A hűvösebb idő beköszöntével egyre több lakásban kezdenek el fűteni. A megfelelő szellőztetésre azonban ilyenkor is gondot kell fordítani. Néhány egyszerű módszerrel könnyen elkerülhető a belső térben megtalálható allergének, a szén-dioxid, a szén-monoxid okozta egészségkárosodás. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet összefoglalója a nátha és az influenza megelőzésére is hasznos tanácsokkal szolgál.
Belső téri allergének
A fűtési szezonban kevesebbet nyitunk ablakot, ezért a lakás levegőjében felhalmozódik a vízpára, ami a lehűlt falakon és ablakokon lecsapódik. A nedvesség penészgombák és poratkák megjelenésével, ezáltal különböző légúti megbetegedésekkel jár. Többnyire asztmát, illetve allergiát okoz.
Javasoljuk, hogy ebben az időszakban is fordítsanak figyelmet a lakás szellőztetésére. Amennyiben nincs az ablakokban légbevezető rés, javasolt azt beépíteni. Egyes esetekben arra is szükség lehet, hogy a friss levegő beszívását valamilyen gépi berendezéssel oldják meg. A légbevezető résen át meginduló légáram elegendő ahhoz, hogy javuljon a levegőminőség, a légszennyező anyagok és a pára szintje jelentősen csökkenjen.
Amennyiben a fenti módon nincs lehetőség a friss levegő bevezetésére, a következő szellőztetési eljárást javasoljuk télen: naponta többször valamennyi ablakot sarkig tárjuk ki, és így rövid ideig, de intenzíven szellőztessünk - ne várjuk meg, míg a falak lehűlnek. E rövid, pár perces idő alatt a párás, szennyezett meleg levegő kitódul a lakásból, és helyette száraz, friss, tiszta levegő áramlik be.
A fűtés megkezdése előtt fontos a portalanítás is. A bútorokon, a szőnyegekben, kárpitozott bútorokon megült porban sok, nyáron leülepedett pollen halmozódik fel, ezek a fűtésnél felkavarodnak, lebegnek, és légzőszervi panaszokat okoznak. E szennyeződések lerakódhatnak a fűtőtesten (konvektor, fan-coil, stb.) vagy a helyiséget meleg levegővel ellátó klímarendszerben is. Amikor ezeket üzembe helyezik, a feláramló meleg levegő magával ragadja a szennyezőanyag szemcséit, amelyeket belélegzünk. Ezért a fűtési szezon előtt takarítsuk ki a fűtőtestet ill. tisztíttassuk meg a helyiséget meleg levegővel ellátó klímarendszert! A lakás levegőminősége légtisztítókkal is javítható. Légtisztító vásárlása előtt kérjük el a készülék hatékony működését bizonyító laboratóriumi tesztek jegyzőkönyvét – ha van ilyen, azt a forgalmazó be tudja mutatni. A légtisztítók elsősorban a por, a pollen, dohányfüst és a baktériumok szintjét csökkentik a lakótérben, egyes típusaik a vírusok és illékony vegyületek, szagok kiszűrésére is alkalmasak. Penész és atka szennyeződés megszüntetésére nem alkalmasak, mivel ezeknél a kiváltó okot, vagyis az épületanyag nedvesedését kell megakadályozni.
Szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO2) és egyéb légszennyezők
Az ember metabolizmusának (anyagcsere) feltétele a szervezet oxigén felvétele és széndioxid leadása. A fűtési szezon beindulásával a nyílászárók általában zárva vannak, a jól szigetelt nyílászárók miatt gyakorlatilag megszűnik a lakóterek természetes légcseréje. Az említett tényezők következtében a gyengén szellőztetett helyiségekben a szén-dioxid koncentrációja általában magasabb az ajánlott értéknél. Ugyan egészségkárosító hatása csak igen magas koncentrációk esetén van, viszont rontja a belső térben tartózkodók közérzetét, koncentrálóképességét.
A nem megfelelő szellőztetési gyakorlat, az elégtelen légcsere következtében a szén-dioxid mellett, a belső térből származó egyéb légszennyező anyagok mennyisége is feldúsul. A használati és berendezési tárgyakból, építőanyagokból, illetve a lakásokban végzett tevékenységeinkből (főzés, fűtés, festés/hobbi tevékenység, légtisztítók használata, takarítás, dohányzás) rengeteg veszélyes anyag kerül a levegőbe. Ezek többsége komoly egészségkárosító hatással bír (pl.: illékony szerves vegyületek, ftalátok, brómozott égésgátlók, fémek, poliaromás szénhidrogének stb. révén). A fentiek megelőzésére, a beltéri légszennyező anyagok mennyiségének csökkentésére az alábbiakat javasoljuk:
- a lakás megfelelő szellőztetésének biztosítását, ha szükséges, légtechnikai rendszerek kiépítését,
- helyes takarítási gyakorlatot (nyitott ablak mellett takarítsunk, a tisztítószerek közül lehetőleg ökocímkével ellátott, vagy természetes termékeket válasszunk),
- felújítási, karbantartási munkákat ne a fűtési időszakra időzítsünk, és lehetőség szerint alacsony káros anyag kibocsátású anyagokat válasszunk,
- új bútorokat is lehetőség szerint a nyári időszakban vásároljunk, és akkor is több hetes szellőztetés után vigyük be a lakásba.
A fűtési szezon beindulásával megszaporodnak a szén-monoxid mérgezéses esetek. A szén-monoxid (CO) igen veszélyes, színtelen, szagtalan, mérgező hatású gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során keletkezik, így lakásokban a tüzelő és fűtőberendezésekből, a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó garázsból származhat. A szén-monoxid gyengíti a vér oxigénszállító képességét, így oxigénhiányos állapot kialakulását okozhatja. A szén-monoxid mérgezés kezdeti tünetei a fejfájás, hányás, majd súlyos esetekben eszméletvesztés és halál.
A fűtési szezon beindulásával az alábbiakat javasoljuk:
- Szakemberrel nézesse át a fűtő és tüzelőberendezéseket, és azokat rendszeresen tartsa is karban. Fontos a szellőzésük megfelelő biztosítása is!
- Sose járassa a gépkocsi motorját zárt térben, különösen, ha lakásához közvetlenül kapcsolódó garázsa van.
- Nagyobb biztonsága érdekében célszerű CO érzékelő beszerzése, minden olyan helyiségbe, ahol nyíltlángú berendezés van. Olyan készüléket válasszon, mely tanúsítottan megfelel az EN 50291:2001 szabvány előírásainak.
Az influenza és a nátha környezeti kockázatainak csökkentése
Az influenzavírusok főként nyálcseppekkel terjednek, amelyek tüsszögés, köhögés során jutnak a levegőbe (akadályozza a vírusok levegőben történő terjedését, ha a beteg szájmaszkot visel). A tüsszentéssel kis légörvények jönnek létre, amelyek a fertőző anyagot nagyjából kétméteres távolságra képesek eljuttatni. A levegőben szálló cseppek idővel leülepednek a tárgyak felületére. Ezeket megérintve, majd szánkhoz, szemünkhöz, orrunkhoz nyúlva a vírust a szervezetünkbe juttathatjuk. Kerüljük el tehát orrunk, szájunk felesleges megérintését, figyeljünk tudatosan sokszor önkéntelen mozdulatainkra. Ne feledkezzünk el a rendszeres kézmosásról és a takarításról. Az influenzavírusok papíron és ruhán 8-12 órán át megőrzik fertőzőképességüket, míg kilincseken, asztallapon 24-48 órán át, nedves felületeken akár 72 órán át is életképesek maradnak. Ezért a kézzel gyakran érintett felületeket (kilincsek, kapcsolók, csapok, billentyűzet, kapaszkodók, korlátok) naponta le kell mosni. Erre a célra a közönséges háztartási tisztítószerek is megfelelnek. Célszerű a padló napi egyszeri, ecetes vizes felmosása. Ha megoldható, a beteg tartózkodjon külön szobában, távolabb a családtagoktól, kerülve az érintkezést.
Az influenza és a nátha gyakori tünete a fejfájás, ami a magas láz, orrdugulás, nehézlégzés miatt alakul ki. Azonban a fejfájást a levegőtlen szoba is okozhatja, mivel a lakásba bezárkózott beteg oxigénhiányos, széndioxid dús környezetben van. Ezért a beteg szobájában gyakran kell szellőztetni, óránként legalább 5-10 percig. Ügyeljen arra is, hogy ne fűtse túl a betegszobát, nappal elegendő a 24, legfeljebb 25 Celsius fokos hőmérséklet. Nem kell attól tartani, hogy a beteg megfázik – éjjelente a nappalinál 2 fokkal alacsonyabb hőmérséklet jobb közérzetet ad. Túlfűtés helyett vegyen melegebb pizsamát, zoknit. Ha köhög, illetve nehezebben lélegzik, még alacsonyabb hőmérsékletet állítson be. A takaró könnyű legyen, pl. pamut (kerüljük a vastag, nehéz ágyneműket). Szükséges lehet az ágynemű gyakori átszellőztetésére, illetve cseréjére, ha a beteg erősen izzad. A használt zsebkendőket az ágy mellé készített zárt szeméttartóba helyezze használat után, ezzel is megakadályozva a vírus továbbterjedését.
Az influenza egyik kellemetlen tünete az orr kisebesedése, kiszáradása. Figyelje a lakás páratartalmát. Az influenzás betegek számára, csakúgy, mint az allergiások esetében, az 50-60 százalék körüli relatív páratartalom a megfelelő. A betegszoba párásítása (vizes lepedők kiteregetése, párologtatók, vizes tálak kihelyezése) hosszabb távon penészesedéshez vezethet, ezért csak rövid ideig, és gyakori szellőztetéssel együtt alkalmazzuk abban az időszakban, mikor az influenza következtében kiszáradt, sérült nyálkahártya miatt ez nélkülözhetetlen. Párásítás helyett használhat tengervizes orrspray-t, ez az influenza második-harmadik napjától enyhíti a kellemetlen érzést. Érdemes az orrlyukak környékét bekenni lanolinnal (gyapjúzsírral), illetve ilyen tartalmú krémmel, mert ez védi a bőrfelületet a felmaródástól. Ügyeljünk a gyógynövényekre, különösen azokra melyeket az arra érzékeny allergiások nem használhatnak, pl. csalán, lándzsás útifű. Parlagfű allergiában szenvedőknél keresztreakciót válthat ki az árinka (Arinca montana), a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) és a kamilla (Matricaria chamomilla) készítmények alkalmazása. Szájon át alkalmazva súlyos allergiás reakciókat, akár úgynevezett anafilaxiás sokkot idézhetnek elő. Erősen illatosított zsebkendőt az asztmások ne használjanak, ez is irritációt válthat ki. Fontos, hogy amennyiben allergiás a tojásfehérjére, ezt a tényt közölje orvosával, mielőtt influenza elleni védőoltást kérne.
Szervezetünk ellenálló képességének biztosítása érdekében télen nagy szükség van a vitaminok pótlására. Töltsünk naponta legalább fél órát a szabad levegőn, ha lehet, használjuk ki a napsütéses időszakokat, hiszen a napsugárzás feltétlenül szükséges a D vitamin képződéséhez, ami sok betegség kialakulását előzi meg. E célra kiválóan alkalmas a citrom, a narancs és a savanyú káposzta, az alma, a cékla, a sárgarépa, a vöröshagyma és a fokhagyma. Ajánlatos otthon gyümölcskészletet felhalmozni, egyrészt azért, hogy a vitaminforrás mindig kéznél legyen, másrészt így nem kell naponta vásárolni, ezzel elkerülhető a tömeg és az azzal járó fertőzésveszély. A felhalmozott gyümölcsöt száraz, jól szellőző, hűvös helyen tároljuk és hetente egyszer válogassuk át, figyelve a penészesedésre, amely allergénekkel árasztja el a lakás levegőjét, emellett mikotoxinokat termel.
Összeállította: Dr. Magyar Donát, Dr. Páldy Anna, Dr. Beregszászi Tímea
Országos Környezetegészségügyi Intézet
