az óvodás gyermekek szüleiből álló kórus tagja a kezdetektől fogva, és intézményvezetőként tovább élteti ezt a hagyományt. Évtizedeken keresztül nagy szeretettel nevelte a 3-6 éves korosztályú gyermekeket. A mai napig sugárzó szeretete hatja át a gyerekekkel való kapcsolatát. Fontos számára a gyermekek egyéni fejlesztése, képességeik, tehetségük kibontakoztatása, iskolára való felkészítése.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 100. számú határozata alapján Pócsikné Anka Klára részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Pócsikné Anka Klára 1981 óta az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola tanára. Érettségi után néhány évig szakmai tárgyakat óraadóként tanított, majd a diploma megszerzése óta középiskolai tanárként oktatja, neveli a diákokat magyar nyelv és irodalom, gépírás, ügyvitel tárgyakra, illetve levelezésre, és kommunikációra. A szakmája, hivatása iránt példamutatóan elkötelezett pedagógus, amit a folyamatos önképzés, tanítványainak tanulmányi és versenyeredményei, továbbá az által szervezett versenyek, közösségi rendezvények is tükröznek. A tanulókkal mindig megtalálja a megfelelő hangot. Munkája során szem előtt tartja, hogy a különböző képességű gyerekekkel differenciáltan foglalkozzon. 1986 óta folyamatosan osztályfőnökként igyekszik jó közösséget formálni a sok apró településről érkező, különböző előképzettséggel és motivációval rendelkező gyerekekből. Diákjait nem csak az érettségiig kíséri, hanem sokszor segíti szakmai pályafutásuk elindítását. Az idén 70 éves iskola öregdiákjainak nagy örömére több mint tíz éve szervezi a Bihari Alma Mater Alapítvány baráti körének rendezvényeit, iskolatörténeti kiállítása pedig hirdeti a nagy hírű intézmény mindenkori jelentőségét, a városban és az oktatásban, szakképzésben megszerzett rangját.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 101. számú határozata alapján Szabó Károly részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Szabó Károly középiskolai tanulmányai után először az agrárpályát választotta, a rendszerváltozásig abban is dolgozott. Ezt követően terelődött az idegennyelv-használat népszerűsítésének, oktatásának az irányába. Az ILS nyelviskola tanáraként 1995-től évekig tanított a szentpéterszegi iskolában, majd magánúton folytatta a nyelvtanítást. Berettyóújfaluban először a József Attila, jelenleg pedig a Diószegi-iskola ad otthont tanfolyamainak. Nagyon elkötelezett pedagógus. Ő általa lehetővé vált, hogy a diákok és felnőttek tanórák keretein kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel. Tanítványait nem csak a nyelv megtanulására ösztönözi, hanem motiválja őket arra, hogy a mai világban elengedhetetlen két idegen nyelv elsajátítása és annak minél magasabb szintű használata. Folyamatosan tudatosítja bennük ennek fontosságát, az idegen nyelvtudásra mindig igény van és lesz. Sajátos módszerei révén a nyelvtan- és szókincstanításon kívül nagy hangsúlyt fektet a négy nyelvi készség: a beszédértés, a beszédkészség, az olvasás és az írás fejlesztésére. Ezzel együtt megfelelő hangsúlyt kap a nyelvtani rendszerezés és gyakorlás, valamint a fordítási készség gyakorlati fejlesztése is. Több mint két és fél évtizede töretlenül az egyik legeredményesebb nyelvtanár Berettyóújfaluban. Megszámlálhatatlan azon tanítványainak száma, akiket tanórán kívül, sajátos módszereivel, korosztálytól függetlenül készített fel sikeresen nyelvvizsgára, ezáltal is hozzásegítve őket a sikeresebb továbbtanuláshoz, pályaválasztáshoz.
Kabos Endre-díj kitüntetés többek között annak a csoportnak adományozható amely a város sportéletében, diáksportjában kiemelkedő tevékenységet fejt ki, tevékenységével, elért eredményeivel hozzájárult városunk hírnevének öregbítéséhez, továbbá annak a csapatnak, amely városi szinten az adott év legkiemelkedőbb teljesítményét érte el országos, vagy nemzetközi szereplésével.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 102. számú határozata alapján a Piruett Táncstúdió részére Kabos Endre-díj kitüntetést adományoz.
2007 őszén, debreceni székhellyel alakult meg az egyesület, mely a modern- és showtánc területén végez oktatást. A nevelés már óvodáskorban megkezdődik, rendszeres, heti két edzésszámmal, és folytatódik általános iskolában az edzések gyakoriságának emelésével. A gyermekekkel egy moderntánc-pedagógus (Simonyi Kitty, az egyesület elnöke, négyszeres nívódíjas koreográfus, a sporttáncok mestere) és két akrobatikaedző (Kiss Nikoletta és Madarász András) is foglalkozik. Óvodás korban a rendszeres edzések mellett biztosítják a fellépési lehetőségeket is, ezzel felkészítve a gyerekeket az általános iskolában kezdődő versenyeken való részvételre. A város által szervezett óvodai és iskolai bálokon, fesztiválokon, ifjúsági rendezvényeken vesznek részt óvodásaik, gyermek, illetve junior csoportjaik egyaránt. A versenyzőket heti ötszöri edzésszám mellett edzőtáborokban készítik fel, tematikus edzéstervvel. Képzésük a balett, a modern tánc, a ritmikus gimnasztika, a szertorna mellett az idei évtől a társastánc a disco tánc és a hiphop elemeivel is bővül. Jelenleg öt helyszínen folyik az oktatás: Debrecenben, Biharkeresztesen, Berettyóújfaluban, Derecskén, Mikepércsen és Balmazújvárosban. Kiemelkedő a berettyóújfalui táncosok, versenyzők létszáma és elért eredményeik egyaránt. Berettyóújfaluban minden év augusztusában edzőtánctábort is szerveznek, hogy a szakmai ismeretek mellett a közösségi egységet is erősítsék. Az elmúlt évben a világbajnoki bronzérmes, majd Európa-bajnok csapatnak is számos berettyóújfalui versenyző a tagja volt.
Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója kitüntetés annak a Berettyóújfaluban élő, általános, illetve középiskolai diáknak adományozható, aki a legjobb tanulmányi és sporteredményeket érte el.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 103. számú határozata alapján Bagdi Róbert részére Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója kitüntetést adományoz.
Bagdi Róbert a Diószegi Kis István Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 6. osztályos tanulója. Tanulmányi eredménye első osztálytól kezdve kitűnő. Sokoldalúságát mutatja, hogy folyamatosan részt vesz különböző szintű és műfajú tanulmányi versenyeken Többek között magyar nyelv és irodalom, matematika, angol nyelv, rajz, és mesemondás területén szerepelt eredményesen. Sporttehetsége a labdarúgás területén bontakozott ki, már 5 évesen kezdett focizni Berettyóújfaluban a BUSE színeiben, számos városi, megyei és területi tornán volt dobogós, többször győztes csapat tagja, sőt gólkirálya.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 104. számú határozata alapján Dobi Gergő részére Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója kitüntetést adományoz.
Dobi Gergő a Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola 7. osztályos tanulójaként a triatlon, a duatlon, az aquatlon, az úszás és a kerékpározás sportágakban 2012 óta kimagasló eredményeket ér el. Számtalan sport- és tanulmányi versenyen, köztük országos és megyei versenyen ért el kimagasló helyezést. Az eltelt 5 év eredményei előrevetítik egy sikeres sportkarrier kibontakozásának lehetőségét. A fegyelem mind a sport, mind az iskolai tanulmányi élet során jellemző rá. Kitartó, céltudatos, fegyelmezett sportoló és tanuló. A Magyar Diáksport Szövetség által szervezett Diákolimpia Országos Döntőin már 5 egymást követő évben is képviselte iskoláját és Berettyóújfalu városát. Sporteredményei mellett tanulmányi eredménye kitűnő, több tantárgyból is magas szintű versenyeredményei vannak, melyekkel már elnyerte a Hajdú-Bihar megye Jó tanulója – Jó sportolója címet is. Sporteredményeivel évek óta hozzájárul sportegyesülete, iskolánk és Berettyóújfalu város hírnevének öregbítéséhez.
Mindazoknak, akik bármely munkaterületen az adott évben 40 vagy 50 éve aktívan fejtik ki tevékenységüket, a képviselő-testület a helyi közösség elismerését és köszönetét emléklap adományozásával fejezi ki.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2016. évi 106. számú határozata alapján Ágoston Béla részére elismerő emléklapot adományoz.
Ágoston Béla fodrászmester 1965-ben kezdte szakmai tanulmányait, 1966-tól, vagyis éppen 50 éve folyamatosan szakmájában dolgozik. Először a Berettyóújfalu és Vidéke Általános Szolgáltató Ktsz. munkatársa, majd rövid ideig Budapesten, nagybátyja üzletében dolgozott. Itt volt módja új trendeket és módszereket megismerni, de Berettyóújfaluhoz való kötődése visszahozta a berettyóújfalui szövetkezethez. 1990 szeptemberébe önállóan, vállalkozóként kezdett dolgozni. 1992-ben csatlakozott Varga Zsigmond vállalkozásához.
Ahogy azt a város polgárai is érzékelik, sőt hasonló körben már hangsúlyoztuk is, a Kálvin téri fodrászműhely valódi közösségi színtér, a városközpont meghatározó, mára emblematikussá vált üzlete. Ennek pedig az ott dolgozók jelentik a garanciáját. Azon túl, hogy hagyománykövető módon végzik munkájukat, számos kiváló fiatal szakmabeli tanulhatta meg itt a mesterség fortélyait.
Az ünnepi képviselő-testületi ülést a Szózat zárta, ezt követően állófogadáson vehettek részt a jelenlévők, melyet ebben az évben - hagyományteremtő szándékkal - a KÖSZI konyháin készítettek el.
A városnapi rendezvényeket a már hagyományossá vált, több korcsoportban zajló futóverseny zárta.