2014. május 22-én, délelőtt 10 órakor a kezdődött, majd 11 órakor a Vörösmarty téren, Báthory Gábor szobrának megkoszorúzásával folytatódott Berettyóújfaluban a Város Napja ünnepi rendezvénysorozat, 11:30 órakor az ünnepi képviselő-testületi ülésre, valamint a városi kitüntetések átadására került sor a Makk Kálmán Moziban.
Röviden a Város Napja történetéről:
Városunk képviselőtestülete 1997-ben határozott úgy, hogy május 23-át a város napjaként ünnepeljük meg. Ezen a napon emlékezünk arra, hogy Báthory Gábor erdélyi fejedelem 100 hajdúvitézt telepített le családostul Berettyóújfalu és Szentkozma birtokokon, egyúttal kollektív nemességgel felruházva őket. De mi is vezetett idáig. 1606. december 29-én elhunyt Bocskai István fejedelem, akit a fiatal és energikus Báthory Gábor követett a fejedelmi székben. Ehhez, a posztért kitört viszály közepette igen komolyan hozzájárultak a szolgálatába állt hajdúkatonák. Ennek fejében vállalta, hogy a letelepítetlen hajdúvitézeket „Váradtól fogva Ecsegig” letelepíti, mégpedig úgy, hogy „nekik nemzetségről nemzetségre állandó és szabadságos hely adassék, hogy az mikor az szükség kívánja, hamarsággal az ország szükségére” lehessenek. Így született meg a május 23-án kelt adománylevél is. Berettyóújfalu hajdújogát az a Nadányi Gergely szerezte, aki nagy múltú, Körösladányból származó középnemesi család fia volt, és politikai pályája éppen Báthory fejedelemsége idején érte el csúcspontját. Tőle számos adományt elnyert, de belekeveredve a Báthory-gyilkosságba, ő maga is tragikus véget ért.
A hajdúkiváltságolás ténye Újfalu jogi státusán is változtatott, hiszen ennek előtte évszázadokon keresztül jobbágyfalu. Az új helyzet jelentősen hozzájárult a város belső önrendelkezésének a megszilárdításához. Míg korábban faluként emlegetik a források, ezt követően már következetesen mezővárosként szerepel az iratokban. Ez kétségtelenül felemelkedést jelentett a feudális ranglétrán, amely a gazdálkodás szabadságában, a város igazgatásának a rendjében és az első fokú bíráskodásban nyilvánult meg. Mindezek megteremtették annak a folyamatnak az alapját, mely során Berettyóújfalu tágabb környékének központjává, szervező- és rendezőtelepülésévé válhatott.
Ezek miatt Berettyóújfalu Város Önkormányzata az adománylevél kibocsátásának 400. évfordulójára tervpályázatot hirdetett, hogy a történelmi eseménynek maradandó emléket állítson. E pályázat nyomán Kurucz Imre, városunk szobrászművésze készítette el Báthory Gábor fejedelem egészalakos szobrát, amely előtt 2008. május 23. óta hajthatunk fejet és emlékezhetünk meg.
A Vörösmarty téren álló Báthory Gábor fejedelem szobránál a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Berettyóújfalu Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Berettyóújfalui Járási Hivatala, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Berettyóújfalui Tankerülete, valamint a város intézményeinek, szervezetinek képviselői, illetve városunk polgárai helyezték el a megemlékezés koszorúit.
Ezt követően a Makk Kálmán Moziban megtartott ünnepi képviselő-testületi ülésen Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere köszöntötte a megjelenteket.
Az ünnepi megnyitóbeszédet az alábbiakban teljes terjedelmében idézzük:
"Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink!
Tisztelettel köszöntöm Önöket Berettyóújfalu 2014. évi város napján. Ünnepi képviselő-testületi ülésünket megnyitom.
„Az értelem, a tudás és a lélek a miénk. Az Istentől kaptuk. Örökbe. De még ezekkel is azt teszünk, amit akarunk. Csak egyszer be kell számolni arról, hogy miként cselekedtünk velük.”- Ha valaki, hát Fekete István őszinte, jó példa lehet előttünk a lelkiismeret dolgában. A lelkiismeretében mely kiben folyamatosan, kiben pedig csak néha-néha felbuzdulva munkálkodik. Lelkiismerete pedig mindenkinek van, úgy az egyénnek és úgy a közösségnek. Az egyén is saját cselekedetein tudja mérni eredményességét és hitelességét, erre pedig számos családi alkalom, vagy éppen magányos számvetés adhat alkalmat.
Egy közösségnél sincs ez másképp, hisz a nagy sorsfordulók, jeles események ösztönzik arra az egybegyűlteket, hogy kihasználva a közösségi alkalmat, tekintsenek vissza a hátrahagyott napokra, hetekre, hónapokra. Így van ez valamennyi város napja alkalmával is.
Mint 1997 óta minden év májusában, ma ismét összegyűltünk mi is e jeles napon. Összegyűlünk, hogy megemlékezzünk őseinkről, számot adjunk a mi elmúlt egy évünkről, elismerjük azon földijeink munkásságát, akik sokat tettek és tesznek mindannyiunkért, és szóljunk néhány szót jövőbeli terveinkről.
Számtalanszor számba vettük elődeink helyi történelmét. Herpálytól Szentmárton mátyási örökségéig, Báthorytól Kádár vitézen át a két világháború közötti város- és vármegyeépítőkig, sőt az 1979-es várossá avatástól a rendszerváltó elődökig.
Nemzeti ünnepeink alkalmával is igyekszünk azok helyi jelentőségét hangsúlyozni, hisz Ostváht Pál és Gaál János számunkra legalább akkora jelentőséggel bír, mint Kossuth Lajos vagy Nagy Imre.
A széles történelmi távlatokon túl azonban néha szükség van egy-egy szűkebb időszakot is kiemelnünk. Ahogy minden évben, úgy idén is egy nagyszerű, rég óhajtott beruházás, a felújított gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat átadásával kezdődhettek ünnepi programjaink, szombaton pedig a lakótelepeken létesült új játszótereket vehetik véglegesen birtokukba a családok. El is mondjuk mindig, hogy ez immáron hagyományosan berettyóújfalui városnapi sajátosság. De természetesen mindez tágabb kitekintést igényel. Hisz minden oknak okozata van, két városnap között pedig intenzív tervező, és megvalósító tevékenység zajlik a hivatalokban, az intézményekben, a vállalkozásokban, a civil szervezetekben, a családokban.
A város napja jó alkalom egy-egy lepel lerántására, vagy szalag átvágására. De alkalom kell, hogy legyen az egész éves munka elismerésére is. A város napja az egész városról kell, hogy szóljon. Arról a városról, amely a szülőhelyünk, a lakóhelyünk, a munkahelyünk.
A mi városunk, mely az apák, az anyák, a nagyapák, a nagyanyák, az ükapák, az ükanyák üzenete, akiknek tudása, pénze, hite és verítéke formálta és szépítette azt évszázadokon keresztül. A város olyan, mint egy veretes könyv, amelyből olvasni lehet. Lapjai a házak, az utcák és a terek, a parkokkal, a szobrokkal, az emléktáblákkal és a zsoltáros áhítatú templomokkal díszítve. És a titkokat őrző temetők is fontos üzeneteket rejtenek. Illyés Gyula üzenete:
„Ha elmész egy faluba és meg akarod tudni, hogy ott milyen emberek élnek, menj el a temetőbe. Ahol a sírok gondozottak, az élők rendszeresen látogatják a halottaikat, az ősöket tisztelik, ott az élők is szeretik egymást. Ha a temető elhanyagolt, abban a faluban közösségről nem lehet beszélni. A falu pusztulásra van ítélve.”
Mi sem feledkezünk el elődeinkről, sem nagyjainkról, sem családi őseinkről mert ahogy egy nemzetnek vagy közösségnek, úgy egy családnak is vannak nagy elődei, példaképei. Ők adnak erőt a jövő építéséhez.
Ez év elején éppen a ma átadott rendelő szomszédságában avattuk fel Orbán Balázs emléktábláját székelylengyelfalvi testvéreinkkel, valamint leleplezhettük az összetartozásunkat jelképező kopjafát. Együtt emlékeztünk, és együtt terveztük jövőbeni együttműködésünk lehetőségeit.
Ahogyan pedig egy évvel ezelőtt előrejeleztük: hamarosan befejeződik az Arany János Gimnázium korszerű laborjának kialakítása, átadásra került a Gróf Tisza István Kórház új tömbje, sőt megérkezett és munkába állt a CT-berendezés. Végéhez közeledika Nagyváradig nyúló kerékpárút beruházása, és több, a város különböző pontjain húzódó utca már megkapta a szilárd burkolatot, és több száz méter esővíz-elvezető csatorna épült. Megtisztult a volt szovjet katonai repülőtér régóta olajfertőzött területe, így földünk, vizünk és egészségünk érdekében sikerült egy nagyon fontos lépést megtennünk. Nem utolsó sorban pedig a határunkban már szó szerint a szemünk láttára körvonalazódik a régóta óhajtott gyorsforgalmi út nyomvonala.
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy valamennyi városrész megtapasztalhatja a várt megújulás eredményeit. Ez serkenti gazdasági lehetőségeinket, de kulturált közösségi tereket is nyit. Elsősorban nekünk, az egészséges, élhető élettérre vágyó újfaluiaknak, bihariaknak.
A 2014. év sok tekintetben a számadás esztendeje. Mind a hazai, mind az Európai Parlamentbe delegált képviselőink, mind pedig a választott önkormányzati tisztségviselők és képviselők számára. Számot kellet és kell adnunk, mérleget kell vonnunk, és a választók döntése nyomán kell a jövő elé állnunk. Megtettük ezt a számadást már írásban és nyomtatásban, hisz több kisebb összefoglaló került az év elején a postaládákba. Ismertettük folyamatosan is, akár a Berettyó Televízió adásaiban, akár a Bihar Hírlap és a megyei lapok, hírportálok oldalain, hasábjain. Sőt, soha ekkora országos médiafigyelmet nem kapott Berettyóújfalu, mint az elmúlt két-három évben – hozzáteszem nem bulvár és botrányműsorokban, hanem valódi értékközvetítő felvételeken keresztül.
Ahogy az egyik kiadvány bevezetőjében fogalmaztam: igen nagy változásoknak vagyunk a tanúi, de ami ennél is fontosabb, a részesei. Berettyóújfalu városa az elmúlt években a már említetteken túl is nagy horderejű fejlesztéseket vitt véghez. Emlékezzünk vissza óvodáink, általános és középiskoláink, úthálózatunk, vagy a Szent István tér átalakulására, megújulására, a volt Megyeháza, a Bihar Termálliget szolgáltatásainak bővítésére melyek azon túl, hogy a várost gyarapítják, az egész térségnek új lehetőségeket jelentenek. A térséget pedig ma már országhatároktól függetlenül említhetjük. Büszkeség számunkra, hogy mára megközelíti a négyezret azon honfitársaink száma, akik nálunk tették le állampolgári esküjüket, ezen túl pedig évente ugyancsak több ezren veszik igénybe egészségügyi ellátórendszerünket, valamint kulturális és szabadidős szolgáltatásainkat. Mindez köszönhető a milliárdos nagyságrendű európai uniós források sikeres lehívásának, mindenekelőtt pedig az Önök hozzájárulásának, megértésének és segítségének. Egy-egy építkezés megvalósítása nem megy kellemetlenségek nélkül, de úgy vélem, hogy a végeredmény láttán megérte.
Mindezeket úgy igyekeztünk és igyekszünk véghezvinni, hogy közben a napi életritmus ne törjön meg. Megőriztünk intézményeink működőképességét, szolgáltatásaik színvonalát. Az önkormányzati feladatok átalakulásával új távlatok nyíltak előttünk. A befejezett programokon és beruházásokon túl a város több pontján kihelyezett táblák hirdetik a frissen elkezdett és jövőbeli fejlesztéseket, elméletben pedig már a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusra is felkészültünk.
Nagy utat tettünk meg az elmúlt évben, a most záruló ciklusban, önkormányzatiságunk elmúlt negyed századában. Talán túlságosan erőltetettnek, nagy iramúnak tűnt az a tempó, amellyel haladtunk. Sokszor már-már lehetetlennek tűnt egy-egy beruházás sikerre vitele. Mégis azt mondhatjuk, hogy a hátrahagyott ciklusok, az előző városvezetés által elkezdett, és az általunk folytatott munka mára már meghozta gyümölcsét. Száz évente egyszer adódik olyan lehetőség, mely bár sok veszélyt rejthet magában, mégis hordozza a fejlődés kulcsát.
Ahogyan a XX. század elején, Trianon után is a menedékbe húzódás helyett az előretörést szorgalmazták bölcs elődeink, elszántságukból merítve a XXI. század első évtizedét mi egy lapra tettük fel. Az eredmények a bátrakat igazolták. Így kell a jövő irányába is néznünk. Az elmúlt négy év a Berettyóújfalu, az egészséges város első ütemének átadásával kezdődött. Ennek köszönhető az is, hogy ma itt, ebben a moziban ünnepelhetünk. Jelenleg pedig zajlik a program második üteme, mintegy keretbe foglalva a most záruló ciklus célkitűzéseit. A már említett játszótereken túl látjuk a felállványozott művelődési központot, hamarosan elkezdődik a fedett őstermelői piac felépítése, és a mai napon kerül bemutatásra a legfrissebb városismertető fotóalbum. Az egészség pedig egyre nagyobb jelentőséggel bír jelenben és jövőben. A jövő generációja számára fel kell építsük a régóta várt új székhely-óvodát. Égető probléma a felnőtt háziorvosi rendelő méltó elhelyezése, az ügyfél- és ügyintézőbarátnak legkevésbé sem mondható városháza rekonstrukciója. Mindenek előtt pedig a termálvíz hasznosítása, a fürdő gyógyászati célú fejlesztése kell, hogy a következő időszak zászlóshajója legyen.
Bízom benne, hogy egy tehermentesített költségvetéssel, új fejlesztési programok megvalósításával – figyelembe véve a kormány által a családok számára eddig mind az adózásban, mind a rezsiköltségekben biztosított kedvezményeket – Önökkel együtt egy valóban élhető, a következő nemzedékek számára is vonzó, biztos jövőképet építő várossá tehetjük Berettyóújfalut. Mindennek csak a gyarapodó és erősödő családok lehetnek a letéteményesei.
Éppen a jövőbeni fejlesztési programok tanulmányozása, és az azokra való felkészülés közepette érzékeltük azt, hogy, amint a közelmúltban már egyre erősebben, úgy a jövőben még inkább nagy jelentősége lesz a helyi értékeknek. Lehetnek ezek a jól ismert, de eléggé ki nem használt környezeti, szellemi és tárgyi értékeink, saját közösségünk tagjai által előállított termékeink és szolgálatatásaink egyaránt.
Értéket alkotni pedig mindenki képes, ki-ki a maga területén. A lakásában, a kertjében, a munkahelyén.
És vannak, akik napi munkájukkal, eredményeikkel, életükkel és erkölcsi magatartásukkal mindannyiunk fölé emelkednek. Akár kötelességet végeznek, akár önként vállalt küldetésüket teljesítik. Ők a mai nap főszerelői, és ők azok, akik azzá teszik közösségünket, amiről mindeddig szóltunk. Akiknek évről évre kifejezzük elismerésünket, azt szavatolják, hogy ma is vannak, akik számára az egyéni boldogulás azért fontos, hogy azáltal többet tehessenek másokért. Egyszerre teremtenek értéket és állítanak példát. Így a kitüntetés és elismerés szava mellett ott kell álljon mindannyiunk köszönete is. Egy-egy kimagasló egyéni teljesítmény egy egész közösséget kell, hogy eredményekre sarkalljon. Így az utánunk jövőknek is lesz kire, és mire emlékezniük. Mi ma átnyújtjuk Önöknek a közösség elismerését. De a legnagyobb kitüntetést mi kapjuk Önöktől, ez pedig nem más, mint mindannyiunk szolgálata.
Sokan vagyunk berettyóújfaluiak, akik ilyenkor ünnepelünk. Vagyunk, aki itthon, vannak, akik hazatérve. De ahogy Tamási Áron fogalmaz:
„Az ember a szíve mélyén örökké odavaló, ahol született.”
Márai Sándor gondolataival köszönöm meg megtisztelő figyelmüket:
„A szülővároshoz a viszonyunk az évekkel mind bensőségesebb, bonyolultabb lesz. Az ember lassan elfelejt minden érzelmességet, s mint minden bensőséges kapcsolatban, nem erényeit vagy hibáit nézzük annak, aki fontos nekünk, hanem a tényt, hogy van. S ez, ahogy múlnak az évek, mindennél fontosabb. A szülővárosba idővel nem emlékeket jár halászni az ember, hanem visszakapni egy pillanatra ez ingó, örökké változó életben és világban a biztonság érzetét.”"
A megnyitó után a városi kitüntetések átadása következett. A kitüntetéseket Muraközi István polgármester és Bónácz János alpolgármester adták át.
2014-ben városi kitüntetésben részesültek:
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi 66. számú határozata alapján Dr. Csatári Bálint részére a Berettyóújfalu díszpolgára kitüntető címet adományozta.
Csatári Bálint Karcagon született, 1949. augusztus 13-án. Miután édesapja állatorvosként Zsákára került, középiskolába már Berettyóújfaluban járt. Ezt követően József Attila Tudományegyetem matematika-földrajz tanári szakán diplomázott, majd a földrajzi doktori iskolában szerzett doktori oklevelet 1975-ben. Ugyanebben az évben visszatért Berettyóújfaluba, ahol öt évig dolgozott középiskolai tanárként. 1984-ben a Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának kecskeméti csoportjánál helyezkedett el. 1992-2008. július 1-je közt az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének választott igazgatója volt. Jelenleg az intézetnél tudományos főmunkatárs és a Kecskeméti Tudományos Osztályának a vezetője. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének docense. Szakterülete a településföldrajz, a rurális térségek földrajza, mikro- és makroregionális fejlesztések. Csatári Bálint kutatásainak egyik legfőbb tárgya az Alföld, az alföldi települések és társadalmuk fejlődésének mozgatórugói, illetve jelenségei. Több kutatásának tárgyául választotta az alföldi szórványtelepüléseinek, a tanyáknak legújabb kori fejlődését, illetve Magyarország lemaradó térségeinek problémáit. Kutatói tevékenysége mellett ki is áll a lemaradó térségek és társadalmi rétegek mellett. Rendszeres szereplője a területi fejlesztéssel foglalkozó fórumoknak, többször is szerepet vállalt a kérdéssel foglalkozó fórumok, szervezetek létrehozásában. 2003-ban tagja volt a tanyai fejlesztésekre ajánlásokat kidolgozó munkaközösségnek, a Tanyakollégiumnak.
Elévülhetetlen érdemei vannak az Alföld, ezen belül is a Sárrét és a bihari térség társadalom- és gazdaságföldrajzi kutatásaiban, iránymutatásai révén a mai területfejlesztési gyakorlatra is nagy hatást gyakorolt, kimutatott eredményeit – úgyis mint a vidék jó ismerőjéét – mindennapi munkánk során is kiválóan tudjuk hasznosítani. Ezeket kiadványokban, és a Berettyóújfaluban, illetve bihari településeken tartott előadásaiban is volt módunk megismerni.
Több regionális szakmai elismerés és díj birtokosa, 1977-ben lett az oktatásügy kiváló dolgozója, 1997-ben Akadémiai díjat vehetett át. 1999-2002 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas volt. 2002-ben vehette át a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2010-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi 67. számú határozata alapján Dr. Lingvay Csaba részére Báthory Gábor-díj kitüntetést adományozott.
Lingvay Csaba 1966. március 17-én született Budapesten. 1975 óta rövid megszakítással Berettyóújfaluban él. 1984-ben érettségizett a Berettyóújfalui Arany János Gimnáziumban, majd tanulmányait a Szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola BM. Határőr Parancsnoki szakán folytatta. 1987-ben avatták határőr tisztté és általános gépész üzemmérnökké. Első tiszti beosztását a BM. Határőrség Orosházi Kerületnél kezdte meg, a Híradó Századnál, majd fél év múlva a Kerület központi állományába került előadóként. 1990-ben került a rendőrség állományába, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Orosházi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályára vizsgálói beosztásba. 1992-ben hazaköltözött Berettyóújfaluba és a Berettyóújfalui Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán szintén vizsgálóként dolgozott. A munka mellett másoddiplomás képzés keretében 1993-ban befejezte tanulmányait a Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi Szakán. 1994-től a Szegedi József Attila Tudományegyetem Jogi Karának hallgatója volt, 1999-ben avatták doktorrá. 1995-ben a Berettyóújfalui Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályának Vezetője lett, majd nem egészen egy év múlva átvette a Bűnügyi Osztály irányítását és egyúttal a kapitányságvezető helyettesi teendőket is. Hajdú-Bihar Megye második legnagyobb kapitányságának vezetésével 2002. augusztus 01-jén került megbízásra, majd október 01-jei hatállyal kinevezésre a Berettyóújfalui Rendőrkapitányság élére. Kinevezésével egy időben soron kívül rendőr alezredessé léptették elő. 2009. augusztus 20-án az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter rendőrségi főtanácsosi címet adományozott részére kimagasló szolgálatteljesítése elismeréseként. Több mint 10 éves kiemelkedő kapitányságvezetői tevékenysége után 2012. november 01-ei hatállyal a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóságára került, rendészeti igazgató, megyei rendőrfőkapitány-helyettesi beosztásba. 2013. augusztus 20-án a Belügyminiszter ezredesi rendfokozatba léptette elő.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi 68. számú határozata alapján a Bajnóca Néptáncegyüttes részére Báthory Gábor-díj kitüntetést adományozott. A díjat átvették: Turzó Renáta, Papp Tünde és Madarász Imre.
2009-ben alakult a régebben a Bihar Néptáncegyüttesben táncoló tagokból, akik általános iskolai tanulmányaikat befejezve nem szerették volna abbahagyni a néptáncot. Így 10 lelkes fiatal szorgos munkájával kezdte meg működését az együttes.
2010-ben már az utánpótlásra gondolva megalakult a Cserbóka csoport, ahol akkor a 6-9 éves gyerekek kezdtek el táncolni. Következő évben alakult a Boróka, a kisebbekkel. Napjainkban mintegy 90 főt foglal magába a Bajnóca. Három utánpótlás csoportja van, ahol a felnőtt Bajnóca csoport mellett az iskolások a Cserbóka csoportban, az óvodások a Boróka csoportban, a legapróbbak pedig a Kökörcsin csoportban táncolnak. A csoportokban a város szinte minden intézményéből van növendék. A felnőtt csoportba diákok és dolgozó felnőttek járnak. A csoport művészeti vezetője: Turzó Renáta. Az együttes fő célja, hogy felelevenítse, és köztudatba emelje a bihari régió régi szokásait, táncait, valamint megismertesse közönségét magyarországi és határon túli táncokkal. Ennek érdekében városi rendezvények állandó résztvevői, melyeken mindig nagy sikerrel szerepelnek. Idén harmadjára vettek részt a püspökladányi Sárrétmenti Népzenei Találkozón, ahol díjat is nyertek. A Cserbókák az Észak-Alföldi Regionális Gyermek Néptáncfesztiválon bronz minősítést kaptak. A felnőtt és a középső gyermekcsoport megmérettetett az egri Szederinda Nemzetközi Gyermek, Ifjúsági és Felnőtt Néptáncfesztiválon, ahol kiemelkedő teljesítménnyel, nívódíjas produkcióval nyűgözték le a szakmai zsűrit. Mindemellett több városi és magánszemély által szervezett rendezvényen láthatják őket az érdeklődők. A Cserbóka csoport tavaly ősszel a csehországi Gyermek Folklór Fesztiválon képviselte hazánkat. A 3 napos rendezvényen többször is felléptek a gyerekek, fergeteges előadásukkal nyűgözték le a rendezvényekre ellátogatókat. Tavaly ősszel rendezték meg az I. Szüreti Felvonulást városunkban, majd Polgáron Berettyóújfalu várost képviselte a Cserbóka csoport. Művészeti tevékenységük mellett nem titkolt cél a csapatépítés, közösségi szellem kialakítása, sokoldalú személyiségfejlesztés és a napjainkban oly hiányzó értelmes és építő szórakozás biztosítása.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi 69. számú határozata alapján Czirjákné Hajzer Ilona részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományozott.
Czirjákné Hajzer Ilona 1979 óta dolgozik az I. számú, mai Diószegi Kis István Református Általános Iskolában. A szó nemes értelmében is tanító. Már szülők generációi nevelkedtek fel a keze alatt, akik szívesen viszik saját gyermeküket is egykori tanítónénijükhöz. A Debreceni Tanítóképző Főiskolán, 1979-ben szerzett diplomát. Szakkollégiuma pedagógia és rajz. Nyugodt, kiegyensúlyozott egyéniség. Munkáját 34 éve nagy kitartással, odaadással és szakértelemmel végzi. Tevékenységéért 1986-ban miniszteri dicséretet kapott. Az évek folyamán kiemelkedő eredményeket ért el az alsó tagozatos tanulók számára szervezett szavaló- és mesemondó versenyeken. Diákjai több rajzpályázaton lettek díjnyertesek. Iskolára előkészítő munkájával sok éve könnyíti meg az óvodások iskolai életének kezdetét. Sokoldalúságát jellemzi, hogy 1983 óta vezet bábszakkört és 1985-ben csoportja, megyei arany minősítést ért el. 1988-ban C-kategóriájú művészeti oktatói működési engedélyt szerzett bábcsoport vezetésére. A bábszakkörrel több városi intézmény rendezvényét színesítik, rendszeres résztvevői az egyházközség rendezvényeinek is. A bábozást előszeretettel építi be mindennapos munkájába is. A gyerekek, a szülők, a kollégák és az iskola vezetés együttes tapasztalata alapján állítható, hogy munkája és személyisége követésre méltó. A 2011/2012-es tanévben minőségi munkáért kitüntető díjat kapott, melyet az intézményvezető döntése alapján az intézményben dolgozók kaphattak kiemelkedő, odaadó, precíz munkájuk elismeréseként. Számos tanfolyamon, továbbképzésen vett részt, melyet hatékonyan épített be és sokoldalúan hasznosított a pedagógiai munkájában.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi 70. számú határozata alapján Nagyné Makra Erzsébet részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományozott.
Nagyné Makra Erzsébet Komádiban született, ahol általános iskolai tanulmányait is végezte. Ezután Debrecenbe került, középfokú végzettséget az Ady Gimnázium dráma tagozatán szerzett. Közösségi érzéke, csapat játékosi szelleme már itt megmutatkozott. Tanítói és testnevelési végzettséget a Kőrösi Csoma Sándor Főiskolán, Békéscsabán szerzett. Az itt kapott útravaló a sport területén a mai napig meghatározza a pályáját. Nem véletlen, hogy 1992-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán sportoktatói képesítést szerzett. Jó kommunikációs készsége, kapcsolatépítő képessége alkalmassá teszi mind a sport, mind a pedagógia területén a sikeres munkavégzésre. 1994. szeptember 1-jétől dolgozik a berettyószentmártoni Hunyadi Mátyás Általános Iskolában. Napi tanítói feladatai ellátása mellett az általa vezetett csapat katasztrófavédelmi versenyen országos helyezésig jutott. Éveken keresztül készített csapatokat tűzoltó versenyekre. Ő volt a Drogmentes Magyarországért Mozgalom első helyi fogadója, szervezője. Az iskola tanulóival rendszeresen részt vesznek a helyi, megyei, országos sportversenyeken, diákolimpiai megmérettetéseken. Az úszóversenyek állandó szervezője. Évek óta koordinálja Berettyóújfaluban a városnapi megmozdulásokat. Folyamatosan dolgozik azon, hogy a városi intézmények közötti sportrendezvények, versenyek egyre nagyobb számban, egyre színvonalasabban kerüljenek megrendezésre. Idén ősszel engedte útjára a városi zsámolylabda bajnokságot. Nem csupán a sport területén elkötelezett, hasonló szeretet fűzi a nyelvekhez is. Autodidakta módon kezdett foglalkozni az angol nyelvvel, majd nyelvvizsgát, végül 2012-ben angol tanító végzettséget szerzett a Debreceni Hittudományi Egyetemen. Színes, mozgásos, verses, zenés, játékos angol órái az alsó tagozaton élményszámba mennek. Az általa meghirdetett ovis angol foglalkozások évek óta sikerrel zajlanak az intézményben. Mindezek mellett az iskola életének, programjainak szervezésében, rendezésében, életre hívásában nap, mint nap nagy szerepet vállal.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi 71. számú határozata alapján Ungai János részére Kabos Endre-díj kitüntetést adományozott.
2002 óta meghatározó egyénisége az Eötvös József Szakképző Iskola, illetve a város sportéletének. Nem csak tanórai, hanem tanórán kívüli szakköröket, edzéseket is tart. A fekvenyomás sportágban 12 év alatt az intézmény 7 alkalommal lett az ország legeredményesebb iskolája. Diákjaik 123 alkalommal állhattak a dobogó legfelső fokára országos diákolimpiai versenyeken. A Magyar Erőemelő Szövetség által rendezett ifjúsági, junior és felnőtt országos bajnokságokon ez idő alatt 76 alkalommal szereztek bajnoki címet, ebből 45 ifjúsági országos bajnok, 20 junior országos bajnok, 11 felnőtt országos bajnok. 2007 óta nemzetközi versenyeredményekkel is büszkélkedhet 12 ifjúsági világbajnok, 6 junior világbajnok és 3 felnőtt világbajnok került ki a növendékei közül, illetve hat versenyzője a „Hajdú-Bihar Megye év sportolója” címet is megszerezte. A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat 10 alkalommal díjazta az országos diákolimpiai eredményeiért, valamint 3 alkalommal az „év ifjúsági edzője” címet is odaítélték. 2008-ban eredményeiért a Hajdú-Bihar megyei Közgyűlés „Kovács Pál-díjban” részesítette. 2009-2012 között a Magyar Erőemelő Szövetség megbízásából ifjúsági és junior erőemelő és fekvenyomó válogatott szövetségi kapitányi tisztségét töltötte be. Szövetségi kapitányként 7 világversenyen vett részt, melyeken válogatott versenyzői 42 világbajnoki címet szereztek, számos világcsúccsal. Ezzel az eredménnyel a mai napig is a sportága legeredményesebb utánpótlás edzője az országban. Kezdeti sikerei igen nagy feltűnést keltettek, és az, hogy ezek lendülete nem tört meg a következő években sem, igazolja kitartó és alapos munkáját. A városunkban általa meghonosított sportág követői egyesületbe szerveződve gondoskodnak az utánpótlásról, jelenleg a Civil Udvarban saját edzőhelyet rendeznek be, új eszközökkel és tagokkal folytatva a megkezdett munkát.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi 72. számú határozata alapján Kovács Lászlóné részére Fráter László-díj kitüntetést adományozott.
Kovács Lászlóné (Csibi Edit) Püspökladányban született, 14 éves koráig a sárrétudvari szülői házban élt. 1981-ben a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában érettségizett, majd egy évig igazgatási gyakornokként dolgozott a Püspökladányi Járási Hivatal alkalmazásában. Ezt követően sikeresen felvételizett az Államigazgatási Főiskolára, ahol 1987-ben igazgatásszervezői végzettséget szerzett. 1984-től már adóügyi, 1985-1987-ig szociális ügyintézőként dolgozott a Sárrétudvari Nagyközségi Tanácsnál. A diploma megszerzése után áthelyezéssel került Berettyóújfaluba, ahol 1997-ig igazgatási ügyintézőként, majd két évig gyámhivatal-vezetőként dolgozott. 1999. szeptember 9-étől vezeti a Polgármesteri, majd Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Irodájának munkáját. Szerteágazó tevékenységük szervezése, koordinálása mellett – a naprakész és precíz szakmai irányítás érdekében – folyamatosan képzi magát, hogy a kor kívánalmainak és a folyamatos jogszabályi változásoknak is megfelelve naprakész lehessen. 1999-ben tett közigazgatási szakvizsgát, 2008-ban pedig pályázatíró és projektmenedzser képesítést szerzett, majd esélyegyenlőségi szakképesítést. Nem sokkal ezt követően elkészítette a város esélyegyenlőségi stratégiáját, mely e terület máig használt alapdokumentuma. Munkáját az alaposság, a határozottság, egyben a rugalmasság és türelem jellemzi. Mint a hivatalon belüli legnagyobb ügyfélforgalmat lebonyolító egység vezetője végtelenül empatikus, türelmes, így tiszteletet és megbecsülést vált ki mind munkatársai, mind pedig az ügyfelek körében. Szociális természetű döntéseit a szabályok pontos betartásával egyidejűleg mindig a segítő, támogató szándék mozgatja.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi 73. számú határozata alapján Szabó Dorina részére Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója kitüntető címet adományozott.
Szabó Dorina a Hunyadi Mátyás Tagiskola végzős tanulója. Kisiskolás kora óta fontos szerepet tölt be a sport az életében, több sportágban nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Minden évben sikeresen vesz részt a városi, körzeti és megyei diákolimpiai versenyeken. Az atlétika területén kezdte sikereit elérni. A 2013/2014-es tanévben az atlétika városi diákolimpián egyéniben és csapatban 2. helyezést ért el. Megyei atlétikai diákolimpián, III. korcsoportban egyéniben 5. helyezett lett. Szintén az idei tanévben a fekve nyomó országos diákolimpián 35 kg-os kategóriában 1. helyezést ért el. Rendszeresen részt vesz az úszó diákolimpia városi fordulóján, itt a legjobb eredménye egyéni és váltó számban a 2. helyezés volt. Futó- és kerékpárversenyek sem maradhatnak ki a „versenyszámaiból”. Megyei futóversenyen saját kategóriájában 3. helyezett lett, a városi-körzeti duatlon versenyen korcsoportjában az élen végzett. Asztalitenisz diákolimpián elért eredményeiből néhány: III. korcsoport: városi-körzeti 1. helyezés IV. korcsoport: városi 3. helyezés. Aktív tagja a Hunyadi Mátyás Tagiskola KRESZ csapatának, mellyel a legjobb helyezése a megyei versenyen elért IV. hely. 5. osztályos kora óta fő sportága a kézilabda lett. Azóta a serdülő és immáron a megyei női felnőtt csapat oszlopos tagja. Minden évben sikeresen szerepelnek diákolimpián, ahol idén a IV. korcsoportban 4. helyezést értek el. Dorina a BMSE több utánpótlás csapatában is játszik - Erima Gyermekbajnokság, Országos Serdülő Bajnokság – melyek mérkőzései folyamatosan zajlanak. A Győri ETO női kézilabdacsapat utánpótlás edzője, Róth Kálmán is felfigyelt kiemelkedő tehetségére és az ehhez a sporthoz szükséges testi adottságaira, több alkalommal is részt vett a nyaranta megrendezésre kerülő ETO táborokban. Testnevelői, edzői, szülei biztatására felvételizett a Győri Kézilabda Akadémia utánpótlást támogató Bercsényi Miklós Sportiskolába. A rengeteg sportverseny mellett tanulmányait sem hanyagolja el, a 8 év alatt mindvégig jeles eredményt ért el.
Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete mindazoknak, akik bármely munkaterületen legalább 40 vagy 50 éve aktívan fejtik ki tevékenységüket a képviselő-testület a helyi közösség elismerését és köszönetét Emléklap adományozásával fejezi ki.
50 éves aktív tevékenységének elismeréseként Berettyóújfalu Város Önkormányzata elismerő emléklapban részesítette Dr. Schwanner István háziorvost.
Dr. Schwanner István 1938. június 20-án született Székesfehérváron. Szüleivel Debrecenbe költöztek, ahol édesapja repülőgép-szerelőként dolgozott. Középiskolai tanulmányait a Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte, majd az Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 50 éve orvos, 49 éve dolgozik körzetben, Berettyóújfaluban. Az egyetem elvégzése után a berettyóújfalui Területi Kórházban 1964 áprilisától 1965 augusztusáig dolgozott, azóta körzeti, majd háziorvosként tevékenykedik Berettyóújfalu egyik legnagyobb egészségügyi, emellett szociális problémákkal küzdő körzetében. Betegeivel nagy hozzáértéssel, egyúttal empátiával és emberséggel foglalkozik. Tevékenységét a képviselő-testület 2013-ban Fráter László-díj kitüntetéssel ismerte el.
40 éves aktív tevékenységének elismeréseként Berettyóújfalu Város Önkormányzata elismerő emléklapban részesítette Tikász Lajosnét, a Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet főkönyvelőjét.
Tikász Lajosné Berettyóújfaluban született. 1970-ben végzett az I. számú Általános Iskolában, majd az Arany János Gimnáziumban érettségizett 1974-ben. 1975 óta képesített könyvelő, majd a Pénzügyminisztérium által szervezett képzésen vett részt 1985 és 1988 között, melynek eredményeképpen mérlegképes könyvelői képesítést szerzett. 1974. július 1-jén állt munkába a berettyóújfalui Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezetben, könyvelői munkakörben. Itt ismerkedett meg férjével, akivel azóta is folyamatosan ugyanazon munkahelyen dolgoznak. Pontos, alapos és lelkiismeretes munkavégzésének köszönhetően minden munkáltatója, munkahelyi vezetője bízott benne és ragaszkodott hozzá. Kilencedik éve látja el a szövetkezet főkönyvelői feladatait.
40 éves aktív tevékenységének elismeréseként Berettyóújfalu Város Önkormányzata elismerő emléklapban részesítette Balogh Máriát, a Gróf Tisza István Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának munkatársát.
Mivel a rendezvényen személyesen nem tudott jelen lenni, az emléklapot egy későbbi időpontban veszi át.
Balogh Mária egész életét az egészségügyben, dolgozó éveit pedig a berettyóújfalui Területi, ma Gróf Tisza István Kórházban töltötte, ahol 1974. szeptember 12-én állt munkába. Egy évig a bőrgyógyászaton tanfolyamos nővér, majd a belgyógyászaton segédnővér, illetve gyakorló nővér. Rövid ideig a pszichiátriai osztályon, majd tíz évig a belgyógyászaton ápolónő. 1987-ben került a szülészeti osztályra ápolónőként. 1990-ben szerzett középfokú csecsemő- és gyermekgondozó képesítést, 2002-ben gimnáziumi érettségit, majd 2003-ban OKJ-s gyermekápolói végzettséget. 27 éve dolgozik az osztályon csecsemő- és gyermekápolóként. Munkáját lelkiismeretesen, nagy odaadással végzi. Tapasztalatait és megszerzett szaktudását az évek során nagy szeretettel adta át a kismamamáknak és az új munkatársaknak egyaránt. Vidámsága és egyénisége nagymértékben hozzájárult az osztályon végzett munka színvonalához.
A kitüntetések átadása után a Kocsis Attila és Szűcs Endre által 2013-ban készített Berettyóújfalu Timelapse-et, majd a Gombos Ferenc által a Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása megbízásából forgatott, a Barangolás Biharban sorozat Berettyóújfalut bemutató filmjét vetítették le. A vetítést követően az alkotókkal való kötetlen beszélgetés során bemutatásra került az ugyancsak Gombos Ferenc fotóiból összeállított új, szintén városunk mai arcát ábrázoló fotóalbum.
A rendezvényen közreműködött Bodnár Imre, Borsos Máté és Szántó Bálint (fanfár), Ködöböcz Katinka zongorán, Herczegfalvi Zoltán hegedűn és Sólyom Edit fuvolán.
A városnapi rendezvények 2014. május 23-án, pénteken a Szent István téri programokkal folytatódnak, május 24-én, szombaton pedig az új játszóterek átadása, valamint gyermeknapi programok várják az érdeklődőket.
A részletes program megtekinthető.