A húsvéti ünnep alkalmából városunk képviseletében Muraközi István polgármester látogatást tett testvértelepülésünkön, Székelylengyelfalván, ahol megkoszorúzta Orbán Balázs sírját és a helyi iskolán elhelyezett domborművet.
Kértük a házigazdát, Bálint Domokos megyei tanácsost, a helyi parókia gondnokát, meséljen egy kicsit a településről, az itt élő emberek húsvéti népszokásairól.
Az írások szerint először a 13-14. században került említésre Lengyelfalva – kezdi a tanácsos - neve pedig az egyik teória szerint onnan eredeztethető, hogy az elsőként idetelepültek azt mondták; legyen falva.
Az ünnepi alkalmakkor - mint amilyen a Húsvét is - sok rokon, barát érkezik az alig több mint 300 lelket számláló, jobbára katolikus vallásúak lakta településre. A húsvéti szertartások a virágvasárnapi istentisztelettel kezdődnek, majd folytatódnak nagycsütörtökön az utolsó vacsora misztériumával és a nagypénteki alkalmakkal, valamint a szombati feltámadási szertartással, a vasárnapi határkerüléssel.
A településen nagy hagyománya van a tűz-és vízszentelés ceremóniájának is. A tűz maga az élet, maga a Krisztus, a víz pedig a megtisztulás egyik jelképe. Szombat este a hívek összegyűlnek a templom mellett és meggyújtásra kerül a húsvéti máglya, amely az élet tüzét szimbolizálja. Ezt a víz – az élet vize – szentelése követi a templomban, majd gyertyás körmenet zárja a ceremóniát. Húsvét vasárnap a hívek ételeiket, italaikat kis letakart kosárkákban helyezik el a templom lépcsőjén, ahol az atya szentelt vízzel áldja meg, majd úgynevezett „határkerüléssel” ünneplik Jézus feltámadását. Ilyenkor lovasszekérrel vagy kistraktorokkal látogatnak el a falu határában felállított keresztekhez, ahol imákkal kérnek áldást a település és a szomszédos falvak lakóira, illetve megáldják a földet, a terményeket. A mai ember számára már természetes, pedig isteni csodaként tekinthetünk arra is, hogy a puszta földbe elvetett növény életre kel. A körmenet végén közösen fogyasztják el a szentelt ételt-italt, majd déli 12 órakor kezdetét veszi az ünnepi szentmise.
Az erdélyi egyházmegyében, minden településen, ahol katolikus templom van, az év minden napján, meghatározott időben – Székelylengyelfalván március 13-án – lehetőség van örökös szentségimádás szertartáson részt venni. Ekkor a kihelyezett oltári szentséghez lehet imádkozni, szentgyónást tenni, ami érvényes a húsvéti ünnepekre is. Hagyományos ünnepi ételek kerülnek itt is az asztalra, mint például bárány vagy töltelékes káposzta. Húsvét hétfőn reggel aztán kezdetét veszi a locsolkodás - nem vödörrel, hanem kölnivel - melyet a lányok kézzel festett hímes tojással vagy csokival viszonoznak.
Az ünnepi hagyományok felelevenítése után Bálint Domokos a Székelylengyelfalva-Berettyóújfalu testvérvárosi kapcsolatról beszélt.
Közel tíz éve Váradi Péter Pál hívta meg Hajdó István katolikus papot a Berettyóújfalu és környéke című könyv megjelenése kapcsán, innentől datálódik a két település barátsága. A Bihari Népfőiskola és a hozzá kapcsolódó értelmiségi kör (például Orbán Balázs Társaság, Trianon Társaság, Iszlai doktor úr, Gömöri gyógyszerész úr, Kari Sándor, Seres Katalin, Kurucz Imre…) is jó kapcsolatot ápol Székelylengyelfalvával, ugyanis több éve gyűjtenek karácsonyi ajándékcsomagokat a település gyermekeinek. Ezek a kezdeményezések, valamint az Orbán Balázshoz kapcsolódó megemlékezések értek olyan szintre, hogy Székelylengyelfalva és Berettyóújfalu egymás testvértelepülése lehessen.
A tanácsos úrról megtudtuk, már 1989 előtt kinevezték az egyházközség gondnokának. Fontos szerepe volt abban, hogy 1990 után a március 15-ei ünnepségeket újra életre keltsék, valamint Orbán Balázs halálának 100. évfordulóján megemlékezzenek az íróról. Orbán Balázs sírjának rendbehozatala és emlékszobájának kialakítása, valamint az Orbán Balázs szobor elkészíttetésének megszervezése is neki köszönhető. 26 éve tanácsos az RMDSZ színeiben.
Jövőbeni tervei között szerepel többek között a ravatalozó és a vendégház – korábban lelkészi hivatal – felújításának folytatása, amely akár 30 ember fogadására is alkalmas. A csendes, otthonos házban 8 összkomfortos szoba várja a vendégeket az év bármelyik szakában. Tervben van egy öregek nappali ellátó intézményének létrehozása is, amely az egyház által megpályázott forrásból valósulhat meg, de ez még jelenleg a kezdeti, egyeztetési szakasznál tart.
Muraközi István polgármester elmondta, hogy Berettyóújfalu és Székelylengyelfalva kapcsolatának erősítése és a gyermekek kikapcsolódásának elősegítése hozta létre azt a kezdeményezést, amely révén Berettyóújfalu minden évben 20 székelylengyelfalvi gyermeknek biztosítana ellátást, megismertetve velük városunkat. A berettyóújfalui diákok pedig pályázat útján juthatnának el Székelylengyelfalvára. Polgármester úr bízik abban, hogy ez az elképzelés hamarosan realizálódhat.