2015. május 22-én a „Kitesszük a szűrét…” című VI. Országos szűr-, szűrrátét-készítő, szűcshímzés és nemez pályázat rendezvényének megnyitásával kezdődött, majd 11 órakor a Vörösmarty téren, Báthory Gábor szobrának megkoszorúzásával folytatódott Berettyóújfaluban a Város Napja ünnepi rendezvénysorozat, 11:30 órakor az ünnepi képviselő-testületi ülésre, valamint a városi kitüntetések átadására került sor a Makk Kálmán Moziban.
Röviden a Város Napja történetéről:
Városunk képviselőtestülete 1997-ben határozott úgy, hogy május 23-át a város napjaként ünnepeljük meg. Ezen a napon emlékezünk arra, hogy Báthory Gábor erdélyi fejedelem 100 hajdúvitézt telepített le családostul Berettyóújfalu és Szentkozma birtokokon, egyúttal kollektív nemességgel felruházva őket. De mi is vezetett idáig. 1606. december 29-én elhunyt Bocskai István fejedelem, akit a fiatal és energikus Báthory Gábor követett a fejedelmi székben. Ehhez, a posztért kitört viszály közepette igen komolyan hozzájárultak a szolgálatába állt hajdúkatonák. Ennek fejében vállalta, hogy a letelepítetlen hajdúvitézeket „Váradtól fogva Ecsegig” letelepíti, mégpedig úgy, hogy „nekik nemzetségről nemzetségre állandó és szabadságos hely adassék, hogy az mikor az szükség kívánja, hamarsággal az ország szükségére” lehessenek. Így született meg a május 23-án kelt adománylevél is. Berettyóújfalu hajdújogát az a Nadányi Gergely szerezte, aki nagy múltú, Körösladányból származó középnemesi család fia volt, és politikai pályája éppen Báthory fejedelemsége idején érte el csúcspontját. Tőle számos adományt elnyert, de belekeveredve a Báthory-gyilkosságba, ő maga is tragikus véget ért.
A hajdúkiváltságolás ténye Újfalu jogi státusán is változtatott, hiszen ennek előtte évszázadokon keresztül jobbágyfalu. Az új helyzet jelentősen hozzájárult a város belső önrendelkezésének a megszilárdításához. Míg korábban faluként emlegetik a források, ezt követően már következetesen mezővárosként szerepel az iratokban. Ez kétségtelenül felemelkedést jelentett a feudális ranglétrán, amely a gazdálkodás szabadságában, a város igazgatásának a rendjében és az első fokú bíráskodásban nyilvánult meg. Mindezek megteremtették annak a folyamatnak az alapját, mely során Berettyóújfalu tágabb környékének központjává, szervező- és rendezőtelepülésévé válhatott.
Ezek miatt Berettyóújfalu Város Önkormányzata az adománylevél kibocsátásának 400. évfordulójára tervpályázatot hirdetett, hogy a történelmi eseménynek maradandó emléket állítson. E pályázat nyomán Kurucz Imre, városunk szobrászművésze készítette el Báthory Gábor fejedelem egészalakos szobrát, amely előtt 2008. május 23. óta hajthatunk fejet és emlékezhetünk meg.
A Vörösmarty téren álló Báthory Gábor fejedelem szobránál Kiss Tamás, a József Attila Általános Iskola tanára idézett Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban című művéből:
„A zsitvatoroki békekötés egy pontja azt állapítá meg, hogy Erdély ugyan szabad választási joggal fog bírni, de azért a magyar király fennhatósága alatt álland, s ügyeire a portának semmi befolyása nem lesz.
Hanem a török államférfiak ezen a ponton úgy segítettek, hogy a szerződés párjából, amit magukkal vittek, ezt a pontot egészen kihagyták. Vannak, akik azt állítják, hogy ezt a kis hamisítást a török diplomácia az előrelátó Bethlen Gábor tanácsára tette.
Erdélynek Bocskay halála után Rezső lemondatásáig már a harmadik fejedelme volt. Homonnay, Rákóczy Zsigmond csak név szerint voltak azok. Ezekkel nem voltak megelégedve: erősebb ember kellett nekik. – Ezt meg is találták Báthory Gáborban.
A magyar király küldte ellene Forgách Zsigmondot, hogy engedelmességre tanítsa. Volt is Forgáchnak elég katonája, vele volt a hajdúság is. De ő, mint buzgó új katholikus, kit Pázmány térített át, a hadseregének olyan zászlókat osztatott ki, amiken a Boldogságos Szűz képe volt kifestve. Ezt a hajdúk az ő kálvinista hitük ellen való merényletnek vették, s átpártoltak Báthory részére, úgyhogy a két tűz közé szorított Forgách ugyan örülhetett, hogy megmaradt seregével nagy éhségek és szorongattatások között visszamenekülhetett Magyarországba.
Erre a magyarországi rendek nagyon felzúdultak a nádor ellen, hogy minek csinál ilyen háborút a magyar és magyar között? Thurzó aztán békét kötött Báthoryval, ráhagyva, hogy csináljon odahaza, amit akar.
Azután Feketehalomnál tönkreverte a brassói szászokat, kik helyébe Géczy Pétert akarták fejedelemmé tenni; a hős Weisz, polgármesterük elesett a csatában, s Géczy alig menekült meg.
Végre a magas porta unta meg a sok fejedelmi garázdálkodást, s a Báthory orgyilka és hóhérpallosa közül megmenekült Bethlen Gábort nevezte ki Erdély fejedelmévé, adván mellé installáló seregül harmincezer tatárt.
Ekkor megint a magyar király fogta pártját Báthory Gábornak, s ugyanazt a Forgách Zsigmondot küldte a segítségére, akit előbb az elűzésével bízott meg.
Sohase lett volna ennek vége, ha jó szerencsére két hajdúkapitány: Szilasy János és Nadányi Gergely egy este a nagyváradi sorompónál Báthoryt a hintajában össze nem vagdalják. Ez is valami szerelmes históriának volt a befejezése. Ezek is megkapták különben a maguk jutalmát; a medgyesi országgyűlésen hívatlanul megjelenvén, egy toronyból a piacra ledobattak, s ott a nép darabokra vagdalta őket.”
Így emlékszik vissza Jókai Mór A magyar nemzet története regényes rajzokban című művében Báthory Gábor korára. Viszont Berettyóújfalu – mint története során sokszor – paradox történeti helyzetből tudott előnyt kovácsolni általa. 1608. május 23-án kelt a fejedelem már jól ismert adománylevele, mely a Bocskai által megkezdett hajdútelepítés egyenes folytatásaként Berettyóújfalut is kiemelte korábbi státusából, és így elindulhatott a központtá válás útján. Erre az alkalomra emlékezünk minden évben a város napjával, és annak nyitóeseményeként hajtunk fejet Báthory Gábor 2008-ban felállított szobra előtt.
A visszaemlékezés után a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Berettyóújfalu Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Berettyóújfalui Járási Hivatala, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Berettyóújfalui Tankerülete, valamint a város intézményeinek, szervezetinek képviselői, illetve városunk polgárai helyezték el a megemlékezés koszorúit.
A Makk Kálmán Moziban megtartott ünnepi képviselő-testületi ülésen a Himnusz közös eléneklése után Kiss Tamás köszöntötte a megjelenteket; Dr. Vitányi István országgyűlési képviselőt, Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökét, Bulcsú Lászlót, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnökét, Pálfi Anikót, a Berettyóújfalui Járási Hivatal vezetőjét, Giuseppe Gaiarint, testvérvárosunk, Porcia város polgármesterét, Pocsaly Zoltánt, testvérvárosunk, Margitta megyei jogú város polgármesterét, Muraközi Istvánt, Berettyóújfalu város polgármesterét, a képviselő-testület megjelent tagjait, városunk kitüntetettjeit és minden kedves vendéget.
Ezt követően Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit, majd Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere megtartotta ünnepi beszédét, amely az alábbiakban teljes terjedelmében olvasható:
„Hogy az egyes ember mit ér a társadalomnak, az elsősorban attól függ, hogy érzései, gondolatai és tettei mennyire irányulnak a többi ember létének előmozdítására. Az embereknek ilyen irányú beállítottsága szerint szoktuk őket jóknak, vagy rosszaknak nevezni. Könnyen felismerhető, hogy mindazok az anyagi, szellemi és erkölcsi javak, amelyeket a társadalomtól kapunk, alkotó egyéniségek megszámlálhatatlan generációjától származnak.”
Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Úr, Hivatalvezető Asszony, Polgármester Urak! Tisztelt Kitüntetettek! Berettyóújfalui Polgártársaim!
Albert Einstein gondolatai talán mindennél jobban kifejezik azt a kölcsönösséget, amit egy-egy szűkebb vagy tágabb közösség tagjai között tapasztalhatunk, és amit fokozottan hangsúlyoznunk kell saját közösségünk ünnepén.
A mai nap, május 22-e éppen a biológiai sokféleség nemzetközi napja. Minden év május 22-e olyan világnap, amely az élővilág sokféleségére, illetve az azt fenyegető veszélyekre igyekszik ráirányítani a széles nyilvánosság figyelmét. A választás azért esett május 22-ére, mert az ENSZ 1992-ben ezen a napon fogadta el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét. Az egyezmény azt a célt tűzte ki, hogy világszinten jelentősen mérsékelni kell a biológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét.
Ez a néhány mondat első hallásra nem illeszkedik a mai ünnepi alkalomhoz. De ha jobban belegondolunk, hogy mit jelent egy város életében a legfontosabb közösségi alkalom, a város napja, akkor mégis megtalálhatjuk az összefüggést. Berettyóújfaluban 1997 óta mindig összegyűlünk ezen a napon. Összegyűlünk, hogy emlékezzünk egy történelmi eseményre, mely lehetőséget adott a település kitörésére egy kevésbé szerencsés történelmi helyzetben. Megemlékezünk a rangos elődökről, – adományozókról, fejedelmekről, alispánokról – akik mindig fontos példaként állnak előttünk. Büszkén soroljuk el az elmúlt év eredményeit, melyek jól példázzák közös célkitűzéseink megvalósulását, közben örömünket fejezzük ki, hogy épül-szépül közös otthonunk, Berettyóújfalu. A rendelkezésre álló fejlesztési források hatékony felhasználását pedig a szavakon túl a megvalósult programok, elkészült létesítmények átadásával nyomatékosítjuk időről időre. Sőt, minden város napján tarthattuk azt a tendenciát, hogy újabb és újabb beruházások eredményeit adtuk át a helyi közösségnek, vagy éppen az ide látogatóknak, a szolgáltatásainkat igénybe vevőknek, az átutazóknak.
Mindezeknek helye van egy városnapi összegzésben. A közösség ereje és eredményessége mögött azonban nem szabad elfelejteni az egyént. A gondolkodó, alkotó, támogató, közösségformáló egyéniséget.
Iskolai tanulmányainkban például úgy hallottuk a népköltészetről, hogy az a nép közösen alkotott, megőrzött, szájhagyomány útján terjedő költészete, szerzője ismeretlen. A folklórtudomány azonban egyre inkább a kreatív egyéniség meglétét hangsúlyozza, aki ugyan megkötöttségek között, mégis egyéni módon alkot. Az egyéniség egyszerre átvesz, eközben szelektál és értelmez, a megalkotás folyamatában pedig egyénít, legtöbbször a változó körülményekhez igazít. Az egyéni folyamatokból kialakuló hagyomány alapja azonban a közösség: ez határoz meg mindent az egyén számára – akár befogad, akár kibocsát. Mindezt pedig azok az adottságok határozzák meg, melyek saját mindennapjainkban vesznek bennünket körül. A környezet mindannyiunk számára adott, lehetőségeinket mi magunk kereshetjük és találhatjuk meg benne, egyéniségünktől függően. Van, aki beleszületik, és megelégszik, van, aki elhagyja, és van aki ide érkezve éppen ebben a közegben találja meg a boldogulását. Ezek a kötelékek csiszolják, formálják folyamatosan emberi közösségünket, ezáltal pedig végső soron a város arculatát is. Amikor tehát visszatekintünk eleinkre, akkor gondolnunk kell azokra is, akik odaadó munkával, tehetségüket, idejüket, erejüket felhasználva rakták le az alapokat. Mindazokra, akik nevét talán már elsodorták az évszázadok, de éppen az ő erőfeszítéseik nélkül nem lehetnénk most itt. De fennmaradtak nevek, akár az írott források lapjain, akár személyes emlékezetünkben, akik utat mutatnak számunkra. Hét évvel ezelőtt jutottunk el odáig, hogy újragondoltuk, és megváltoztattuk a város napján átadható elismerések szabályait. Ekkor döntöttünk kitüntetéseink személyekről történő elnevezéséről úgy, hogy a város történetében az adott terület lehető legkiemelkedőbb személyiségéről kereszteltük el az adott kitüntetést. Ekkor vezettük be a „Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója” címet is, hisz a jövő nemzedék biztatása és elismerése a legkiemeltebb célunk kell, hogy legyen. Majd 2012-ben mindezt megtoldottuk annak az elismerő emléklapnak az adományozásával, mellyel a 40 vagy 50 éve végzett aktív tevékenységet, bármely munkaterületen ellátott szolgálatot ismerjük el.
Mindezek révén az olyan ősök, mint az adományozó fejedelem, Báthory Gábor, a város- és vármegyeépítő alispánként számon tartott Fráter László, az olimpiai bajnok Kabos Endre, a legendás iskolaigazgató, Fehér Istvánné neve és személyisége ad rangot a jelenkor nagyjainak. Mert igenis nagyjainkká válnak mindazok, akiket a közösség elismeréssel méltat. Az ő egyéni teljesítménye az a jelenben, amelyre egy évtizedekkel, vagy akár évszázadokkal ez utáni városnapon példaként állítanak az akkori jelenlévők elé. Minden évben nagy felelősség, és annál nagyobb megtiszteltetés a kitüntetések átadása, megtisztelő ránk nézve, hogy Önök elfogadják döntésünket, ezzel meg is erősítve minket abban, hogy céljaink közösek, elképzeléseink találkoznak egymáséval. Ezzel is tanúságot tesznek arról, hogy a jövőben is a közösség javára kívánnak élni és alkotni. Az „alkotó egyéniségek megszámlálhatatlan generációja” úgy követi egymást, hogy mindig van kapocs. Mindig van, aki még ismerhetett némelyeket a régiek közül, de már találkozhatott a felnövekvő reménységekkel is. Nekünk nincs más kiutunk és haladási irányunk, mint mindig azokba kapaszkodni, azokat követni, akik a kötelező minimumnál nem állnak meg. Akik értéket teremtve, lelkiismeretükre hallgatva, csak a közös célokat szem előtt tartva állítanak példát kortársaiknak és az utánunk következőknek egyaránt.
Az önkormányzat, választott testületével, hivatalával, intézményrendszerével, a társszervekkel és a megvalósított fejlesztésekkel ugyancsak nem lehet öncélú. A mi dolgunk az, hogy ezt a sok-sok – akár egyenként elismert, akár kollektív módon tapasztalt – egyéni eredményt megbecsülve, a közösséget alkotó egyének igényeit figyelembe véve teremtsük meg annak lehetőségét, hogy Berettyóújfalu fejlődő, de egyúttal élhető, megtartó, gondoskodó város legyen. Hogy ne jelentsen kihívást az itthon maradás, sőt legyen vonzó, csábító település. Az elmúlt évszázad kapcsán már többször elmondtuk, hogy az ország tragédiája Berettyóújfalu kényszerű központi szerepét tovább erősítette. Egyúttal azonban megszüntette azt a homogén közösségi létet, amely a korabeli községekre volt jellemző, és jellemző rájuk ma is. Egyszerre váltunk nagy befogadóvá és nagy kibocsátóvá. Ezt pedig tovább erősítette a későbbi járási, oktatási, egészségügyi központok bővítése, valamint az iparosítás. Mondhatjuk úgy is, hogy a gyengeségünk forrása egybeesik az erősségünkével. Rajtunk áll, hogy ezt a sokféleséget a magunk javára fordítsuk.
Ennek szolgálatába kell állítani fejlesztéseinket, beruházásainkat. Azt kell elérnünk, hogy ami megvalósul, abban mindenki megtalálja a magának valót.
Ennek tudatában és szellemében terveztük meg az előttünk álló fejlesztési időszakot, melynek sikerre vitelében az új struktúrában és feladatokkal működő megyei önkormányzatra is számíthatunk. Az előbbiekben pedig közvetlenül alkalmunk is nyílt a magunk számára kijelölt irány bemutatására. És hogy a magunk helyét hogyan képzeljük el mindebben, arra vonatkozóan az aranycsapat legendáját, Grosics Gyulát idézem:
„A játékosok még véletlenül se higgyék azt, hogy ők tisztelik meg a közönséget, hanem éppen fordítva. A játékos érezze magát megtisztelve, hogy egy nemzet színeit képviselheti a nagyvilágban. Ez egy íratlan törvénye a közösség képviseletének, és ez nemcsak a sportra, hanem a világon minden másra igaz.”
A Bihari Múzeum évek óta sokszínű, magas színvonalú szakmai munkát végez. Az elmúlt 10 év alatt 3 országos szakmai elismerésben részesült. Május 16-án, a Nemzeti Múzeumban pedig átvehette a múzeumok számára megszerezhető legrangosabb elismerést, az év múzeuma címet – a hivatalos indoklás szerint „a városban és a gyűjtőkörébe tartozó teljes területen végzett, a múzeumban őrzött tudás széleskörű megosztásáért, az oktatásban, nevelésben játszott szerepéért”.
Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő úr ebből az alkalomból köszöntötte az intézmény valamennyi munkatársát, majd megtekinthettük a múzeumot az országos közönség számára bemutató képes és zenés összeállítást.
A múzeum köszöntése és a bemutató után Kocsák Tibor, Miklós Tibor és Pinczés István közös alkotásából, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének a debreceni Csokonai Színházban, 1991-ben bemutatott musical-változatából láthattunk részletet az egykori legendás előadás Nyilas Misije, Pető István, valamint a József Attila Általános Iskola 2.A osztályos tanulóinak előadásában.
Ezt követően a városi kitüntetések átadása következett. A kitüntetéseket Muraközi István polgármester és Bónácz János alpolgármester adták át.
2015-ben városi kitüntetésben részesültek:
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 72/2015. (IV. 30.) számú határozata alapján Seres Katalin Edit részére 2015-ben Báthory Gábor-díj kitüntetést adományoz.
Seres Katalin Edit Biharkeresztesen született, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait. Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán, népművelés-könyvtár szakon szerzett diplomát, később pedig mozi-üzemvezetői képesítést. 1975 óta él Berettyóújfaluban, több ízben volt a városi művelődési központ munkatársa. Öt éven át vezette a Berettyó Filmszínházat, ahol gyermek-, ifjúsági és felnőtt filmklubokat egyaránt szervezett munkatársaival, így a közművelődési tevékenységet e falak között is érvényesítette. Közreműködött a Bihari Hírlap létrehozásában, és kezdetben a szerkesztői munkában, de cikkeivel egészen a közelmúltig találkozhattunk a lap hasábjain. 1990–1993 között önkormányzati képviselő, illetve a Kulturális Bizottság elnöke volt. Jó szervezőkészségével, az emberek szeretetével, komoly közönség- és közösségszervező munkát végzett, illetve végez a mai napig. Éveken át közreműködött a Bihar Néptáncegyüttes életének szervezésében, a pedagógus énekkarban, szakmát adó tanfolyamok szervezésével pedig hozzájárult a formális felnőttképzés meghonosításához Berettyóújfaluban. Beszédkészségének és szerteágazó érdeklődésének köszönhetően műsorvezetői és előadói munkát is végzett, évekig volt a Berettyó Televízió önkéntes munkatársa, ahol riportműsorok, a kulturális események tudósításainak elkészítésében vett részt. 1995-től a Szabó Pál Kollégium nevelőtanáraként közművelődési programok szervezésével, kiállítások rendezésével nemcsak az intézmény munkatársait, diákjait, hanem a város érdeklődő közösségét is megszólította. Ezt követően a Brózik Dezső Szakiskola kollégiumának vezetőjeként sokat tett a leghátrányosabb helyzetű, sok esetben állami gondoskodásban élő gyermekek felzárkóztatásáért. Kimagasló civil tevékenysége révén aktív tagja az Orbán Balázs Társaságnak, titkárként segíti a Trianon Társaság munkáját, és rendszeres közreműködője, segítője a Bihari Múzeum Baráti Köre rendezvényeinek, táborainak. Jelentős eredményeket ért el az erdélyi, a partiumi és nagyváradi magyarsággal történő kapcsolattartásban, közös programok megvalósításában.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 73/2015. (IV. 30.) számú határozata alapján Nagyné Molnár Viola részére 2015-ben Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Nagyné Molnár Viola óvodapedagógusi pályafutását a berettyóújfalui Bocskai utcai óvodában kezdte 1977-ben. Munkája elismeréseként 1979-től kinevezték a Herpály utcai tagóvoda vezetőjének. Az óvoda megszűnése után a Zalka Máté Szakközépiskola Gyakorló óvodájába, a Széchenyi óvodába került, ahol felvállalta a „kisóvónénik” képzését is. 1990-től néhány évig az akkor megalakult MOE (Magyar Óvodapedagógiai Egyesület) berettyóújfalui körének volt a vezetője. Számos rangos, országosan ismert előadó meghívásával előadásokat szervezett a berettyóújfalui és vonzáskörébe tartozó óvodák óvónőinek. Az elmúlt 38 év alatt folyamatosan vett részt továbbképzéseken, tanfolyamokon, önképzéssel is fejlesztette szakmai tudását, melyet hatékonyan épít be és sokoldalúan hasznosít a pedagógiai munkában. Elsők között volt, aki megismerte és bevezette a csoportjában a kompetencia alapú óvodai nevelést. Később tapasztalatait megosztotta a helyi és vidéki óvodák óvónőivel is, a Kompetencia munkaközösség vezetőjeként. 2003-ban Tanügyigazgatásból szakvizsgát tett. 2005-től a Széchenyi Tagóvoda vezetőjeként segíti az óvodai nevelést és a pedagógusok munkáját. Ettől lett az óvodát segítő alapítvány elnöke. Önkéntes tevékenysége során számos pályázatot írt, melyek eredményeként gyarapodott az óvoda eszközkészlete. Közéleti szerepet vállalva 2006-tól a város Sport Bizottságában külsős képviselőként vett részt. Kolléganőjével „Jó gyakorlatot” dolgozta ki Mese-mese mátka címmel, melyet minden évben az adott gyerekek képességeinek megfelelően valósítanak meg. Aktívan részt vesz az óvoda óvónői által gyűjtött anyanyelvi játékok szerkesztésében, Anyanyelvre hangoló címmel. Pályafutása alatt prioritásként kezelte az érzelem gazdag, tevékenységekre késztető, oldott, családias légkör megteremtését, a játékos tanulási folyamatok szervezését. Ének szeretetével, hangszertudásával mindig szívesen tette hangulatossá az óvodában szervezett programokat, emelve azok színvonalát. Tevékenységét az alaposság, az igényesség, határozott következetes magatartás, remek szervező- és irányítókészség, kooperatív képesség jellemzi. Szaktudása, nyitott személyisége kivívta a szülők és a gyerekek szeretetét. Szülők generációi nevelkedtek fel pályafutása alatt, akik szívesen hozzák saját gyermeküket hozzá, a volt óvónénijükhöz.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 74/2015. (IV. 30.) számú határozata alapján Jenei Józsefné részére 2015-ben Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományoz.
Jenei Józsefné pályáját óvónőként kezdte a 10. számú óvodában, majd az 1. számú és a 3. általános iskolában volt tanító. Később itt igazgatóhelyettesként is dolgozott. 1989-től 2008-as nyugdíjba vonulásáig az Eötvös József Szakképző Intézetben tanított matematikát. Pedagógiai munkáját a türelem és az odafigyelés jellemezte. Számára mindig minden gyerek fontos volt. Vallotta és vallja, hogy nincs olyan gyerek, akit nem lehet megtanítani a matematika rejtelmeire. A szerteágazó tárgyi tudása mellett számtalan gyakorlatias, humoros, a mindennapi életben használható, könnyen megérthető tudásanyagot ad át tanítványainak. A volt tanítványai évtizedek után is szívesen emlékeznek vissza és idézik fel a Kati nénivel eltöltött matematika órákat és osztálykirándulásokat. Kiemelt figyelmet fordított a hátrányos helyzetű diákok tanítására, segítésére. Számtalan olyan tanulója volt, akik kizárólag az ő kitartó munkájának köszönhetően feleltek meg az iskolai követelményeknek, leérettségiztek, sőt sokan tovább is tanultak. Nyugdíjba vonulása után még két hónapot dolgozott az iskolájában ingyen és egy egész osztályt készített fel az érettségire. A Delfi Koronája Oktatási és Kulturális Alapítvány berettyóújfalui tagozatán tanított 2015-ig, ahol többször volt osztályfőnök is. Az Igazgyöngy Alapítványnál egy ideig hátrányos helyzetű diákokat korrepetált matematikából. Évtizedek óta folyamatosan vannak magántanulói is. Nyugdíjba vonulása után a Bihari Népfőiskolában tevékenykedik, ahol szintén a kedvenc tantárgyát, a matematikai kompetenciát népszerűsíti a felnőtt tanulók körében. A népfőiskola programjában több száz felnőttel szerettette meg a mindennapi gyakorlati matematikát. A Magyar Népfőiskolai Társaság megbízásából közreműködött egy Grundtvig projekt megvalósításában, amelynek keretében a felnőttek matematikai oktatására vonatkozó nemzetközi szakmai együttműködés keretében egy feladat bankot hozott létre, valamint a hazai programot állította össze.
Több akkreditált program kidolgozásában vett részt. A népfőiskola felnőttképzési programjainak mérési módszerét ő dolgozta ki, amely komoly szakmai elismerést vívott ki.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 75/2015. (IV. 30.) számú határozata alapján Kovács György részére 2015-ben Kabos Endre-díj kitüntetést adományoz.
Kovács György 1949. augusztus 31-én Berettyóújfaluban született. Itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd az Arany János Gimnáziumban érettségizett. Későbbi munkahelyén, a Debreceni Mély- és Útépítő részvénytársaságnál kezdett útépítéssel foglalkozni, ahonnan építésvezetőként vonult nyugdíjba. Munka mellett indította el 1989-ben egyéni vállalkozását, mely szintén mély-, illetve magasépítéssel foglalkozott. Jelenleg a hasonló profilú Berettyó-Útép Kft. ügyvezető igazgatója. Munkáját maximális odaadással teljesíti, dolgozóival és azokkal, akikkel munkája során kapcsolatba kerül végtelenül türelmes és megértő. A városban a legtöbb átadott út, járda, kerékpárút az ő nevéhez fűződik, cége kivitelezésében készült a Népliget utca, és jelenleg is több útszakasz, közterület rekonstrukcióját végzi. Az ő irányításával elvégzett munka mindig első osztályú, precizitása, maximalizmusa példa lehet sok ember számára. Az iskolák felújításában is nagy szerepet vállalt, állandóan keresi az ésszerű megoldásokat, nem tekintve ezek anyagi kereteit sem. Pályája során számos csapatsport (kézilabda, futball, női futball) támogatója, több városi intézmény (óvoda, iskola) és civil szervezet önzetlen segítője. A BUSE labdarúgó csapatának oszlopos támogatója, emellett pedig az egyesület elnökségének tagja. Mind anyagilag, mind emberileg segítve a csapat munkáját, volt idő, hogy a fennmaradását is neki köszönhették.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 76/2015. (IV. 30.) számú határozata alapján Dr. Cséki János Károly részére 2015-ben Fráter László-díj kitüntetést adományoz.
Dr. Cséki János Károly 1967-ben született a Bihar megyei Tenkén. 1987-ben kezdte meg tanulmányait a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, melynek Általános Orvosi Karán 1993-ban szerzett diplomát. Oklevelét a következő évben a Debreceni Orvostudományi Egyetem honosította. 1994. december 7-én kezdett dolgozni a Berettyóújfalui Területi Kórház tüdőosztályán, 1998-ban szerzete meg tüdőgyógyász szakorvosi képesítését. A következő évtől az intézmény belgyógyászati osztályára kerül, 2003-ban belgyógyászatból is sikeres szakvizsgát tett. Ezt követően továbbképzést folytatott gasztroenterológia szakirányon, ahol 2008-ban szakvizsgázott. 1999 óta vesz részt az alapellátásban, 2007-ig a központi háziorvosi ügyelet munkatársaként, 2007-ben pedig önálló praxissal rendelkező háziorvosként. 2007 novemberében tett sikeres háziorvosi licencvizsgát. Munkatársi kapcsolatai a folyamatos együttműködésre alapoznak, betegeivel pedig empatikusan, körültekintően bánik, valódi bizalmi viszonyt kialakítva velük. Ismereteit folyamatosan szélesíti, ezen túl pedig hivatásának ügyéért is sokat tesz. Vezetésével megalakult – az országban negyedikként – a Berettyóújfalu-központú praxisközösség, mely az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram keretein belül tevékenykedik. Ennek célja, hogy praxisközösségek kialakításával, valamint az alapellátás prevenciós szolgáltatásainak bővítésével hozzájáruljon a lakosság egészségi állapotának javításához, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámolásához, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, ezen belül is a roma lakosságra. A program tapasztalatai mentén az abban résztvevő szakemberek népegészségügyi és egészségpolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg a kormány számára, elősegítve ezzel a magyar alapellátás-fejlesztés folyamatát.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 77/2015. (IV. 30.) számú határozata alapján Kurtán Kitti részére 2015-ben Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója kitüntető címet adományoz.
Kurtán Kitti a Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola 8. osztályos tanulója. Az úszás, a sportmászás és a kézilabda sportágakban 2008 óta megyei, országos és nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket ér el. A Magyar Diáksport Szövetség által szervezett Sportmászó és Úszó Diákolimpia Országos Döntőjén már 8 alkalommal képviselte iskoláját és Berettyóújfalu városát. Sporteredményei mellett tanulmányi eredménye kitűnő. A matematika, az angol és a kémia tantárgy területén országos és megyei szintű versenyeredményekkel rendelkezik. Kiemelkedő tanulmányi és sportmunkája eredményeként három alkalommal elnyerte a Hajdú-Bihar megye Jó tanulója – Jó sportolója címet (2011, 2013, 2015). Tanulmányi és sportversenyeken való szereplésével, eredményeivel évek óta hozzájárul iskolája a Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola, sportegyesületei: a BMSE, a Herpály SE és a Szirt SE, illetve nem utolsó sorban Berettyóújfalu város hírnevének öregbítéséhez.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 78/2015. (IV. 30.) számú határozata alapján, saját munkaterületén több mint ötven éve végzett kiemelkedő aktív tevékenysége elismeréseként Török Imréné fodrászmester részére elismerő emléklapot adományoz.
Török Imréné, Horváth Márta 1945. szeptember 1-jén született Berekböszörményben. 1960-ban fodrásztanulóként kezdett dolgozni, majd három év tanulóidő után szakmunkás vizsgát tett. Tanára Mika Margit debreceni fodrászmester volt. Néhány évig együtt dolgoztak még Berekböszörményben a helyi KTSZ-ben, majd mindketten családot alapítottak. Férjével Berettyóújfaluban kezdték közös életüket. Már Berekböszörményben is voltak tanítványai és a mesterség átadását Berettyóújfaluban is folytatta. Itt már Török Imréné Márti néven ismerhették meg – és azóta is így ismerik. A Hajdúszoboszlói Szolgáltató KTSZ munkatársa lett, egészen addig, míg a szövetkezet fel nem oszlott, ezt követően egyéni vállalkozóként folytatta munkáját a Bajcsy-Zsilinszky úti, majd az 1991-es évektől a Piac téri üzletben, ahol jelenleg is dolgozik. Nagyon szerencsés embernek vallja magát, hogy hosszú éveken keresztül szerették -szeretik- munkáját, emellett pedig egyéniségét. Érzi vendégei baráti szeretetét, figyelmét, törődését, a munka nem fárasztja, hanem energiával tölti fel. Idén ünnepli 70. születésnapját. Szorgalma, kitartása, munkaszeretete sokunk számára példaértékű.
Az ünnepi képviselő-testületi ülést a Szózat zárta, ezt követően állófogadáson vehettek részt a jelenlévők.
A városnapi rendezvények a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő berettyószentmártoni Gyermekkert Tagóvodában folytatódtak, május 23-án szombaton pedig délelőtt 10 órától veszik kezdetüket az ünnepi rendezvények a Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtárban és a Szent István téren.
A részletes program megtekinthető.